A telep�l�st a Biblia Szela n�ven eml�ti, amely h�ber�l szikl�t jelent. Ennek g�r�g ford�t�sa Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, M�zes v�lgy�nek nevezik. Ezen a sivatagos-szikl�s helyen m�r h�romezer �vvel ezel�tt kisebb birodalmak alakultak. A legjelent�sebb a nabateusok� volt, Kr. e. 400 �vvel. A n�pcsoport �brah�m unok�j�t�l, Neb�j�t�l sz�rmaztatja mag�t. A nom�d, birkateny�szt�sb�l �l� n�p a sz�v�ss�g�nak k�sz�nheti fennmarad�s�t ezen a bar�ts�gtalan, v�zben szeg�ny vid�ken. Ciszternarendszereket �p�tettek, ebben t�rolt�k az es�vizet. A nabateusok r�vid id� alatt meggazdagodtak abb�l, hogy telep�l�s�k a Sz�ri�t a V�r�s-tengerrel �sszek�t� �t ment�n fek�dt, de itt vezetett az �tj�r� a Sinai-f�lszigetre is. Eleinte csak ad�t vetettek ki az erre halad� karav�nokra, k�s�bb �k maguk is kereskedni kezdtek. Birodalmuk eg�szen a mai Damaszkuszig terjedt. Vir�gz�suk korszaka h�rom �vsz�zadot �lel fel �s a Kr. sz. 2. �vsz�zadig tartott. A R�mai Birodalom h�d�t�sai egybeestek a kereskedelmi �tvonalak elsorvad�s�val, �gy Petra jelent�s�ge rohamosan cs�kkent. V�g�l a 6. sz�zadban, az arabok t�rh�d�t�s�val Petra csillaga v�gk�pp le�ldozott.

Negyven�t sz�nben pomp�zik

Ma turistabuszok tucatjai �llnak meg naponta a bej�ratn�l, a l�togat�k sz�m�t �vente milli�kban m�rik. Nem is csoda, hiszen Petra az egyetlen hely f�ld�nk�n, amely az Unesco vil�g�r�ks�g mindk�t, term�szeti �s kultur�lis list�j�ra is felker�lt. Ezt a k�l�nleges rangot egyed�l�ll�, szikl�ba v�jt �p�leteinek, m�sr�szt a var�zslatosan soksz�n�  k�rnyezet�nek k�sz�nheti. A v�r�s homokk� szikl�kba �kel�d�tt kanyon meredek falai negyven�t sz�n�rnyalatban, r�zsasz�nben, lil�ban, k�kben �s s�rg�ban pomp�znak. Senki sem szabadulhat a var�zslatos l�tv�ny hat�sa al�l.

M�r az egykori v�ros megk�zel�t�se sem mindennapi: t�bb mint egy kilom�ter hossz�, sz�k hasad�kon kell v�gigmenni az els� kapuig. Az 50 m�ter magas sziklafalak j�t�kony �rnyat biztos�tanak a turist�knak, egykori lak�inak pedig j�l v�dhet� utat jelentett a sz�k hasad�k. A Szik, azaz a hasad�k v�g�t egyre vil�gosod� f�nycs�k jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonl� r�sen �t t�rul el�nk az els�, szikl�ba faragott �p�let, a fens�ges Kincst�r. Val�j�ban sohasem voltak itt kincsek, az �p�let temetkez�si templom c�lj�ra �p�lt �ri�si sziklas�r. Tov�bbi kir�lys�rok sorakoznak magasan, a szikl�kba v�jva a Kir�lyok fal�n, de az egy nap alatt is alig bej�rhat� ter�leten 800 m�eml�k: amfite�trum, kolostor, oszlopsoros f�utca, palota, templom �s s�r tal�lhat�.