15. Wadi Rum – Aqaba (december 4. cs�t�rt�k)

Isteni j�l aludtunk a sivatag k�zep�n �ll� beduin s�torban, sz�z kilom�teres t�vols�gban a civiliz�ci� minden zaj�t�l, szenny�t�l, a f�nyesen ragyog� csillagok alatt, a metsz�en hideg �jszak�ban. H�l�zs�kunk v�delm�ben a hideg nem zavarta �lmunkat, no meg a s�torban egy�bk�nt is annyi paplan volt felhalmozva fekv�hely gyan�nt, mintha m�r egy k�zelg� j�gkorszakra k�sz�ln�nek errefel�. Mi otthon is hozz� vagyunk szokva, hogy t�len-ny�ron nyitott ablak mellett aludjunk f�tetlen h�l�szob�nkban. Persze ehhez m�g nem kell eszkim�nak lenni, mind�ssze egy m�retes, j� meleg pehely dunyha sz�ks�ges hozz�, �s akkor m�r a pizsama ny�g�r�l is k�nny� sz�vvel mond le az ember, - s�t az asszony is. A sivatag nem arr�l h�res, hogy t�l sok csapad�k esne, de m�g hajnali harmat sem csap�dik ki a sz�raz leveg�b�l, s �gy nem kell r�gt�n azzal szembes�ln�nk, hogy j�g van a s�trunk el�tt, ami pedig a h�m�rs�kletet illet�en nyugodtan megt�rt�nhetett volna. Csak miut�n piciny t�bori h�m�r�nket megn�zz�k, jut el tudatunkig, hogy fagyponton �ll. Ez �nmag�ban egy�ltal�n nem is lenne meglep�, hisz v�gt�re is december van, de a nappali meleg, �s p�l�ban s�tk�rez�s ut�n kicsit kem�ny a kontraszt. �jszakai bagoly l�v�n, �s munkahelyemnek h�la, ahol rugalmas id�beoszt�sban dolgozok, a hajnali felkel�s ny�g�t nem nagyon ismerem, de tegnap nagy b�tran f�l hatra �ll�tottam be az �breszt�st �r�mon, m�ghozz� 5 perces t�relmi id�kkel h�romszoros ism�tl�sre. Ez m�r majdnem olyan, mint Ludas Matyi D�br�gin vett revansa, csak ezt most az id� veszi �nrajtam, a sok rendbeli lust�lkod�s�rt. De m�g �gy sem eg�szen igaz, hisz ez�ttal saj�t szabad elhat�roz�somb�l d�nt�k a korai felkel�s mellett, bel�tva, hogy a napfelkelte k�s�bbi id�pontra halaszt�s�hoz el�g csek�lyek az es�lyeim. S ha a nap nem igazodik hozz�m, h�t k�nytelen vagyok �n �hozz�. Micsoda szerencse, hogy t�l van, �s k�s�bb kel a nap, mert mennyire tudn�m magam sajn�lni ny�ron! H�t igen, a szabads�g mazochista �lvezeteihez hozz� tartozik a napfelkelte fot�z�sa is. Az el�k�sz�letek borzalmasak, de mikor m�r ott �ll az ember izgatottan az �llv�ny m�g�tt, �s fecsillannak a nap els� sugarai, amikor v�gig�mlik a forr� arany a t�jon �s felizzanak a t�voli hegycs�csok; nos, akkor szoktam �n sz�nalommal gondolni az �gyban lust�lkod� emberekre, megfeledkezve arr�l, hogy az �v nagy r�sz�ben �n is k�z�j�k tartozom.

Csod�latos volt abban a tudatban �bredni, hogy m�g egy teljes napot itt t�lthet�nk Wadi Rum-ban, ahol m�r eddig is annyi mindent l�ttunk. Ez a nap igazi aj�nd�k lesz, napfelkelt�vel, – csak fel kellene m�r v�gre kelni hozz� - naplement�vel, �s k�zte rengeteg �jabb �lm�nnyel, csupa, csupa r�ad�s. Nem is lesz m�s dolgunk, csak �lni a terepj�r�ban, b�m�szkodni, �s amikor annyira tetszik valami, hogy m�r nem b�runk magunkkal, akkor sz�lni, hogy most �lljunk meg; azut�n kisz�llni, k�r�ln�zni, beszippantani a l�tv�nyt, �s a szabads�g illat�t. Amikor pedig m�r megn�zt�k, amit akartunk, akkor vissza�l�nk, �s kigondoljuk, hogy mi is legyen a k�vetkez� c�l, vagy egyszer�en csak hagyjuk, hogy Omar saj�t bel�t�sa �s �vtizedes tapasztalata alapj�n oda vigyen, ahol a legszebbnek, leg�rdekesebbnek gondolja a sivatagot, �s engedni, hogy hasson r�nk a l�tv�ny, a f�nyek �s form�k j�t�kos kavalk�dja. Olyan ez, mint a r�gesr�gi vas�rnapok hangulata, amikor s�t�lni mentem ap�mmal, �s �lveztem a gyerekkor felh�tlen gondtalans�g�t. Akkoriban, �gy eml�kszem, nem kellett nagyon kor�n kelnem, igaz gyerekfejjel m�g a napfelkelt�r�l sem igen voltak szem�lyes �lm�nyeim.

�ltal�ban nem szoktam szabads�gomat l�ha gondtalans�gba s�ppedve meg�lni, s�t k�kem�ny programokat �ll�tok �ssze magamnak, hogy maxim�lisan kihaszn�ljam �letemnek azt a r�vid szakasz�t, azt az �vi n�h�ny hetet, mikor �n ir�ny�thatom sorsom teljes eg�sz�ben, �s nem h�znak le a m�lybe a napi k�teless�gek f�raszt� terhei. Nagyon kev�s az olyan nap, vagy ak�r �ra is, amikor szabad foly�st engedek az esem�nyeknek, �s nem szil�rdan tartom a gyepl�t, hogy tudatosan ir�ny�tsam �letem minden mozzanat�t. Ezt t�bbnyire �gy is �rzem rendben l�v�nek, ett�l �rzem magam j�l, �r�l�k annak, hogy megtehetem, �s hogy k�pes vagyok r�,– hogy az id�tlen rekl�m szlogent m�r ne is mondjam, hogy „az�rt, mert meg�rdemlem”. Ma viszont szabadj�ra engedem az esem�nyek foly�s�t, �s hagyom magam meglepni, - de mire gondolatban ide jutok, csendesen m�r hozz� is teszem, hogy a napfelkelt�ben az�rt tov�bbra sem ismerek tr�f�t, �s elsz�ntan kipattanok a h�l�zs�komb�l. Ami ezut�n k�vetkezik, az m�r egyszer� rutin, a neh�zs�g a felkel�sben van, �s az m�r megt�rt�nt.

M�ris b�szkes�get �rzek, hogy sz�les e hat�rban �n vagyok egyes egyed�l talpon, a t�bbiek – mind a h�rman -, m�g az igazak �lm�t alussz�k, s�t egyik�k az igazhit�ek�t. Elvonulok egy palack v�zzel, hogy megoldjam a reggeli toalettet, majd temp�san a tegnap este kiszemelt sziklahegy fel� indulok, �llv�nnyal, f�nyk�pez�g�ppel, csereobjekt�vvel, ahogy azt ilyen korai �r�n kell. Hat �ra h�szkor kel a nap, m�g t�bb mint f�l �r�m van addig, hogy valami j� harc�ll�spontot foglaljak el a magasban, ahonnan j� a r�l�t�s a k�rny�k v�ltozatos jebel alakzataira. Hosszasan tanulm�nyozom a sziklafalat, miel�tt nekiindulok, igyekszem v�gigk�vetni a feljut�s lehets�ges �tj�t, hogy megtakar�tsak p�r sikertelen pr�b�lkoz�st. Egyszer csak r�sz�nom magam, �s a kiszemelt nyomvonalat k�vetve megkezdem a m�sz�st. A fot� felszerel�s, �s f�leg az �llv�ny nincs kimondottan seg�ts�gemre a kapaszkod�sban. J�l meg kell fontolni a l�p�seket, �s lehet�leg bev�sni az eml�kezetbe, el�re gondolva m�r a visszajut�s neh�zs�geire is. El�g magasra siker�l feljutnom, de nem a cs�csra sajnos, mert meredek, visszahajl� fal �llja utam, amit lentr�l nem lehetett l�tni, �s amelyen a feljut�st nem nekem tal�lt�k ki. Egy�bk�nt is meg kell itt fontolni minden mozdulatot, mert olyan t�r�keny a k�rnyezet, mint egy porcel�nboltban, csak a fizets�g lehet dr�g�bb rossz esetben. P�r hete csak, hogy egy fiatal magyar fi� itt lelte hal�l�t Wadi Rum-ban, miut�n egy zuhan�st k�vet�en napokig k�m�ban volt. A beduinok mind tudj�k, de nem sz�vesen besz�lnek r�la. �ll�t�lag egy hasonl� szikla tetej�n fot�zott, mikor a t�j sz�ps�g�t�l elvar�zsolva, nem figyelt kell�k�ppen a l�p�seire, �s megbotolva a m�lybe zuhant. Ez a les�jt� eset m�gink�bb visszatart a h�sk�d�st�l, igyekszem kontrol�lni mozdulataimat, �s kipr�b�lni a k�vek teherb�r�s�t, miel�tt bel�j�k kapaszkodva r�juk b�zom az �letem.

A tet� alatt egy k�nyelmes �s kell�en sz�les p�rk�nyon helyezkedem el, gyorsan kih�zom a teleszk�pos �llv�ny l�bait, r�er�s�tem a panor�mafejre a f�nyk�pez�g�pet, be�ll�tok mindent, �s m�r csak perceim vannak h�tra a napkelt�ig. S�r� felh� paplanjai k�z�l a Napnak is l�that�an nehez�re esik a felkel�s, alaposan pr�b�ra teszi t�relmemet. Mikor els� sugarai a szemk�zti, nyugatra es� hegyek tetej�n c�lba tal�lnak, m�r teljesen vil�gos van szemem sz�m�ra, mert az �gboltra fell�vellt f�nyek egyre er�s�d� dereng�se fokozatosan �zi el a s�t�ts�get, �s csak a f�nyk�pez�g�p m�szere jelzi el�gedetlenkedve, hogy ez m�g mindig nem el�g a k�zb�l fot�z�shoz. Alaposan elh�z�dik a f�nyj�t�k, de �gy legal�bb lehet�s�g van minden r�szlet�t jobban megfigyelni. Id�tlenn� v�lik itt a l�t, eszembe sem jut, hogy nem reggeliztem, az pedig m�g kev�sb�, hogy holnap �jszaka m�r elrep�l�nk ebb�l az orsz�gb�l. A l�tv�ny m�g itt tart, lek�ti teljesen figyelmemet, �s megbabon�zva figyelem, ahogy a par�zsl� v�r�s izz�s lassan, m�lt�s�gteljesen �rad lefel� a hegyek cs�csair�l, mik�zben �les vonalban egyre ink�bb kirajzol�dnak a m�g�ttem emelked� magaslatok kont�rjai is. Igen, j�v�k r� ekkor, a kezdeti vil�goss�gb�l az �rny�kok hi�nyoztak, melyek a f�nynek hangs�lyt adhatnak, �s amelyek megjelen�se, most megt�ri az egyhang�s�got. Tov�bb fokozza a dr�mai hat�st a felh�k vonul�sa, melyek el�sz�r a h�tt�rb�l igazgatj�k szesz�ly�k szerint, hogy a sivatag v�gtelen sz�npad�n, mikor, melyik r�szletre vet�lj�n f�ny, vagy �rny�k, majd mell�kszerepl�k�nt maguk is be�sznak a l�t�mez�be, hogy m�g v�ltozatosabb� tegy�k az �sszhat�st. K�zel egy �ra hosszat tart ez az �d�z k�zdelem, melyben a vil�goss�g er�i most is – mint minden �ldott reggel, ki tudja m�r h�nyadszor �s mi�ta, - f�nyes gy�zelmet aratnak a s�t�ts�g felett, �s a Nap sugarai diadallal sz�nthatnak v�gig a v�lgyben s�rg�ll�-v�r�sl� homok h�t�n. A vil�g legr�videbb gy�zelme ez, mely t�z �ra hosszat sem tart, �s a megb�v� �rnyak meger�s�dve ism�t harcba sz�llnak, hogy akkor majd a s�t�ts�g kerekedjen fel�l, �s a v�rz� Nap bukjon el sz�m�zve a horizont al�. Addig viszont mi�nk a t�r, tov�bbi ezer csod�ja v�r minket a sivatagnak, el�bb azonban m�g le kell m�szni innen, �s az bizony nem �t perc.

Egyre melegebb van, most m�r lek�v�nkozna r�lam a kab�t, de nincs hov� tennem. �ll a leveg�, �s olyan hihetetlen a csend, hogy azt hinn�m, megs�ket�ltem, ha a saj�t neszez�semet nem hallan�m a v�gletekig feler�s�tve. M�r egy ideje felt�nt a t�borunkban h�rom apr� pont mozg�sa, l�tom, hogy m�g r��r�sen k�sz�lnak, a hangok azonban m�r nem jutnak el id�ig. F�l�ton vagyok lefel�, mikor olyan helyre �rek, ahol mind a k�t kezemre sz�ks�g van a kapaszkod�shoz. Az �llv�nyt kit�masztom egy k�h�z, hogy majd felny�lok �rte, ha megint stabil helyre �rek, de megcs�szik, �s tudom, hogy nem szabad reflexszer�en ut�na kapnom, mert �n is ut�na eshetek. A k�zdelmesen visszaszerzett �llv�ny n�h�nyszor a k�veknek csap�dva, j� t�z m�terrel alattam �llapodik meg, s es�s k�zben akkor�kat csattan a s�ri csendben, hogy az m�g a t�borban is ijeszt�en hathat. Felm�rem, hogy nincs �rtelme kiab�lnom, mert �gysem �rten�k, hogy nincs bajom, ink�bb csak tov�bbi p�nikot kelten�k. Annyit biztos fel lehetett m�rni a zajokb�l, hogy f�mt�rgy zuhant �s nem �n. K�s�bb Ang�la mes�li, hogy l�legzetvisszafojtva hallgatta m�g egy darabig, hogy nem k�veti e a f�mes zajokat valami tompa puffan�s, vagy ki�lt�s, �s csak lassan nyugodott meg, mikor semmi hasonl�t nem hallott. F�l �ra m�lva m�r ott vagyok s�rtetlen�l a t�borban, mind�ssze az �llv�nyom m�anyag r�szei karcol�dtak meg kiss� az es�st�l. Ism�t megfogadom magamban, hogy most m�r nem kock�ztatok feleslegesen ezeken a szikl�kon, de sejtem, hogy ezt csak addig tudom megtartani, am�g nem ker�l�k megint egy m�szhat� hely k�zel�be.

Omar hamisk�s mosollyal �dv�z�l, �s megkezdi a reggeli felt�lal�s�t. Sajt �s dzsem a k�n�lat, a lapos keny�r kicsit „felturb�zva” a t�z�n ism�t eg�sz friss hat�st kelt, s a szok�sos te�t isszuk mindehhez. Egyszer csak beg�rd�l egy terepj�r�, �s egy mark�ns, k�rszak�llas, j�v�g�s� beduin sz�ll ki bel�le. Minden fekete rajta, csak szeme villog bar�ts�gosan, ahogy sz�les mosollyal k�zeledik fel�nk. Ezen a korai �r�n, itt a puszta k�zep�n, hagyom�nyos �lt�z�k�ben olyan hat�st kelt, mintha egy bibliai jelen�snek lenn�nk tan�i. Mosolygok magamban, mikor �szreveszem, hogy Ang�la m�r a sajtos kenyeret let�ve a f�nyk�pez�g�p tokj�n matat. Omar bemutatja nek�nk Mohamedet, aki egy szomsz�dos t�borban �l, p�r kilom�terre innen, �s id�nk�nt dolgozik a Desert Service irod�nak is, turist�kat kalauzolva a sivatagban. �truccant „tev�j�n” hozz�nk, ahogy j�rm�v�t nevezi, manaps�g ugyanis a beduinokat is megcsapja m�r a rohan� vil�g szele, �s tev�j�ket egyre t�bben terepj�r�val v�ltj�k fel. K�s�bb Omar elmes�li, hogy Mohamed ugyan n�s, de van egy id�sebb magyar bar�tn�je is, aki id�nk�nt befizet egy csoportos �tra, �s elj�n ide hozz�. Mohamed nem az els�, �s nem is az utols�, akir�l megtudjuk, hogy magyar bar�tn�vel dicsekedhet. A fekete, pr�f�ta k�lsej� f�rfi ugyan nem dicsekszik ezzel, a sz�haszn�lat azonban a t�bbs�g eset�ben m�gsem teljesen alaptalan. Omar maga is egy Balaton k�rny�ki elv�lt sz�passzonyt boldog�t id�nk�nt, akinek meg is mutatja b�szk�n a f�nyk�p�t. Meg kell hagyni, a sz�ke asszonyka val�ban nagyon szemreval�. H�rom nagy vil�gvall�s sz�let�s�nek �s harcainak helysz�n�n ma szerelmek sz�letnek, melyek feloldj�k a vall�si k�l�nbs�gekb�l ad�d� ellent�teket, �s tal�n seg�tenek k�zelebb hozni egym�shoz az embereket, kiket eddig isteneik egym�s ellen ford�tottak.

Reggeli ut�n b�cs�t vesz�nk Csongt�l, akit Omar bevisz a f��t le�gaz�s�ig, hogy felsz�llhasson a Petr�ba men� buszra. Mohamed is visszat�rt m�r saj�t t�bor�ba, �gy egy r�vid ideig kettesben maradunk, �s �lvezhetj�k annak hangulat�t, hogy magunk vagyunk a sivatagban, ameddig csak a szem ell�t. Mikor Omar visszaj�n, gyorsan �sszepakol, �s m�r indulunk is tov�bb. V�ltozatlanul d�lnek tartunk, a Jebel Barrah mellett haladunk el Wadi Rum k�z�ps� ter�letei fel�. Annyira v�ltozatos a t�j errefel�, hogy nem gy�zz�k kapkodni a fej�nket, er�snek kell lenn�nk, hogy ne percenk�nt �ll�tsuk meg a terepj�r�t, csak amikor t�nyleg valami fel�lm�lhatatlant l�tunk. A k�vetkez� szakaszon persze �ltal�ban kider�l, hogy kor�n �lltunk meg, mert ami k�vetkezik az m�g az el�z�n�l is szebbnek, vagy �rdekesebbnek t�nik. Ezen a r�szen m�r felt�nnek id�nk�nt m�s terepj�r�k is, s�t n�hol gyalogos csoportokat is l�tunk, de hogy t�meg lenne, arr�l az�rt sz� sincs. Egyszer csak arra lesz�nk figyelmesek, hogy p�r turista k�rbe �ll valamit, egy beduin pedig k�vel csapkod k�z�pen. Odahajtunk, mert Omar ny�lv�n kital�lta m�r, hogy mir�l van sz�, mi azonban csak k�s�bb kapcsolunk. Egy homoki viper�t k�veznek �pp hal�lra, egy csod�latosan sz�p halv�nyz�ld mint�zat�, f�l m�ter hossz�, karcs� �llatot, mely m�r el�g sz�nalmasan n�z ki szerencs�tlen, de m�g mozog. K�szs�gesen elhiszem, hogy vesz�lyes, �s hal�los a m�rge, de azt m�r nem tudom felfogni, hogy egy term�szetv�delmi ter�leten mi�rt kellene ezeket az �llatokat irtani. Ennek a v�lem�nyemnek mindj�rt hangot is adok, de l�that�an vannak m�g olyan turist�k sz�p sz�mmal, akik csak �gy tudnak gy�ny�rk�dni a term�szetben, ha el�bb saj�t elk�pzel�s�k szerint �talak�tj�k, �s ehhez sajnos a beduinok k�z�tt is tal�lnak alkalmas partnert. Omar nem foglal �ll�st, de l�tom rajta, hogy � legal�bb komolyan elgondolkodik azon, amit mondtam. Bosszankod�s helyett pr�b�lok �jra a t�jra koncentr�lni, ami egyszer�en leny�g�z�. Egyre s�r�s�dnek a kisebb nagyobb szikla alakzatok, melyek n�hol olyan lemezes szerkezet�ek, mint a ny�rsra sz�rt �s �sszepr�selt, kebabnak val� h�s, aminek a fel�let�t m�g nem kezdt�k el farigcs�lni, m�shol pedig az er�zi� �ri�si gombafejekhez hasonlatos sima form�kat hozott l�tre. E k�t v�glet k�z�tt persze m�g sz�mtalan m�s forma is gazdag�tja az �sszk�pet, szinte mindegyik sziklahegynek meg van a maga egy�ni arca. A sz�nek hasonl�an nagy v�ltozatoss�got, �s sz�ls�s�geket mutatnak, a gipszszer� feh�rt�l a s�rga, okker �s v�r�s minden �rnyalat�n �t, eg�szen a m�ly barna k�l�nb�z� fokozat�ig. A hegyek hirtelen, meredeken, minden nekifut�s n�lk�l emelkednek ki a sivatag homokos szintj�r�l, mintha egy eg�szen m�s vil�g sz�l�ttei lenn�nek, a homok viszont sok helyen magasan felkapaszkodik oldalukra, hatalmas d�n�ket form�lva. Az als� szint is meglep�en nagy ingadoz�sokat mutat, n�hol olyan pontra jutunk fel az aut�val, ahonnan mint egy t�zemeletes magass�gban l�v� ablakb�l tudunk lepillantani, egy szikl�kkal hat�rolt, m�g alacsonyabban fekv� ter�letre. Meglep�, hogy ezt a sz�raz, kietlen t�jat milyen s�r�n pettyezi be a n�v�nyi �let, egy-egy f�csom�, vagy f�lig elsz�radt cserje, illetve kisebb f�cska form�j�ban. Neh�z meg�llap�tani, hogy s�rg�s sz�n�k a r�juk rakodott sivatagi por, vagy szikkadts�guk, esetleg mindkett� k�vetkezm�nye. A Barrah Siq, amelynek bej�rat�hoz �r�nk, k�t magasba sz�k� sziklafal �ltal k�zrez�rt elkeskenyed� folyos�, mely egyik oldal�n megint v�ratlan form�kkal lep meg minket. Szinte szab�lyszer� emeleteket form�lva emelkedik meredeken a v�r�ses �rnyalat� homokk�, �s m�g oszlopszer� bord�k sora is szeg�lyezi az egyes szinteket, melyek �gy t�nnek, mintha a kipr�sel�d�tt felesleges anyag lecsorg�saib�l j�ttek volna l�tre. A sziklafal �rny�k�ban egy nagym�ret� fa z�ldell, olyan �d�n �s eg�szs�gesen, mintha egy h�tv�gi kiskertben �llna, �s nem a sivatag k�zep�n. Hasonl� f�kat m�g k�s�bb is t�bb helyen megfigyel�nk, minden esetben �rnyat ad� magas sziklafalak t�v�ben, amely feltehet�leg n�mi csapad�kv�z hozz�vezet�sr�l is gondoskodik.

Amint tov�bb haladunk d�lre, egy csoport beduint vesz�nk �szre d�szesen felnyergelt tev�kkel. Omar megk�rdezi, nem akarunk e tevegelni, mert itt olcs�n kipr�b�lhatjuk. Igaz�b�l v�ve k�zelebb �llna a sz�vemhez egy j� arab teliv�r h�t�n bej�rni a sivatagot, j� hossz� v�gt�kat t�ve egy-egy v�gtelenbe ny�l� wadi ment�n, mert valami ilyesmi motiv�lt minket annak idej�n, mikor egyiptomi utunk el�tt megtanultunk lovagolni. Arra viszont a legkev�sb� sem v�gyom, hogy itt egy teve h�t�n boh�ckodjak, p�r�zon vezetve, egy fot� kedv��rt, amit k�s�bb �gyis ink�bb sz�gyellve rejtegetn�k, mintsem b�szk�n mutogatn�k. V�g�l azonban ez a nagy ravasz Omar r�besz�l, hogy akkor lovagoljak rajta �gy, mint egy lovon tenn�m, kezembe adj�k majd a sz�rat, �s m�r szervezi is a dolgot a teve tulajdonos�val. Beadom a derekam, v�g�lis csak 1 JD-t k�rnek, �s mi�rt ne pr�b�ljam ki. Hamar megb�nom, mert ezek az �llatok nem arra lettek tren�rozva, hogy turist�k lovas gyakorlatokat mutassanak be rajtuk, �s nem tudom eld�nteni teve, vagy gazd�ja n�z k�ts�gbeesettebben, mikor a sz�rat megengedve, sarkammal er�teljesen �szt�k�lni kezdem a j�sz�got indul�sra. Szerencs�tlen p�ra h�r�gve l�gatja ki m�teres nyelv�t, mintha kim�lni k�sz�lne, mik�zben bizonytalanul imbolyogva elindul ugyan, de minduntalan visszakanyarodik gazd�j�hoz. N�h�ny ilyen pr�b�lkoz�s ut�n v�g�l feladom az �llat �tnevel�s�t, �s belenyugszom, hogy le�ltess�k a tev�t a lesz�ll�shoz. Miel�tt m�g el�rj�k Jebel Burdah-ot d�l fel� menet, egy m�sik csoport tev�t is l�tunk, ezek azonban szabadon legel�sz� p�ld�nyok, eg�szs�ges, sz�p kin�zet� �llatok. Meg�llunk, mert nem lehet kihagyni, hogy ilyen fens�ges h�tt�r el�tt, le ne fot�zzuk a tev�ket. Igazi giccs, sivatag tev�vel, s mindkett� a legszebb form�j�t hozza, de legal�bb mi tudjuk, hogy nem be�ll�tott a felv�tel.

M�r j�csk�n elm�lt d�l, mikor egy fest�i sz�ps�g� wadi sz�l�n, egy sziklafal t�v�ben leparkolunk, hogy megeb�delj�nk. Ez�ttal hideg �telt kapunk, Omar halat pakol be sal�t�val a felmeleg�tett pita belsej�be, �s k�zben m�r f�zi a te�t is hozz�. J�l esik a kezdetleges k�r�lm�nyek k�z�tt, de tal�l�konyan �sszehozott ennival�, b�r azt hiszem, b�rminek tudn�k most �r�lni, annyira csak a t�j l�tv�nya k�ti le figyelmem. Alig v�rom, hogy az eb�d v�gezt�vel, mintegy levezet�sk�ppen, felkapaszkodjak a mellett�nk szel�den emelked� sziklak�pz�dm�ny tetej�re. M�r ev�s k�zben azt m�regetem, hogy ezt t�nyleg nem szabad kihagyni, mert annyira �rtalmatlanul emelkedik, mint egy sz�les l�pcs�h�z, �s fant�zi�m m�ris a tetej�r�l ny�l� kil�t�s k�r�l sz�rnyal. Az utols� falatot az�rt m�g lenyelem – �s tal�n legal�bb ebben egy kicsit jobb vagyok, mint a vas�rnapi eb�dt�l a j�t�k�hoz felpattan� gyerek –, miel�tt sz�lok Om�rnak, hogy m�g pakol, addig teszek egy gyors vizitet odaf�nn, �s m�r szapor�zom is l�pteimet felfel�, a kiszemelt �tvonalon. Ez�ttal val�ban j�l m�rtem fel a helyzetet, hamar fel�rek a tet�re, �s amit megpillantok onnan, az t�nyleg olyan l�legzetel�ll�t�, mint elk�pzeltem, pedig nem fukarkodtam k�pzel�er�m szabadon enged�s�n�l. Magasr�l l�tok be egy sz�les v�lgybe, melynek k�t sz�l�n �gy sorakoznak a lemezelt szerkezet� homokk� szikl�k, mintha egy l�thatatlan �ri�s hanyagul �sszehordott furn�r rakt�rt rendezett volna itt be. A felh�k m�g�l k�v�ben vet�l� f�ny, pedig olyan pajkosan j�tszik a halmokon, mintha valaki zsebl�mp�val vil�g�tva keresg�lne valamit ebben a k�pzeletbeli rakt�rban. Tudom, hogy nem szabad sok�ig id�zn�m itt, elandalodva a l�tv�nyon, mert m�g egy �g�retes k�h�d v�r minket, �s naplement�re is meglepet�st tartogat Omar. Mire le�rek, m�r benn �lnek a kocsiban, �s csak r�m v�rnak, hogy indulhassunk tov�bb Wadi Rum legd�lebbi r�sz�re, a Jebel Umm Fruth nev� hegyhez.

A hegy, az azonos nevet visel�, term�szetes sziklah�dr�l ismert els�sorban, mely egyike a term�szetv�delmi ter�let legl�togatottabb nevezetess�geinek. A fel� vezet� �ton az�rt meg�llunk m�g egy-egy r�videbb n�zel�d�sre, mert �jabb sz�nfoltokat fedez�nk fel a sivatagi palett�n. Az egyik helyen p�ld�ul feh�r sz�n� szikla magasodik az �g fel�, �s errefel� szokatlannak mondhat� m�don nem v�zszintes lemezr�tegekb�l �p�l fel, hanem olyan, mintha hatalmas k�blokkok, vaskos oszlopok lenn�nek mer�szen, f�gg�legesen egym�sra tornyozva. Ezek ut�n nem meglep�, hogy a k�rny�ket itt selymes tapint�s� feh�r homok bor�tja, mely nyilv�n a nagy feh�r hegy er�zi�j�b�l sz�rmazik. Valamilyen �ton, m�don siker�l �gy megk�zel�ten�nk Umm Fruth sziklah�dj�t, hogy senkivel nem tal�lkozunk k�zben, s�t a helysz�nen sem futunk �ssze turist�kkal. A hatalmas k�pz�dm�ny mag�nyosan �llva k�n�lja mag�t, �s term�szetesen nem is marad megm�szatlan. Omar megy el�re �s mutatja az apr� tr�kk�ket a feljut�shoz, b�r el�g egy�rtelm�en l�tszanak a l�bak ezrei �ltal m�r szinte l�pcs�fokokk� csiszol�dott bem�lyed�sek is. Nem neh�z felkapaszkodni a 15 m�ter magass�gban �t�vel�, 6 m�teres feszt�vols�g� h�d tetej�re, de az�rt annyira m�gsem k�nny�, hogy n�mi el�gedetts�get ne �rezhetne az ember a tetej�n. Az eddig l�tott k��vek k�z�l, ennek van legink�bb h�d jellege, amennyiben a k�t pill�r szerep�t bet�lt� hatalmas k�alakzatot v�zszintesen k�ti �ssze egy egyenes, karcs�, de az�rt t�riszony szempontj�b�l m�g mindig b�s�gesen sz�les, k�szelv�ny. Lentr�l szeml�lve nagyon �rdekesek a pill�rnek titul�lt alakzatok is, melyek k�z�l a f� r�l�t�st biztos�t� ir�nyb�l n�zve baloldali, k�s�rtetiesen eml�keztet engem egy �ri�si mad�rra, mely csapott sz�rnyai �s kiss� el�rehajl� testtart�sa miatt, legink�bb egy pingvin k�pzet�t kelti bennem. Az anal�gi�t ilyen vonalon folytatva, a pingvin el�reny�jtott cs�re maga a h�d, mellyel a szemk�zti alakzatba cs�p bele. Pont elegend� id�nk marad a zavartalan szeml�l�d�sre, ameddig meg nem �rkezik k�t m�sik terepj�r�val egy hangoskod� csapat. Omar veszi a pillant�somat, �s m�r gy�jtja is be a motort.

A tov�bbiakban kisebb nagyobb kit�r�kkel �szaknyugat fel� tartunk, hogy m�g n�gy �ra el�tt el�rj�k Wadi Rum egyik centr�lis pontj�t a naplement�hez. A f�nyek m�r �rezhet�en l�gyulnak, �s egyre melegebb �rnyalatot k�lcs�n�znek szikl�nak �s homoknak egyar�nt. Hosszabbodnak az �rny�kok, a kisebb k�vek �s kisz�gel�sek is hangs�lyosabb� v�lnak, amit�l egyre plasztikusabb lesz a t�j. T�bb helyen l�tjuk a jellegzetes s�t�tbarna beduin s�trak, laposan elny�lt alakj�t, f�leg �rny�kot ad� siq-ben, vagy nagyobb szikl�k t�v�hez tapadva.  Sz�p sz�mmal �lnek itt csal�dok a sivatagban, sz�tsz�r�dva, nagy t�vols�gokra egym�st�l. Nem mindenkit vonz a ter�let k�z�ppontj�ban, aszfaltozott �ton el�rhet� helyen �p�lt egyetlen telep�l�s, Rum fal�, pedig ny�lv�n ott sem lehet nagy ny�zsg�s. El�rj�k Jebel Khazali-t, Wadi Rum egyik legnagyobb hegy�t, melynek hatalmas, szinte mer�legesen emelked� t�mbje a t�jk�p meghat�roz� eleme. Nem j�rjuk teljesen k�rbe, �gy nyitva marad sz�momra a k�rd�s, hogy vajon honnan lehet felszerel�s n�lk�l felm�szni a tetej�re, amint az a WRMG programj�ban szerepel, �s amit eredetileg vel�k tervezt�nk volna megval�s�tani, ha az �rban meg tudunk egyezni. Nem nagyon l�tok k�nnyen m�szhat� helyet, de h�t v�g�lis az�rt van sz�ks�g helyi vezet�re, aki ismeri a tr�kk�ket, �s fog�sokat. Visszatekintve az elm�lt m�sf�l napra, m�r egy�ltal�n nem b�nom, hogy �gy d�nt�tt�nk, �s Om�rral j�rtuk be a sivatagot.

El�rj�k a Khazali �szaki oldal�t, �s kicsit t�volabb t�le leparkolunk egy magaslaton, ahonnan akad�lytalanul bel�tni Wadi Rum k�zponti r�sz�t. Az el�tt�nk j� �tven m�teres m�lys�gben elter�l� �ri�si, homokkal bor�tott s�k ter�let sz�l�n, k�rben, a legjellemz�bb hegycsoportok l�that�ak. T�l�nk �szakra meredeken magasodik Jebel Rum hatalmas, meghat�roz� t�mbje, a sivatag legnagyobbika. Az alatta hosszanti ir�nyban h�z�d� v�lgy m�r teljesen �rny�kban van, itt tal�lhat� Rum falu is, melyet innen nem l�tunk. Nyugat fel� viszont m�lyen bel�tni a keresztben elter�l� v�lgybe, melynek sz�l�n, mindk�t oldalon v�ltozatos m�ret� �s alak� hegyek sorakoznak. �gy n�z ki, t�k�letes helyet v�lasztottunk a naplement�hez. Tegnap d�lut�n homokd�n�k k�z�tt �lvezhett�k v�gig a lebuk� f�nyek j�t�k�t, most pedig egy hegyekkel k�r�lvett s�ks�g felett gy�ny�rk�dhet�nk benne. Ez az utols� f�l �r�ja a nappali vil�goss�gnak az, amikor egy helyben �llva is dr�mai v�ltoz�sokat k�s�rhet figyelemmel az ember a t�jon. A naplemente csod�ja, a f�nyek kihuny�sa el�tti intenz�v fell�ngol�s mindenkit leny�g�z, azonban ritk�n van alkalom arra, hogy ilyen egyed�l�ll�an sz�p, v�ltozatos k�rnyezetben n�zhess�k v�gig. A t�j �nmag�ban nem mindig el�g a hat�sos f�nyj�t�khoz, most azonban m�g egy fontos kell�ke is jelen van, a felh�k, melyek ugyanannak a megszokott k�pnek is mindig m�s, meg�jul� arcot tudnak k�lcs�n�zni. Ahogy a f�nyek tompulnak, �gy v�lnak mindink�bb hangs�lyoss� a felh�k, melyek most nagy s�t�t pamacsokk�nt �sznak az �g m�ly�l� k�kj�n, sz�l�k viszont k�l�n�s, f�ld�nt�li f�nyben ragyog a v�r�sen izz� hegyek felett. Erre a f�l �r�ra melegebb, bar�ts�gosabb �rnyalatot kapnak a rideg, f�lelmetes szikl�k, megl�gyulnak a f�nyek, �s ez az a f�l �ra mely felteszi a koron�t erre a csodasz�p napra. Megbabon�zva n�zz�k az utols� f�nyek elt�n�s�ig, milyen kitart�an v�di �ll�sait a k�ny�rtelen�l k�zeled� s�t�ts�g ellen�ben a vil�goss�g, m�g v�g�l utols� b�sty�it is feladni k�nyszer�l a t�voli hegyek cs�cs�n. A felh�k m�g kitart�an f�nylenek odafent, mikor elindulunk visszafel� Aqab�ba. �thajtunk Rum falun, melyr�l �gy ut�lag is konstat�ljuk, hogy nem sok figyelemre �rdemes, majd az aszfaltozott �ton folytatjuk �szak fel� utunkat. Az utols� sziklaalakzat, mellyel b�cs�t vesz�nk Wadi Rum-t�l, a „b�lcsess�g h�t pill�re” nevet viseli T.E. (ar�biai) Lawrence k�nyv�nek c�me alapj�n.

Egy j� �ra m�lva, este hatkor, az utaz�si iroda el�tt parkolunk le, hogy kifizess�k a m�g f�gg�ben maradt 30 JD-t �s megk�sz�nj�k a j�l siker�lt k�t napot. Omar elvisz minket a sz�llod�hoz, b�cs�t vesz�nk t�le is, akinek legink�bb k�sz�nhetj�k, hogy ilyen gondtalanul �lvezhett�k Wadi Rum p�ratlan sz�ps�g�t. Mikor bevonulunk a sz�llod�ba, les�t arcunkr�l a hat�rtalan �r�m, mely m�r nemcsak az utols� t�r�nknak sz�l, hanem a teljes k�t h�t megsz�ml�lhatatlan �lm�ny�nek is. Ism�t megcsod�ljuk milyen sz�p tiszta kis szob�nk van, s hogy egy kicsit ki is haszn�ljuk, rendbe tessz�k magunkat benne, �s indulunk vacsor�zni. Nem megy�nk messzire, a k�vetkez� sarkon l�v� falafel s�t�de emelet�re �l�nk fel, ahol 1,3 JD-�rt ketten j�llakunk. M�g egy kicsit k�sz�lunk a v�rosban, �mulunk a ny�zsg�sen, melyt�l kiss� elszoktunk a sivatagi mag�nyban. Bev�s�rlunk a mindig mindenhol kaphat� szez�mmagos s�tem�nyekb�l, melyb�l 0,6 JD-�rt eg�sz tisztess�ges adagot kapunk, �s visszavonulunk a sz�llod�ba. Holnapra m�r csak egyetlen megval�s�tand� �lmunk maradt, b�v�rkodni a V�r�s tengerben.

16. Aqaba - Budapest (december 5-6. p�ntek/szombat)

Fura dolog arra �bredni, hogy ez az utols� napunk Jord�ni�ban, �s 24 �ra m�lva m�r Budapesten lesz�nk ism�t. M�g egyel�re meg sem fordul a fejemben, hogy f�l �v sem telik el, �s ism�t ide k�sz�l�k majd. Most azonban v�ge fel� k�zeledik ez a bizserget�en j� k�t h�t, ami alatt annyi minden t�rt�nt vel�nk, mint otthon f�l �v alatt sem. K�zeledik, de m�g nincs v�ge, annak ellen�re sem, hogy az id�j�r�s semmi j�t nem �g�r. Rem�nytelen�l be van borulva az �g, esik az es�, �s �gy t�nik, egyhamar nem is fogja abbahagyni. R�ad�sul m�g h�v�s is van, �gy azt�n kapunk egy kis �zel�t�t, hogy ilyen is tud lenni Aqaba. Ami egyed�l vigasztal�, az a V�r�s tenger h�m�rs�klete, mely megb�zhat�an tartja a 20 fok feletti szintet, nem hagyja cserben a benne �l� korallokat, melyek elpusztuln�nak, ha a v�z ez al� h�lne. Tulajdonk�ppen �gy is felfoghatjuk, hogy ism�t szerencs�nk van, hiszen az egyetlen �rtelmes elfoglalts�g, amit ebben az id�ben ki lehet tal�lni, az �ppen a b�v�rkod�s, amit egy�bk�nt is m�ra tervezt�nk. A v�z alatt nincs nagy jelent�s�ge, hogy esik az es� odafenn, �s a neopr�n �lt�z�kben a hideget sem �rz�keli az ember. A Dive Aqaba nev� b�v�r k�zpontot m�r kor�bban felder�tett�k a Golden Tulip sz�lloda szomsz�ds�g�ban, �s az �rat is tiszt�ztuk. Egy �r�s program 30 JD-be ker�l, melyben egy r�vid elm�leti �s gyakorlati oktat�s ut�n f�l�r�nyi t�nyleges mer�l�s szerepel. Mindezek ut�n az ember m�g egy bizony�tv�nyt is kap arr�l, hogy elv�gezte a PADI „Discover Scuba Diver” alapszint� kik�pz�st, melynek birtok�ban, egy adand� �jabb alkalommal, m�r m�lyebbre �s hosszabb id�re is mer�lhet. Mi ugyan m�r t�bb mint t�z �ve, r�szt vett�nk egy hasonl� gyorstalpal� b�v�roktat�son - akkor a V�r�s tenger egyiptomi oldal�n -, amir�l az�ta is nagyon kellemes eml�keket �rz�nk, oklevelet viszont nem. �gy most ism�t kezd�k�nt indulunk, �s sz�ba sem j�het, hogy t�z m�tern�l m�lyebbre mer�lj�nk majd. Ez az a hat�r, ahonnan m�g azonnal fel lehet j�nni a felsz�nre, ha valami probl�ma ad�dna. Enn�l nagyobb m�lys�gb�l m�r csak meghat�rozott temp�ban, fokozatosan szabad felj�nni, id�t engedve a v�rben oldott nagy nyom�s� nitrog�n g�znak a lass�, bubor�kmentes kiv�l�sra. Ellenkez� esetben hasonl� jelens�g j�tsz�dna le a v�rben, mint a hirtelen kinyitott �sv�nyvizes palackban, mikor kipezsegnek a nagy nyom�son oldott g�zok. A v�rbe ker�l� bubor�k emb�li�t, �s hal�lt okozhat. A b�v�rkod�s persze teljesen vesz�lytelen, ha az ember betartja ezeket a szab�lyokat, �s nem tal�lkozik �hes c�p�val sem. Emberev� c�pa azonban az Aqabai �b�lben nem szokott el�fordulni, �s er�sen b�zunk benne, hogy err�l a szok�s�r�l � is tud.

P�r napja – miel�tt Wadi Rum-ba indultunk volna – m�r konkr�tan megbesz�lt�k a f�n�kkel, az angol Roderick-el, hogy ma j�v�nk b�v�rkodni, �gy tudjuk, hogy 9-re kell oda�rni, akkor indul ki rendszerint a csapat, amely addigra �sszej�n. Van teh�t id�nk sz�p kom�tosan megreggelizni a sz�llod�ban, mert a b�v�rk�zpont, t�l�nk �t-t�z perc j�r�sra van csup�n. Pakolni nem sokat kell, a f�rd�nadr�g mellett vissz�k a b�v�rszem�veg�nket �s a l�gz�pip�t, hogy tudjunk m�g snorkelezni is a mer�l�s ut�n. Meleg ruh�ban, es�kab�tban, kapucnival fej�nk�n, nem kimondottan �gy n�z�nk ki, mint akik a tengerpartra k�sz�lnek, de mi elsz�ntak vagyunk. Rajtunk k�v�l m�g h�rman vannak v�llalkoz� kedv�ek - egy p�r, �s egy f�rfi sz�l�ban -, de �k nem kezd�k, �s egy t�bbnapos programra akkor fizettek be, mikor m�g ragyog� naps�t�s volt. Na �s persze �k angolok, teh�t nekik am�gy sem szokatlan az ilyen id�j�r�s. Beosztanak minket egy ny�l�nk, sz�k�sbarna fiatalemberhez, Amer-hez, aki arab neve ellen�re, ink�bb n�z ki skandin�vnak, mint helyb�linek, �s aki mindj�rt gondjaiba is vesz benn�nket. � lesz az oktat�nk, seg�t �sszev�logatni a felszerel�st, melyb�l a b�v�rruha, a csizma, �s az uszonyok m�retf�gg�k, a t�bbi darabra megy. A b�v�rmaszkot mi v�lasztjuk ki a k�szletb�l, miut�n a saj�tunk nem nyeri meg Amer tetsz�s�t. Mindenki kap egy m�anyagl�d�t, amibe mindent bepakol, majd az eg�sz beker�l egy mikrobusz gyomr�ba, mi pedig �ten egy kisebb m�ret� buszra sz�llunk, �s �gy indulunk d�lre, a sza�di hat�r ir�ny�ba. 25 kilom�tert utazunk nagyj�b�l, az eg�sz nem tart f�l �r�t sem, mire meg�rkez�nk egy strandf�l�re, ahol a Marine Park felirat hirdeti, hogy itt b�v�rkodni lehet. Rajtunk k�v�l nem sokan vannak a k�rny�ken, turista meg v�gk�pp senki, pedig a hely maga sz�p lenne, �s ha s�tne a nap, m�g strandol�sra is vetemedn�nk. Ez a vesz�ly azonban �gy n�z ki nem fenyeget. A hely, ahov� meg�rkezt�nk, a Japanese Garden, vagyis a Jap�n kertk�nt ismert jord�niai b�v�rparadicsom, b�r a sz�rke v�zt�k�r nem sokat �rulkodik arr�l, hogy micsoda sz�nes csodavil�g van a felsz�n alatt. �sszesen h�rom instruktor j�tt vel�nk, kett� az angolokkal foglalkozik, egyik�k maga a f�n�k.

Leter�tenek egy �ri�si sz�nyeget a f�ldre, sz�l�re kipakolj�k a l�d�kat, �s megkezdj�k a be�lt�z�st. A b�v�r�lt�z�kkel, csizm�val semmi gondunk, a t�bbin�l, m�r kisebb seg�ts�gre szorulunk. A mell�nyre r� kell sz�jazni a s�r�tett leveg�vel t�lt�tt palackot, melyb�l cs� vezet a nyom�sszab�lyoz�val egybe�p�tett csutor�hoz, illetve egy m�sik cs� v�g�n a m�lys�g, �s l�gnyom�sm�r�kh�z. H�tunkra vessz�k a mell�nyt, a szerelt palackkal, �s magunkra csatoljuk. Egy szelep szolg�l arra, hogy a palackb�l, a mell�nybe is lehessen leveg�t engedni, ha emelkedni k�v�n a v�z alatt az ember. Ezut�n k�vetkezik a sz� szoros �rtelm�ben vett legnehezebb r�sz, az �loms�lyokkal kirakott �v felv�tele. Ez nem annyira tetszet�s, mint ink�bb praktikus darab, n�lk�le ugyanis egyszer�en nem lehetne lemer�lni, akkora felhajt�er� hat az emberre, dac�ra annak, hogy a h�ton l�v� palack sem egy k�nny� kell�k. A m�szerek a mell�ny elej�n ker�lnek r�gz�t�sre, a m�lys�gm�r� funkci�ja egy�rtelm�, a l�gnyom�sm�r� azt mutatja, hogy mennyi id�re elegend� m�g a palackban l�v� leveg�. A b�v�rmaszkot egyel�re a homlokunkra tolva, az uszonyokat pedig k�zben tartva l�pked�nk a v�z ir�ny�ba, oktat�nk nyom�ban. Der�kig begyalogolunk a tengerbe, �s ott vessz�k fel az uszonyainkat, ami a felhajt� er� seg�ts�ge ellen�re is ig�nyel n�mi �gyess�get, tekintve, hogy meg kell k�zdeni k�zben az enyhe hull�mz�ssal. A b�v�rmaszk p�ramentes�t�si elj�r�s�n m�r nem lep�d�nk meg, mert erre t�z �v t�vlat�b�l is �l�nken eml�ksz�nk. Bele kell k�pni a maszk k�zep�be, majd a ny�l gondos sz�tken�se ut�n ki�bl�teni, �s csod�k csod�ja, nem p�r�sodik be ut�na a v�z alatt. Sz�nkba vessz�k a csutor�t, �s el�sz�r meg�zlelj�k a rajta kereszt�li l�legz�st, m�g miel�tt bemer�ln�nk. Ezut�n k�vetkezik a l�gz�s kipr�b�l�sa v�z alatt, majd egy p�r hasznos fog�s elsaj�t�t�sa �s begyakorl�sa. Megtanuljuk, hogyan lehet a v�z alatt kivenni a csutor�t, majd visszavenni a sz�jba, �s folytatni a l�gz�st, miut�n a nyom�sszab�lyoz� tetej�n l�v� szeleppel kif�vatjuk a bel�ker�lt vizet. Ut�na egy kiss� nehezebb gyakorlat j�n, a maszk al� ker�lt vizet kell ki�zni onnan az orron �t beengedett leveg�vel, mik�zben term�szetesen a v�z alatt marad az ember. Ennek tov�bb nehez�tett v�ltozata, mikor teljesen leveszi az ember a v�z alatt a maszkot, �s �gy veszi vissza, hogy ne maradjon v�z alatta. Amer t�relmesen magyar�z �s mutogat, k�zben figyel minket, hogy meg�rt�nk e mindent, amit mond. N�ha j�t�kosan megism�tel egy magyar sz�t, amit elkap besz�lget�s�nkb�l, majd meg is toldja m�g valamivel, hogy megcsillantsa magyar nyelvismeret�t. Term�szetesen neki is magyar bar�tn�je van, innen az inspir�ci�. J�kedv�en tr�f�lkozik, f�lig �r a sz�ja �lland�an, de az�rt azt is l�tom, hogy rajtunk van a figyelme. Feleleven�tj�k a k�zjeleket, amivel a v�z alatt kommunik�lni tudunk, �s a nyom�skiegyenl�t�s apr� tr�kkj�t is felid�zz�k, b�r �n ezt a b�v�rkod�st�l f�ggetlen�l is szoktam alkalmazni, gyors l�gnyom�sv�ltoz�s eset�n, pl. a rep�l� lesz�ll�sakor.

Ha az ember t�z m�terre a v�z al� mer�l, test�re m�g egyszer akkora v�znyom�s nehezedik, mint a leveg� nyom�sa a felsz�nen. Az�rt, hogy a bel�legz�skor ne kelljen megk�zdeni ezzel az �ri�si nyom�sk�l�nbs�ggel – ami t�zm�terenk�nt tov�bbi egy atmoszf�ra nyom�ssal n�vekszik! –, a palackb�l bel�legzett leveg� nyom�s�t a regul�tor �gy szab�lyozza, hogy egyens�lyban legyen a k�ls� v�znyom�ssal, teh�t mintegy „felf�jja” a b�v�rt annak ellen�ben.  A garat m�g�tti f�l�regbe, viszont nem ker�l be ez a nagyobb nyom�s� leveg� automatikusan, ez�rt szoktunk a dobh�rty�nkon, m�r kisebb magass�gv�ltoz�sn�l is fesz�t� nyom�st, - dugul�st – �rezni. Ezt a v�z alatt m�g er�teljesebb, kellemetlen �rz�st kell az �gynevezett nyom�skiegyenl�t�ssel kompenz�lni, ami �gy t�rt�nik, mint az orrf�j�s, csak teljesen be kell fogni hozz� az orrlyukakat. Ilyenkor a visszaszor�tott leveg�t az ember mintegy bepr�seli a garat m�g�tti f�l�regbe, ami norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt is hat�konyabb lehet, mint az egy�bk�nt mindenki �ltal ismert �resj�ratban nyel�s, mellyel nem mindig lehet a k�v�nt hat�st el�rni. Megf�z�s eset�n az�rt nem c�lszer� b�v�rkod�ssal k�s�rletezni, mert az eldugult j�ratok k�vetkezt�ben lehetetlenn� v�l� nyom�skiegyenl�t�s miatt a f�lre rettent� kellemetlen t�lnyom�s nehezedik. �n ugyan nem vagyok megf�zva, m�gis amikor m�r t�bb m�terre mer�l�nk, �rzem, hogy nehezen megy a kiegyenl�t�s, fesz�t� f�jdalmat �rzek f�lemben. Kitart�an pump�lgatom az orrom, azt�n egyszer csak �rzem a megk�nnyebb�l�st, ahogy �tjut a t�lnyom�s� leveg� a f�l�regbe is, �s dobh�rty�mat tehermentes�ti. Ism�t teljes figyelmemet a l�tnival�knak tudom szentelni, ugyanis id�k�zben Amer m�r k�zen fogva vezet minket a v�z alatti vil�g csod�i fel�. Csend vesz minket k�r�l, a rengeteg hal n�m�n teszi dolg�t, az egyetlen amit hallunk, az saj�t l�legzetv�tel�nk megnyugtat�, egyenletes ritmusa, ahogy be�ramlik sz�nkba a leveg�, majd ugyanazon az �ton kif�jva, bubor�kok form�j�ban t�vozik egy szelepen �t. Hamar megszokjuk a l�legz�snek ezt a m�dj�t, �s m�r nem is figyel�nk r� oda, automatikuss� v�lik, �s �lvezz�k, hogy �gy mozgunk, l�tez�nk idelenn, mintha mi is halak lenn�nk, �s ez lenne a term�szetes l�telem�nk.

R�pke f�l �r�t tart ez az �rdemi r�sze a b�v�rkod�snak, amely valami eg�szen rendk�v�li, k�l�nleges �lm�nyt ad, �s nem csak az�ltal amit l�tunk, hanem az�ltal, hogy mi is ott vagyunk �s r�szesei lehet�nk a term�szet e sz� szoros �rtelm�ben vett sz�n j�t�k�nak. Mell�kszerepl�k�nt figyelhetj�k, ahogy a halak - mit sem t�r�dve vel�nk – karny�jt�snyira, vagy m�g ann�l is k�zelebb �sznak k�r�l�tt�nk, �s id�nk�nt szinte k�v�ncsian b�mulva n�znek vel�nk farkasszemet. A v�z hihetetlen�l tiszta �s �tl�tsz�, eg�szen nagy t�vols�gokra tudjuk k�vetni egy-egy �rdekesebb hal mozg�s�t, �s a naps�t�s hi�nya ellen�re el�g vil�gos van m�g t�z m�teres m�lys�gben is. Annak dac�ra, hogy m�g �l�nk eml�kk�peket �rz�k egy t�z �vvel ezel�tti v�r�s tengeri b�v�rkod�sr�l, most m�gis szinte mellbev�g�an hat a sz�neknek ez a tobz�d�sa a sz�rke felsz�n alatt. A l�tv�nyt mag�t velem egy�tt milli�k ismerik t�v�b�l, a korallszirtek �l�vil�g�t bemutat� sz�mtalan term�szetfilm valamelyik�b�l, �s m�gis ilyen m�don k�zvetlen�l szembes�lni mindezzel, az valami l�legzetel�ll�t�. A r�vid id� �s a viszonylag kis m�ret� be�szott ter�let ellen�re olyan gazdag v�laszt�k�t l�tjuk az eg�szen elk�peszt� sz�n�, nagys�g� �s form�j� korall k�pz�dm�nyeknek, mintha egy szisztematikusan megrendezett ki�ll�t�son venn�nk r�szt a term�szet sokarc�s�g�nak demonstr�l�s�ra. El�szunk egy borj� m�ret� agykorall mellett, melynek agyunk sz�rke�llom�ny�hoz k�s�rtetiesen hasonl� tekerv�nyes labirintus j�ratai k�z�tt piciny s�rga halak kerget�znek. A k�vetkez� pillanatban m�r egy �ri�si, v�r�ses sz�nben dereng� legyez� korall �dv�z�l minket m�lt�s�gteljes lass�s�ggal lengedezve a szinte �rz�kelhetetlen hull�mz�s hat�s�ra, mik�zben k�r�l�tte incselked� k�k �s s�rga mint�s halacsk�k vonulnak fel s al� sz�ntelen. V�ltozik a k�p, most agancskorallok domin�lnak, melyek mer�szen �gaskod� gallyacsk�it f�l�nk koralls�g�rek csipegetik, majd egy nagyobb hal megjelen�sekor egyszerre rebbenek fedez�kbe, mintha dr�ton r�ngatn�k �ket. Nincs az a sz�n�rnyalat, mely el� ne fordulna itt, m�ghozz� a legk�l�nf�l�bb mint�zatokba �tv�z�dve az �ramvonalasan lapos halacsk�k oldal�n. Az olyan nevek is m�r sokat el�rulnak err�l a soksz�n� vil�gr�l, mint zebrahal, papag�jhal, boh�chal, de vannak itt m�g k�l�n�sebben �lt�z�tt l�nyek is, mint p�ld�ul a s�r�ny helyett hossz� lebenyeit borzol� oroszl�nhal, vagy a szoknyasz�l fodroz�d�s�hoz hasonl� mozg�st v�gz� spanyol t�ncos. A tengerfen�ken csillagok, ubork�k, s�n�k teszik m�g v�ltozatosabb� az �l�k vil�g�t, m�g a v�zben �ttetsz�, alig �szrevehet� med�z�k, �s hasonl�an h�rtyaszer�, elektromosan csill�ml� l�nyek lebegnek. Amer t�r�t minket magunkhoz, s ujj�val felfel� b�kve r��breszt, hogy vend�gs�g�nk ideje lej�rt itt, vissza kell menn�nk. 

Ahogy felj�v�nk a felsz�nre, les�jt� �lm�ny a sz�rkes�ggel val� szembes�l�s els� pillanata, mert a k�t vil�g k�z�tti kontraszt most sokkal szembe�tl�bb. Amer �pp ezt a csal�dott pillanatot kapja el arcunkon, mikor a hossz� k�nyszerhallgat�s ut�n ism�t felnevetve, magyarul k�rdezi: „boldog?” S miut�n biztos�tjuk, hogy igen, �jabb magyar szavak k�vetkeznek: „akkor nevet!” �s ekkor m�r t�nyleg nevet�nk, mert meglep�en r�vidnek t�nt ugyan a f�l �ra, de var�zslatos volt odalenn, amire m�g hossz� ideig fogunk eml�kezni. Kiballagunk a partra, levetj�k a felszerel�st, �s mivel a t�bbiek m�g a v�z alatt vannak, �gy d�nt�k, hogy �n sem szakadok el ilyen hirtelen ett�l a sz�nes csodavil�gt�l, �s visszamegyek snorkelezni. Majdnem egy �r�t lebegek a tenger felsz�n�n, apr� mozdulatokkal terelve magam a k�v�nt ir�nyba, �s szinte megbabon�zva, mindenr�l megfeledkezve b�mulom tov�bb az alattam zajl� esem�nyek v�gtelen foly�s�t. N�hol annyira sek�ly a v�z, hogy be kell h�znom a hasam, mert az az �rz�sem, fel fogja has�tani egy �gaskod� korall. M�shol m�lyebb a tenger de gy�ny�r�en lel�tni legal�bb tizen�t m�terig. Mikor azt�n v�gleg kimegyek, nem tudom abbahagyni a vacog�st, annyira �t vagyok h�lve. Hi�ba, a 22 fokos v�zben is rengeteg h�t vesz�t a 36 fokos test, ha nincs rajta a h�szigetel� neopr�n �lt�z�k. Felveszek mindent a nagykab�ttal bez�r�lag, de eltelik �gy is f�l �ra, mire lenyugszom a reszket�sb�l. D�l van, amikor hazafel� indulunk a busszal, s ahogy Aqab�ba �r�nk, egyb�l megy�nk eb�delni. Be�l�nk egy kebab s�t�d�be, �s egy nagy adag csirke kebab ut�n m�r a sz�rke �gbolt sem t�nik olyan elviselhetetlen�l szomor�nak. Nem sokkal ezel�tt megtapasztaltuk, hogy a v�z alatt mindig sz�nesen ny�zs�g az �let, nem sokkal ezut�n pedig megbizonyosodhatn�nk r�la, hogy a felh�k felett meg mindig k�k az �g, de h�t ezek a dolgok csak nappal igazak sajnos, �gy az ut�bbi tapasztalat hi�ny�ban �r�nk majd holnap napkelt�re haza. A d�lut�nt m�szk�l�ssal, n�zel�d�ssel �s v�s�rl�ssal t�ltj�k. Annak dac�ra, hogy p�ntek van, szinte az �sszes �zlet kinyit d�lut�n, tal�n csak az �kszerboltokat kiv�ve. Most el�sz�r l�tunk az utc�n olyan arab csal�dot, akir�l azt gondoln� az ember, hogy ez a tipikus. A csal�df� hagyom�nyos viseletben megy el�l, m�g�tte fekete jilbab-ban k�t feles�ge, �s a gyerekek serege vonul. Mikor meg�ll a f�rfi, a t�bbiek is megtorpannak, a f�kt�vols�g betart�s�val, majd egyszer csak int a nagy�r, hogy indul a menet, �s vonulnak tov�bb. Este bev�s�rolunk a szomsz�dos falafel s�t�d�ben, �s felvonulunk a sz�llodai szob�ba vacsor�zni. Most el�sz�r, arra sem sajn�ljuk az id�t, hogy t�v�t n�zz�nk. A Duna TV bej�n, legal�bbis v�teli szempontb�l. Kicsit elb�bel�d�nk a pakol�ssal, �jf�lig agyoncsapjuk az id�t valahogy, akkor azt�n levonulunk a hallba a gy�lekez�re. Kiosztanak valamilyen gyan�s �ntapad�s c�mk�ket a csomagokra, de nem kapcsolok, hogy ez m�r a becsekkel�s helyett van, �s �gy semmi k�sztet�st nem �rzek, hogy csin�ljak vele valamit. Mi a rept�ren szoktuk �t�lt�ztetni h�tizs�kjainkat, a felad�s el�tt h�zzuk r� a v�d�zs�kot, hogy addig k�nnyebben tudjuk vinni. Ez most nem j�n be, mert a szervez�s t�k�letes ugyan, de a l�nyeget – tudniillik, hogy a busz csomagtart�j�b�l a felc�mk�zett csomagok egyb�l mennek a rep�l�re, - elfelejti a csoportk�s�r� h�lgy k�z�lni.  �gy azt�n mikor �jf�l ut�n egy �rakor ki�r�nk a rept�rre, kapkodva �lt�ztethetj�k �s c�mk�zhetj�k a csomagjainkat, mialatt m�sok k�nyelmesen bes�t�lnak k�zipoggy�szukkal a csarnokba. Ett�l az apr� kellemetlens�gt�l eltekintve, szervezetten folynak a dolgok. Lefizetj�k a 7$ kil�p�si illet�ket, majd a kapott igazol�ssal be�llunk egy m�sik sorba az �tlev�l-ellen�rz�shez. Nincs kapkod�s, nincs idegesked�s, sz�p kom�tosan folyik az �gyint�z�s, de h�t mi�rt is sietne b�rki, mikor a g�p m�g nem �rkezett be, �s a mi csoportunkon k�v�l csak a szem�lyzet tart�zkodik a rept�r ter�let�n. Egy l�ny m�g mindig a jord�niai sirat�faln�l �ll, vagyis a csarnok �vegfal�n�l, melynek t�loldal�n szerelme innens� oldal�n � s�r az elv�l�s e neh�z perc�ben. Lassan mindenki �tzsilipel�dik a v�r�ba, ahol �jabb kem�ny esem�nytelen �ra telik v�rakoz�ssal, m�gnem k�s�ssel, de meg�rkezik a Mal�v charterg�pe. A fed�lzeten 160 boldog ember, akik egy sz�p h�t rem�ny�ben �rkeztek, �s most besorakoznak sz�llod�k szerinti feloszt�sban az imm�r kint v�rakoz� csoportk�s�r�k m�g�. Felt�ltik a g�pet �zemanyaggal, berakj�k csomagjainkat, �s egy f�l �r�n bel�l m�sik 160 boldog ember indul meg a g�p fed�lzet�re, akik egy sz�p h�t – vagy kett� – ut�n most �lm�nyekben gazdagon t�voznak ebb�l a k�l�n�s orsz�gb�l. Lesznek sokan, akik m�g visszaj�nnek. �n is k�zt�k leszek.

Bolg�r L�szl�,  2004. m�rcius