13. Madaba – Amman – Aqaba (december 2. kedd)

Reggel 6 el�tt megpr�b�lok csendben t�vozni a sz�llod�b�l, mik�zben meglehet�sen nyomorultul �reztem magam ezen a korai �r�n. M�g egy v�ratlan akad�llyal is meg kell k�zdenem, mivel a kapu z�rva van, �s hi�ba �gyeskedem, nem tudom kinyitni. K�nytelen vagyok fell�rm�zni a h�ziakat, hogy kiengedjenek, mik�zben el�g fur�n n�znek r�m, mi �t�tt bel�m, hogy ilyen korai id�pontban egyed�l igyekszem t�vozni. Miut�n magyar�z�lag hozz�teszem, hogy sajnos, musz�j a rend�rs�gre mennem, a gyanakod�s egy�ltal�n nem enyh�l a sz�llod�s asszony tekintet�ben, de az�rt sz� n�lk�l kienged. A rend�rs�g n�h�ny utc�nyira van csak, �gy p�r perc alatt oda�rek. Egyetlen �gyeletes van benn, akinek fogalma sincs, mit akarok, �s angolul sem besz�l. �rt�semre adja, hogy j�jjek vissza 7-re, addigra m�r itt lesznek a t�bbiek is. Nem t�l biztat� kezdet, de h�t mit lehet tenni, elmegyek reggeli ut�n n�zni, hogy kihaszn�ljam az id�t addig is. El�tte m�g els�t�lok a Szent Gy�rgy templomhoz, mely a sz�llod�t�l szint�n nincs messze, meggy�z�d�m r�la, hogy t�nyleg olyan kor�n nyit, mint ahogy a Lonely Planet �rja, majd pr�b�lom megtal�lni a Tourist Police-t, melyr�l tegnap Abdallah azt mondta, itt van eg�sz k�zel, �s � lesz �gyeletben 24 �r�n �t. R� is bukkanok r�videsen a feliratra egy kont�ner h�zon, de hi�ba kopogtatok, �letnek semmi jele. A v�ros m�g csak most kezd �bredezni, egy utcasepr� egykedv�en sepregeti a kihalt utc�t, �n pedig elindulok az ismert falafel s�t�de fel�, hogy v�s�roljak valamit reggelire. Ma hossz� busz �tnak n�z�nk el�be, mert Aqab�ba csak Ammanon kereszt�l tudunk eljutni. El�sz�r teh�t 32 km-t kell �szakra utaznunk ahhoz, hogy azut�n Ammanb�l 330 km-t utazzunk d�lre Aqab�ig. A nap fele buszoz�ssal fog telni, ez�rt p�ks�tem�nnyel is rendesen feltankolok az �tra, �s m�g �gy sem k�lt�k t�bbet 1 JD-n�l. Megreggeliz�nk a sz�llod�ban, �sszepakolunk, �s 7-kor elindulok vissza a rend�rs�gre, hogy pontot tegy�nk v�gre az �llv�ny �gyre. K�zben j�vet menet �sszefutok a sz�llod�s asszonys�ggal, akinek tekintet�b�l csak csod�lkoz�st olvasok ki, hogy m�g mindig szabadl�bon rohang�lok. M�g egyszer elk�vetem azt a hib�t, hogy magyar�zkodni kezdek neki az �llv�nyr�l, meg az elt�nt taxisr�l, de azt�n feladom, m�g miel�tt �ssze�ll benne a k�p, hogy nyilv�n elt�ntettem egy taxist a t�vol t�lt�tt �jszaka alatt. A rend�rs�g el�tti parkol�ban azut�n r�g nem l�tott ismer�st pillantok meg – a kalandos utat megj�rt �llv�nyomat! Taxisunk fia is ott �ll mellette, �s a viszontl�t�s el�rz�keny�lt pillanat�t kihaszn�lva, mindj�rt 15 JD-re ny�jt be ig�nyt. Nem kezdek medd� vit�t, ink�bb javaslom, keress�k fel Abdallahot, hogy tegyen � igazs�got. A Tourist Police jeles k�pvisel�je �ppen �bredezik, �s b�r nem t�l rendezett �lt�z�kben nyit nek�nk ajt�t, gondolatait m�gis mindj�rt rendezetten, �s ellentmond�st nem t�r�en hozza a taxis fi�nak tudom�s�ra. Tekintve, hogy apja otthagyott minket megbesz�l�s�nk ellen�re a pusztas�g k�zep�n, nem teljes�tette a meg�llapod�st, �s �gy semmi nem j�r neki. Legyen h�l�s, hogy nem tesz�nk ellene feljelent�st, �s be�rj�k azzal, hogy visszakapjuk az �llv�nyt. A taxis fia k�nyszeredetten elfogadja a rend�r d�nt�s�t, �s v�g�lis harag n�lk�l vesz�nk b�cs�t.  Boldogan sietek vissza a sz�llod�ba, diadalmasan l�b�lva a visszaszerzett �llv�nyt. Most m�r val�ban zavartalanul, �s a fot�z�shoz sz�ks�ges hi�nytalan kell�kt�rral felszerelkezve mehet�nk a h�res t�rk�p mozaik megtekint�s�re.

Nyolc �rakor ott �llunk a Szent Gy�rgy templom bej�rat�n�l, hogy fejenk�nt 0,5 JD bel�p� ellen�ben bebocs�t�st nyerj�nk. A kereszt�ny – g�r�g ortodox - templom egy�ltal�ban nem meglep� itt, hiszen Madab�ban �l ennek az iszl�m orsz�gnak a legnagyobb kereszt�ny k�z�ss�ge. A templomban, 1896 december�ben napvil�gra ker�lt padl� mozaik is a korai kereszt�ny m�ltat id�zi, a szak�rt�k i.sz. 540-re becs�lik k�sz�t�si idej�t, teh�t m�g j�val Mohamed, �s az iszl�m sz�let�se el�tti id�kre. A mozaik rendk�v�li �rdekess�g�t az adja, hogy a Szentf�ld r�szletes t�rk�p�t �br�zolja, mely eredetileg kb. k�tmilli� apr� darabk�b�l lett kirakva. A ma l�that� t�red�k az eredetileg 5,6 x 15,7 m-re becs�lt fel�let 30 %-a mind�ssze, de nagyon j�l felismerhet�k – a b�s�gesen rendelkez�sre �ll� magyar�z� anyagok seg�ts�g�vel persze – a k�l�nb�z� f�ldrajzi egys�gek, v�rosok, s�t m�g �p�letek is, melyeket t�bb mint 150 g�r�g nyelv� felirat seg�t azonos�tani. A t�rk�p �ltal bemutatott ter�let hat�rai a mai Libanont�l Egyiptomig, illetve a F�ldk�zi tenger partvid�k�t�l az ar�biai sivatagig terjednek. K�zponti helyet foglal el rajta a Jord�n foly� v�lgye, �s a Holt tenger medenc�je, de �ps�gben maradt d�li cs�csk�n a N�lus delta vid�ke �s a Sinai f�lsziget is j�l kirajzol�dik. A bibliai helyeket, v�rosokat templomuk, illetve valamely jellemz� �p�let�k plasztikus szimb�luma jelen�ti meg. Jeruzs�lem, a szent v�ros, olyan r�szletess�ggel lett kidolgozva, hogy ellipszis alakban k�rbefut� falain bel�l 36 �p�let k�l�nb�ztethet� meg, melyek az �szak-d�li tengelyben fut�, oszlopsorral �vezett f��t ment�n helyezkednek el. Ezeknek az �p�leteknek az azonos�t�sa nagyban hozz�j�rult a mozaik keletkez�si idej�nek pontosabb meghat�roz�s�hoz. Min�l alaposabban belem�lyed�nk a r�szletek tanulm�nyoz�s�ba, ann�l ink�bb �mulattal t�lt el minket a hihetetlen�l apr�l�kos �s sokoldal�an �tletes �br�zol�s. A s�kban val� elhelyezked�s bemutat�sa mellett gondot ford�tottak a domborzati viszonyok megjelen�t�s�re is, melyet saj�ts�gos forma �s sz�nrendszer alkalmaz�s�val �rtek el. Mindezen t�lmen�en a t�j n�v�ny �s �llatvil�g�ra is tal�lunk utal�sokat. Az Arab sivatagban gazell�ra vad�sz� oroszl�n, a Jord�n foly�ban halak l�that�ak, m�g a foly�parton bokor jelk�pezi a s�r� n�v�nyzetet, az o�zisokra pedig p�lmaf�k utalnak. A Holt tenger er�sen s�s viz�ben nem �lnek halak, a rajta �sz� k�t vitorl�s haj� nyilv�n nem a hal�szatot, hanem a k�zleked�st szolg�lta. A m�v�sz figyelme, m�g a haj�k szem�lyzet�nek �br�zol�s�ra is kiterjedt. A Jord�n foly�n k�t komp �tkel�helyet is megfigyelhet�nk, m�g holt tengeri torkolat�n�l, egy, a s�s v�z el�l visszafordul� halat l�tunk. �rdekes volt felfedezni a t�rk�pen tegnapi kir�ndul�sunk helysz�n�t, Wadi Mujibot, �s mellette m�g k�t kisebb oldal v�lgyet, �szakabbra Wadi Zarq�t, d�lebbre pedig Wadi Has�t. H�rom Holt tengerbe �ml� forr�s is j�l kivehet� a mozaik k�pen, melyek k�z�l a legnagyobb Hammamat Ma’in, p�r nappal kor�bbi programunk egyik f�nypontja. Engem am�gy is leny�g�znek �ltal�ban a t�rk�pek, melyeknek a b�ng�sz�se m�r �nmag�ban �lm�nyt jelent sz�momra, de ez a mozaik k�p a v�rtn�l is nagyobb lelkesed�st �s elragadtat�st v�lt ki bel�lem. Egy m�sf�l �vezreddel ezel�tt k�sz�lt t�rk�p, melyben ennyi apr�l�kos, �tgondolt �s m�v�szi munka testes�l meg, eg�sz egyszer�en nem hagyhatja az embert �rintetlen�l. Miut�n ki�muldozzuk magunkat, diadallal �ll�tom fel kalandos �ton visszaker�lt �llv�nyomat, hogy seg�ts�g�vel n�h�ny fot�n is meg�r�k�tsem a mozaik k�pet, illetve annak p�r jellemz� r�szlet�t. A sz�veg �s a k�pek egys�gesen, a t�rk�p nyugati ir�ny�b�l n�zve �rtelmezhet�ek, a padl� megvil�g�t�s�ra szolg�l� egyetlen l�mpa is ebb�l az ir�nyb�l adja a f�nyt, �gy ennek megfelel�en helyezkedem a f�nyk�pez�shez �n is. A mozaik folytonoss�g�t sajnos t�bb s�r�l�s is megt�ri, de a legink�bb zavar� az a vastag, n�gysz�gletes oszlop, amelyik a Holt tenger d�li cs�csk�t�l a Sinai fel� es� ter�let f�l� ker�lt, az eredeti templom k�s�bbi korban t�rt�nt �jj��p�t�se sor�n. Figyelembe v�ve azonban a t�rt�nelem viharait, melyek j� p�rszor �tvonultak ezen a ter�leten, m�r az is csoda, hogy egy�ltal�n ennyi megmaradt a t�rk�pb�l.

Mi mindenestre el�gedetten ballagunk vissza a sz�llod�ba, ahol kifizetj�k a h�rom napra j�r� 30 JD-t, �s most m�r v�gleg b�cs�t mondunk a gyanakv� asszonys�gnak, aki a p�nz �tv�telekor az�rt m�r �rezhet�en megenyh�ltebben n�z r�m. Kigyalogolunk a busz�llom�sra, �s 9 �rakor elhelyezked�nk azon a buszon, melyr�l azt �ll�tj�k, hogy Ammanon kereszt�l Aqab�ba megy. Kicsit gyan�s ez a fene nagy szervezetts�g, de mivel csak a f�v�rosig szedik be a fejenk�nt 0,2 JD-t, �gy gondoljuk t�l sok kock�zat nincs a dologban. Alig van id�nk r�, hogy egy utcai �rust�l te�t vegy�nk, mert negyed t�zkor m�r indulunk is. Komoly egyens�ly gyakorlatokat v�gz�nk, hogy a v�kony m�anyagpoh�rba kapott forr� te�t ne l�ttyints�k magunkra a mozg� buszon, s ezzel a mutatv�nnyal mindj�rt siker�l der�t csalnunk �tit�rsaink arc�ra. Az �t egy �r�t tart csak, de mire meg�rkez�nk Amman Wahadat busz�llom�s�ra, �gy t�nik, mintha egy m�sik �ghajlati z�n�ba cseppent�nk volna, annyira h�v�s van, �s hogy az �lm�ny m�g teljesebb legyen, az es� is elkezd esni. Kider�l, hogy �t kell sz�llnunk egy nagyobb buszra, mely m�r bent v�rakozik. A k�zvetlen j�rat teh�t ezek szerint azt jelenti, nem kell m�sik p�lyaudvarra �tmenn�nk, itt helyben van a csatlakoz�s. Ennek a busznak m�g csomagtere is van alul, �gy hogy a nagy h�tizs�kok ide ker�lnek, nem foglalnak el t�bblet �l�helyet fel�l, �s �gy fizetn�nk sem kell k�l�n ut�nuk. Az �tsz�ll�st siker�l sz�razon meg�sznunk, de �r�m�nk m�g korai, mert az �gi �ld�st akkor kapjuk nyakunkba, mikor a legkev�sb� gondoln�nk.

F�l �r�s v�rakoz�s ut�n, h�romnegyed 11-kor indul a busz, an�lk�l, hogy teljesen megtelt volna. R�videsen �sszeszedik a viteld�jakat is, ketten fizet�nk 7 JD-t, a 330 km-es �t�rt. A viharverte j�rm� ragyog�an gy�ri a kilom�tereket, motorikusan semmi gond nincs vele, viszont a karossz�ria karbantart�s�ra �gy l�tszik kevesebb gondot ford�tanak, mert a tet� l�thatatlan lyukain egyszer csak elkezd alattomos sug�rban folyni  v�z. Az els� ki�nt�tt �rg�k mi vagyunk, el�sz�r az �l�sre tett m�anyagzacsk�val k�s�rletez�nk, majd k�nytelenek vagyunk el�lni egym�s mell�l, hogy mindketten sz�razra ker�lj�nk. Ez az �llapot nem tart azonban sok�ig, mert megk�ny�r�lnek rajtunk, �s egy kis �trendez�d�s ut�n egym�s mell� �lhet�nk ism�t, m�ghozz� sz�razon.

Most nem forgatom az LP-t olyan l�zasan, mint m�skor, mert a h�tral�v� programok tervez�s�hez m�r nem nagyon van sz�ks�g r�. A marad�k h�rom napunkb�l kett�t k�v�nunk Wadi Rum szemet gy�ny�rk�dtet� v�r�s sivatag�nak mag�ny�ban t�lteni, az utols� napon pedig b�v�rfelszerel�ssel lemer�lni a V�r�s tengerbe, hogy megcsod�ljuk sz�npomp�s �llatvil�g�t. Ehhez m�r csak ki kell v�lasztanunk Aqab�ba �rkez�s�nk ut�n a megfelel� vezet�t, aki ismeri a sivatagot, �s terepj�r�val v�gigvisz minket a legl�tv�nyosabb helyeken. Erre m�r tettem l�p�seket menet k�zben az interneten kereszt�l, de m�g konkr�t �raj�nlatot nem kaptam. A b�v�rkod�si lehet�s�get els� aqabai napunkon cserk�sztem be, �s a Golden Tulip sz�ll� melletti Dive Aqaba b�v�r tr�ner�vel elvileg meg is besz�ltem a dolgokat.

Az �t eltart m�g j� darabig, az es� rem�nytelen�l esik, az egyhang� t�j nem k�ti le k�l�n�sebben figyelmemet. R��rek teh�t, hogy elmerengjek az elm�lt napok t�rt�n�sein, �s v�g�l megint a ma reggel l�tott mozaik t�rk�pn�l k�ssenek ki gondolataim. Pr�b�lom sz�molgatni, hogy vajon mennyi ideig tarthatott k�tmilli� darab p�r ujjnyi m�ret� lapka ilyen gondos kirak�sa, ha x m�sodpercenk�nt ragasztottak fel egyet, �s napi y �r�t dolgozott vele ki tudja h�ny ember. Egy�ltal�ban hogyan lehetett ezt felosztani t�bb ember k�z�tt? Hamar feladom, mert egy ilyen m�v�szi sz�nvonal� alkot�sn�l �rtelmetlen dolog ez a fajta sz�molgat�s. Milyen szerencse, hogy akkoriban m�g val�sz�n�leg nem haszn�ltak olyan embertelen fogalmakat, mint amilyen az „ember h�nap” vagy „ember �v”.  �ri�si �s maradand� alkot�sokat hoztak l�tre an�lk�l, hogy kalkul�lgattak volna, mi mennyit �r, �s mennyi id�n bel�l t�r�l meg. Eszembe jut egy nemr�g olvasott adat, mely �rdekes �sszehasonl�t�si lehet�s�get k�n�l. A leg�jabb mikroprocesszor, egyetlen p�r ujjnyi lapk�n 125 milli� tranzisztort tartalmaz, teh�t hatvanszor annyit, mint amennyi elemb�l kirakt�k a t�rk�p mozaikot. Elk�peszt� sz�m m�g akkor is, ha ezeket nem egyenk�nt ragasztgatj�k fel, mint a mozaik darabk�it. Azt is tudjuk m�r el�re, hogy t�z �v sem kell hozz�, �s ez a sz�m megdupl�z�dik, a jelenlegi processzorok pedig mennek a szem�tbe. A legcsod�latosabb dolog viszont m�giscsak az, hogy mi, akik ezt rohan� pazarl�st ilyen magas szinten m�velj�k, akik m�holdakr�l nagyfelbont�s� – ha kell 3 dimenzi�s - t�rk�pk�nt l�thatjuk F�ld�nk minden zug�t, meg tudunk �llni olykor egy pillanatra, �s tiszteletteljes elismer�ssel tudunk gy�ny�rk�dni egy t�redezett, 1500 �ves mozaik t�rk�pben.

Nagyj�b�l f�l�ton lehet�nk, mikor meg�llunk egy �tsz�li fogad�n�l negyed �r�s technikai sz�netre, mely alatt mindenki elv�gezheti b�rminem� dolg�t, �s eb�det is v�telezhet. Mi fenn maradunk a buszon, bevackolva az �l�s�nk�n, �s mivel egy kis �lelmiszer tartal�kunk is maradt m�g, �gy semmi ok�t nem l�tjuk, hogy kimenj�nk a bar�ts�gtalan nyirkos hidegbe. Az �zletnek viszont mennie kell, �s ha mi nem megy�nk ki az eb�dhez, akkor az eb�d j�n be hozz�nk. Egy megnyer� modor� fiatalember j�n, �s aj�nlgatja, hogy hoz b�rmit, amire csak sz�ks�g�nk van. Mivel pedig mi mindennek ellen tudunk �llni, csak a k�s�rt�snek nem, rendel�nk k�t sis-kebabos szendvicset te�val. Lustas�gunk�rt borsos �rat, 3,75 JD-t fizet�nk, ut�na viszont elm�l�zhatunk rajta, hogyan j�tt ki ez a sz�p,  kereknek �ppen nem nevezhet� �sszeg. Az �tel ellenben nagyon j�l esik, �s ev�s k�zben j�v�nk r�, hogy a nem t�l hajszolt nap ellen�re, tulajdonk�ppen �hesek is voltunk. Az �t tov�bbi r�sze el�g esem�nytelennek mondhat�, a kev�sb� l�tv�nyos sivatagi aut��ton (Desert Highway) r�juk a kilom�tereket, �s legink�bb azt figyelj�k, hogy mikor �r�nk v�gre vissza a ny�riasabb �ghajlati z�n�ba. Val�j�ban annak �r�l�nk, hogy ism�t akkor van ilyen csapnival� id�, mikor �ton vagyunk, �s �gy nem valamelyik nagyrem�ny� programunkat mossa el az es�. Hi�ba, a t�l m�r csak ilyen Jord�ni�ban is. Majdnem d�lut�n h�rom �ra van, mire elj�n a v�rt fordulat, �s �rezhet�en melegedni kezd az id�, elapadnak az �g �s buszunk csatorn�i egyar�nt, majd lassan a Nap is utat t�r mag�nak, hogy kedv�nk�rt bearanyozhassa az egyre tagoltabb� v�l� sivatagi t�jat. Wadi Rum mellet haladunk el �ppen, mely most a legszebb arc�t mutatva ny�jt egy kis el�zetest, �s ad m�g nagyobb kedvet a holnapi kir�ndul�sunkhoz.

Eml�keinkben m�g �l�nken �l a kicsiny busz�llom�s k�pe, ahov� v�g�l beg�rd�l�nk; pontosan �t�r�s �t, �s t�znapi t�voll�t ut�n, h�romnegyed n�gykor ism�t Aqab�ban vagyunk. A taxisok olyan nevets�ges �sszegekkel kezdenek bomb�zni minket, hogy nem is bocs�tkozunk vel�k �rdemi alkuba. Ellentmond�st nem t�r� hangon az�rt kijelentem, hogy 300 fils (0,3 JD) ellen�ben hajland�ak vagyunk ig�nybe venni szolg�ltat�sukat a Dweik sz�ll�ig – csak hogy legyen min r�g�dniuk. Sejtem, hogy ezzel nem aratunk osztatlan sikert k�r�kben, �gy mindj�rt hat�rozott l�ptekkel – csomagjainkat felkapva - meg is indulunk a k�zelben magasod� postai antennatorony fel�, mely m�r ismer�sk�nt mutatja az ir�nyt a p�r sarokra l�v� sz�llod�nkhoz. Az els� �tven m�teren m�g van k�s�ret�nk, sebesen zuhannak az �rak az 1 JD m�lys�g�be, mialatt mi a nyertesek magabiztoss�g�val l�pdel�nk. K�s�bb m�r �k is �t�rzik a helyzet komikum�t, �s elmaradnak, hiszen mindj�rt ott vagyunk gyalog is. A port�n ismer�s arc, mosolyogva fogad benn�nket, �s szinte hihetetlen, hogy azonnal kapcsol, mi vagyunk a megker�lt „t�kozl� fi�k”. Eleven k�rd�jelk�nt n�z r�nk, de ez nem a szob�ra vonatkozik, mert a kulcsot m�r ny�jtja is k�szs�gesen, hanem k�v�ncsi hogy merre j�rtunk ez alatt, az errefel� szokatlanul hossz�nak sz�m�t� id� alatt. Elismer�en csettint, mikor megtudja, hogy 3 napot t�lt�tt�nk Petr�ban, �s canyonok felkeres�s�re is futotta id�nkb�l. L�tszik rajta, hogy j�les� b�szkes�g t�lti el, mikor megel�ged�ssel besz�l�nk haz�j�r�l.

Szob�nk szokatlanul tiszt�nak �s rendezettnek t�nik az elm�lt napok h�nyattat�sai ut�n. Egy pillanat alatt felm�rj�k, hogy minden itt hagyott holmink a hely�n van, m�g az eml�knek f�lretett p�nz�rm�khez sem ny�lt senki. Sok �lm�lkod�sra nincs id�nk, mert m�ris cs�r�g a szobai telefon �s Ali Attayak van a vonalban, a mag�t Wadi Rum Mountain Guides c�msz� alatt hirdet� testv�rp�r egyik tagja. Az elm�lt napok valamelyik�n vettem fel vel�k az email kapcsolatot, mikor kitisztult utols� kir�ndul�sunk lehets�ges menetrendje. C�m�ket m�g otthon, indul�s el�tt b�ng�sztem ki az internetr�l, mert nagyon megtetszett az �ltaluk k�n�lt lehet�s�g, hogy a sivatagi �jszak�t Wadi Rum egyik legmagasabb sziklahegy�n, a Jebel Khazali tetej�n t�lts�k el. A k�t naposra tervezett �t els� naplement�j�t �s a r� k�vetkez� napfelkelt�t enn�l szebb kil�t�st ny�jt� pontr�l nem nagyon �lvezhetn�nk. A sz�p kil�t�soknak azonban hamar befellegzik, mikor elhangzik a telefonban a 140 JD –s �r, �s ez is olyan felt�telekkel, hogy a Rum faluba val� oda �s vissza �tr�l nek�nk kellene k�l�n gondoskodni. Az interneten szerepl� �r 100 JD volt, a kir�ndul�s teljes id�tartam�ra pedig csak k�vetkeztetni lehetett, de mint most kider�lt - rosszul. Elv�r�saink legal�bb m�sf�l napos sivatagi �tra vonatkoznak, k�t k�l�nb�z� helyen meg�lt naplement�vel, �s a f�jdalomhat�rt 100 JD-ben h�ztam meg ez�rt a program�rt. Ali az �rb�l nem enged, �s hangj�n �rzem, hogy felesleges lenne a tov�bbi alkudoz�s, teh�t f�j� sz�vvel elb�cs�zok t�le, �s egyben a Jebel Khazali megm�sz�s�t�l is, amire helyi vezet� n�lk�l nem sok es�llyel v�llalkozhatn�nk.

Id�nk van m�g b�ven, elv�gre csak holnap indulunk, �gy hogy nyakunkba vessz�k a v�rost, �s egy m�sik m�fajjal pr�b�lkozunk, elkezdj�k az ismerked�st az �gyn�ks�gekkel. Van bel�l�k j�csk�n, mert Aqaba ide�lis b�zisa a Wadi Rum t�r�knak. T�bb irod�t m�r els� l�t�sra kiejt�nk a kitett hirdet�sek alapj�n, an�lk�l, hogy egy�ltal�n bemenn�nk k�rdez�sk�dni.  M�sodik nekifut�sra tal�lunk egy �gyn�ks�get, ahol tetszenek a kitett referenci�k – f�leg honfit�rsaink elismer� bejegyz�sei, k�pekkel illusztr�lva –, a f�n�k j� benyom�st kelt, kifog�stalanul besz�l angolul, �s mindj�rt bemutatja leend� sof�r�nket is, aki szint�n j�l tud angolul, �s megb�zhat� sivatagi r�k�nak l�tszik. A t�rgyal�s alatt is �rzem, hogy nem a leveg�be besz�lnek, nem k�d�s�tenek, korrektek �s t�rgyszer�ek, abszol�t tiszt�ban vannak a lehet�s�gekkel mindk�t r�szr�l. Mikor pontosan tiszt�zzuk, mik az elv�r�saink, 100 JD-s �rat mondanak kett�nkre vet�tve, amiben benne van a teljes ell�t�s, a holnap 11 �r�s indul�st�l, a holnaput�n naplemente ut�ni visszaindul�sig. Terepj�r�val visznek k�rbe a sivatagban, a megtett kilom�terre �s menetid�re semmilyen korl�toz�s nincs. Beduin s�torban �jszak�zunk, lehet�s�g szerint min�l t�volabb a t�bbi turist�t�l, ami egy�bk�nt az eg�sz �tra is �rv�nyes ir�nyelv. Most m�r csak az �rb�l k�ne lefaragni, de nem hajland�ak semmilyen engedm�nyre, azt �ll�tj�k, hogy az � �raik korrektek, - de h�t istenem, hol vannak a mai vil�gban korrekt �rak. Azzal �rvelnek, hogy garanci�t v�llalnak, maxim�lisan meg lesz�nk vel�k el�gedve, �s enn�l olcs�bban m�shol sem kapjuk meg ezt az utat. Igen, gyan�tom, ez ut�bbiban t�nyleg igazuk lehet, de a rend kedv��rt m�g elj�tsszuk a t�voz�sos jelenetet. M�g megmutattatjuk vel�k a terepj�r�t, azt�n figyelve r�, hogy semmi lelkesed�st ne �ruljunk el, megk�rdezz�k meddig kell d�nten�nk, mert nem vagyunk benne biztosak, hogy t�nyleg vel�k akarjuk e az utat szervezni. Rezzen�stelen�l mondj�k, hogy este 9-ig j�het�nk a 70 JD el�leggel, �s nem szaladnak ut�nunk, nem kezdenek tov�bb gy�zk�dni, mintha nem is egy arab orsz�gban lenn�nk. Megn�zem a c�gt�bl�jukat: Wadi Rum Desert Service, Hasan Qutaish & Sons, �s tudom, hogy r�videsen vissza fogunk ide j�nni. El�tte azonban m�g futnom kell egy k�rt, hogy v�gleg megnyugodjak.

A sz�llod�ban meg�rdekl�d�m, hogy van e lehet�s�g internetezni, mert a k�vetkez� l�p�sben az utazas.com-r�l akarom ki�rni p�r taxis telefonsz�m�t, akiket ott, mint megb�zhat�, �s m�rs�kelt �ron dolgoz� sof�r�ket emlegettek. Mint kider�l, lehet a hallban internetezni, de �ra miatt nem t�l n�pszer� ez a szolg�ltat�s, �gy a monitort a recepci�s fi� alkalmank�nt hurcolja a saj�t g�pe �s a vend�gek sz�m�ra rendelkez�sre �ll� egy szem g�p k�z�tt. Id�ar�nyosan lehet fizetni egy �r�n�l r�videbb id�re is, �gy belemegyek az �r�nk�nti 3 JD-s, m�r a b�n hat�r�t s�rol� tarif�ba. Negyed �ra alatt begy�jt�k n�h�ny telefonsz�mot, �s a herd�l�st tet�zve felvonulok a szob�ba telefon�lni. H�rom sz�m k�z�l csak az egyik taxis v�laszol, aki mindj�rt aj�nlkozik is, hogy t�z percen bel�l a sz�lloda hallj�ban lesz. A meg�g�rt id�ben bel�p az ajt�n a sof�r, akit valaki el�gedetten aj�nlott a neten, de akinek a szem�be n�zve, m�r a k�zfog�st megel�z� pillanatban teljes bizonyoss�ggal l�tom, hogy nem vele fogjuk megtenni a sivatagi kir�ndul�st. Ett�l f�ggetlen�l persze k�v�ncsi vagyok, hogy milyen �rat vezet fel. A kezd� �r 140 JD, �gy az els� benyom�sb�l ad�d� meg�llap�t�somat m�r objekt�v szempontokkal is al� tudom t�masztani, de az�rt abban is biztos vagyok, hogy ez az � eset�ben m�g messze nem a v�gleges �r. Kider�l, hogy ezt is j�l gondolom, mert el�gedetlen arckifejez�sem l�tt�n m�ris kezdi a hablatyol�st, hogy tal�n olcs�bban is megy, de ahhoz fel kell h�vnia valakit, stb., stb. Ez az a pont, amikor m�r csak arra koncentr�lok, hogy sof�r�nkt�l miel�bb szabaduljak an�lk�l, hogy megb�ntan�m. �n is hablatyolok h�t, hogy v�giggondolom, h�tha tudunk m�g valakit beszervezni, majd m�g jelentkezek, stb., stb. Elv�l�skor m�r 110 JD-t aj�nl, de �rz�kelteti, hogy ezen m�g mindig lehet finom�tani. Persze, �n m�r tudom, hogy lehet, de azt is, hogy nem vele. �jabb j� pont teh�t Qutaish �rnak, felt�ve, hogy nem az � �gyn�ke volt ez a kellemetlen taxis. Vacsora el�tt m�g egy v�gs� p�nzv�lt�st is lebonyol�tok - a tov�bbiakhoz sz�ks�ges kiad�sok most m�r pontosabb ismeret�ben - majd visszat�r�nk a Qutaish f�le Desert Service irod�ba, hogy az el�leg lefizet�s�vel v�gleges�ts�k meg�llapod�sunkat.

Az sz�llodai internetez�s m�g sem volt teljesen hi�baval�, mert egy m�sik kigy�jt�tt aj�nlattal t�bb szerencs�nk van az este folyam�n. Ez azonban nem taxisra vonatkozik, hanem az Al Shami �tteremre, ahol a napot egy igen kellemes vacsor�val fejezz�k be az emeleti teraszon. Chicken tikk�t esz�nk sal�ta t�llal, s b�r a 7 JD-t amit fizet�nk �rte, �n nem nevezn�m �ppen olcs�nak, de hogy a csirke �zletesen lett elk�sz�tve, az vit�n fel�l �ll.

14. Aqaba – Wadi Rum (december 3. szerda)

Mi tagad�s, nem volt rossz �jra a Dweik sz�llod�ban aludni, ism�t meg�llap�tottuk, hogy ilyen tiszta �s komfortos helyen csak otthon a saj�t lak�sunkban alszunk. Nem kell sietn�nk a felkel�ssel sem, 11 �r�ra van megbesz�lve az indul�s Wadi Rumba, addig pedig semmi m�s feladatunk nincs, mint megreggelizni, �sszepakolni, �s gondtalanul csellengeni, n�zel�dni a v�rosban. �lm�nyekben gazdag t�z nap �ll m�g�tt�nk, amit eltervezt�nk, azt nagyr�szt meg is tudtuk val�s�tani, �gy most megengedhet�nk magunknak egy kis laz�t�st. Ann�l is ink�bb, mert nem mi akartuk a k�s�i indul�st, m�g a 11 �r��rt is harcolnunk kellett, mert ez�rt az �r�rt az iroda eredetileg csak d�lt�l tervezte a programot. Ha rajtunk m�lik, m�r r�gen �ton lenn�nk Wadi Rum fel�. Van annak 12 �ve is, hogy igazi sivatagi �lm�nyben volt r�sz�nk, egy nagyon j�l siker�lt 3 hetes egyiptomi k�rutaz�s alkalm�val, amelyr�l nagyon kellemes eml�keket �rz�nk. A mostani kir�ndul�st�l m�g t�bbet v�runk, mert nem csoporttal lesz�nk, hanem kettesben feles�gemmel, �s beduin vezet�nkkel, Om�rral. Ott �s annyi ideig �llhatunk meg n�zel�dni, ameddig j�l esik nek�nk, arra megy�nk, amerre mi szeretn�nk. A t�j nagyszer�s�g�r�l, mint a T. E. Lawrence �let�r�l itt forgatott Oszk�rd�jas film egyik helysz�n�r�l, m�r kaptunk n�mi �zel�t�t ahhoz, hogy nagy v�rakoz�ssal tekints�nk az elk�vetkez� k�t napra.

A reggelin�l csupa �j arc vesz minket k�r�l, hisz ez m�r nem az a csoport, amelyikkel �rkezt�nk, �k az els� h�t v�g�n hazautaztak, �s akiket most l�tunk, m�g csak 4 napja vannak itt. Sz�p kom�tosan megreggeliz�nk, majd felmegy�nk a szob�nkba, hogy �sszepakoljunk. Ez�ttal a h�l�zs�k is beker�l h�tizs�kunk m�ly�re, mert b�r teljes ell�t�s �s komfort van be�g�rve, az�rt mi jobban szeretj�k, ha saj�t szem�lyes holmijainkkal ker�l�nk testk�zeli kapcsolatba, egy k�tes tisztas�g� beduin s�tor, feltehet�en sokat l�tott fekhely�n. A v�zhatlan holmikra most nem lesz sz�ks�g�nk, viszont dzsekinkbe el�rel�t�an becipz�razzuk a meleg pol�rb�l�st, mert a sivatagi �jszaka ebben az �vszakban bar�ts�gtalanul hideg tud lenni, dac�ra a kellemesen meleg nappaloknak. T�rabakancsot vesz�nk fel, ami homokos sivatagban �s szikl�s terepen egyar�nt a legpraktikusabb viselet, �s mivel magamat ismerve, �gysem fogom meg�llni, hogy fel ne m�sszak oda, ahonnan valami kil�t�s kecsegtet.

Elindulunk a v�rosba, �s �r�mmel konstat�ljuk, hogy az id�j�r�s biztat�. Ilyenkor december elej�n m�r tud �r�lni a naps�t�snek az ember, mert b�r kellemes meleg van, m�gsem olyan elviselhetetlen a h�s�g, mint ny�ron. Megcsod�ljuk ism�t az utcai m�v�szeket, akik egy �tl�tsz� �vegpalackba �gy k�pesek v�kony sug�rban t�bbf�le sz�nes port sz�rni, hogy az azut�n valamilyen k�pet – �ltal�ban st�lszer�en tev�ket a sivatagban – adjon ki. Vesz�nk p�r jord�niai szuven�rt, arab k�v�b�l is bev�s�rlunk otthonra, majd cashew di�b�l tankolunk fel ism�t, mert eff�le nassolnival�val biztos nem lesz�nk �tk�zben k�nyeztetve. Kedvez� �ra arra k�szteti az embert, hogy mindj�rt nagyobb t�telben gondolkodjon, kil�ja mind�ssze 4 JD-be ker�l itt ennek a finom, �m otthon arany�rban m�rt csemeg�nek. Az id� hamar elrep�l, �s a megbesz�l�s szerint 11-kor kell tal�lkoznunk, �gy visszasiet�nk a sz�ll�ba, �s most m�r h�tizs�kkal felszerelkezve ballagunk �t a p�r sarokra l�v� utaz�si irod�hoz.

Omar talpig frissen vasalt, terepsz�n� �lt�z�kben v�r m�r minket, mint aki �nnepl�be v�gta mag�t egy nagy esem�nyhez, holott neki ez szinte mindennapi rutin, hogy turist�kat visz a sivatagba. M�g egyszer r�k�rdez a biztons�g kedv��rt, hogy nem vagyunk e veget�ri�nusok, mert a beduinok bizony nem azok, �s � m�r feltankolta csirk�vel a h�t�l�d�t. Bepakolunk a s�t�tz�ld, �t�tt kopott Nissan terepj�r�ba, melyen szint�n l�tszik, hogy nem mi vagyunk az els� utasai, azut�n v�szj�sl� csikorg�ssal nekiindulunk, m�g miel�tt tizenegyet �tne az �ra. Nem megy�nk t�l messzire, mikor ism�t leparkolunk, �s vezet�nk sebesen elt�nik egy kapualjban. Azt hissz�k el�sz�r, hogy valami lemaradt az �tik�szletb�l, azt igyekszik p�tolni, de mikor vissza�l, �s m�g mindig tov�bb v�runk, gyan�s lesz a dolog. R�k�rdezek, hogy lesz e m�s utas is, mire � lap�tva b�lint, hogy igen, m�g az utols� pillanatban val�ban befutott valaki. Ki sem mondja szinte, �s a valaki m�r ott is van egy t�volkeleti arcvon�s� fiatalember szem�ly�ben, aki zavart mosollyal szorongatja kism�ret� h�tizs�kj�t. � �l el�re, mivel Ang�l�val mi m�r bef�szkelt�k magunkat h�tra, ahol egym�s mellett lehet�nk. Megjegyzem a csomagok k�r�l suny�tva buzg�lkod� Om�rnak, hogy nem volt sz� m�s utasr�l, �s rem�lem, hogy a megbesz�lt programunk semmiben sem fog m�dosulni, � pedig sietve megnyugtat, hogy term�szetesen nem, �s holnap m�r nem lesz vel�nk alkalmi �tit�rsunk sem. Elhat�rozzuk, hogy nem rontjuk a hangulatot tov�bbi vit�val mindaddig, am�g vezet�nk valami t�nyleges okot nem szolg�ltat r�. V�g�lis kikapcsol�dni j�tt�nk, hogy �lvezz�k a t�j b�k�j�t, nem az�rt, hogy veszekedj�nk. A meg�llapod�s �gy sz�lt, hogy lehet�leg elhagyott, kev�sb� l�togatott helyeket szeretn�nk felkeresni, ahol nem ny�zs�gnek a turist�k, teh�t - amennyire csak egy ilyen n�pszer� helyen, mint Wadi Rum egy�ltal�n lehets�ges – az igazi sivatagi „feeling”-et k�v�njuk megtapasztalni, a maga nom�d mivolt�ban. Ezzel egy�tt persze, az�rt a legl�tv�nyosabb helyeket sem akarjuk kihagyni, hogy a term�szet formagazdags�g�nak min�l sz�lesebb sk�l�j�t csod�lhassuk meg.

A p�tutas felv�tele ellen�re is id�ben indultunk, teh�t ezzel kapcsolatban nem lehet kivetnival�nk. A fi� olyan csendben �l el�l, mint aki teljesen �szrev�tlen akar maradni, pedig � nyilv�nval�an nem tehet semmir�l, �s ugyan�gy megfizette a maga r�sz�t az sem k�ts�ges. Omar viszont gondoskodik r�la, hogy ne maradhasson m�gsem �szrev�tlen, megpr�b�lja sz�ra b�rni, m�ghozz� �rezhet�en olyan st�lusban, amit � humorosnak gondol, hogy �gy sz�rakoztasson minket – �s mag�t is - amolyan k�rp�tl�s gyan�nt. El�sz�r bedobja minden jap�n �s k�nai tud�s�t, �s a keleti filmekb�l ismert hangsz�nnel �s hanglejt�ssel el�adva eg�sz show m�sort produk�l. A fi� k�ts�gbeesett mosollyal igyekszik kit�rni, hogy � d�lkoreai, �s egy kukkot sem �rt ebb�l sajnos. Ezen a ponton Omar v�rszemet kap, �s l�tva a fi� f�lszegs�g�t, kezd egy kiss� durv�bb tr�f�kat megengedni mag�nak.  Csong – �gy h�vj�k d�lkoreai �tit�rsunkat – az angolban sem remekel t�lzottan, �gy nemigen tudja h�r�tani a kegyetlen po�nokat. Mi pr�b�lunk komolys�ggal t�ntetni, hogy elej�t vegy�k a piszk�l�d� vicceknek, de id�nk�nt annyira komikuss� v�lik a helyzet, hogy egyre nehezebben tudunk f�ktelen j�kedv�nk�n �rr� lenni. Mikor Omar egy hirtelen �tlett�l vez�relve vezet�s k�zben a fi� gall�rj�hoz ny�l, �s a c�mk�t leolvasva felki�lt, hogy „h�, h�t te tajvani vagy nem is d�lkoreai”, �tszakad a g�t, kipukkad bel�l�nk a visszafogott nevet�s, �s eltart egy darabig, m�g ism�t komolys�got tudunk magunkra er�ltetni. Keres�nk gyorsan valami semleges t�m�t, hogy elterelj�k a figyelmet Csongr�l, aki l�that�an megk�nnyebb�lve l�legzik fel, �s tal�n m�g kor�bbi id�tlen viselked�s�nket is megbocs�tja ez�rt nek�nk. Omar megmutatja kazetta gy�jtem�ny�t, de zenei k�n�lat�t egy�ltal�n nem tartjuk kiel�g�t�nek, �s �gy ink�bb a csendet v�lasztjuk. M�r t�l vagyunk a v�mon – szinte meg�ll�s n�lk�l hajtottunk �t rajta - �s az el�tt�nk egyre mark�nsabban kibontakoz� sivatagi t�j jelleg�hez legfeljebb Morricone zen�j�t tudn�m hirtelenj�ben elk�pzelni, ennek h�j�n azonban a csend t�nik pillanatnyilag val�ban a legjobb �tletnek.

J� f�l �r�ja vagyunk �ton, nagyj�b�l 40 km-re �szakra Aqab�t�l, mikor el�rj�k a le�gaz�st kelet fel�. Miut�n vezet�nknek siker�l a v�lt�t alacsonyabb, majd a jobbkanyar ut�n ism�t magasabb fokozatba kalap�lni, a kuplung egyidej� elsz�nt rugdos�sa k�zben, egy – m�g mindig j� min�s�g� - aszfalt�ton egyenesen a sivatag sz�ve fel� vessz�k az ir�nyt, hogy vad iramba hajtsunk tov�bb Wadi Rumba. Omar ism�t meg�l�nk�l, valami beduin dalt kezd fennhangon �nekelni, s b�r zenei �rz�ke hagy n�mi k�v�nnival�t maga ut�n, m�gis p�r perc m�lt�n �gy �rzem, tal�n pont ez az a hiteles hanghat�s, mely legink�bb illik ehhez a k�rnyezethez. Nem t�r�nk le Rum falu fel�, hanem tov�bb hajtunk Diseh ir�ny�ba, hogy a sivatag kev�sb� l�togatott �szaki r�sz�n kezdj�k a bolyong�st, a nemzeti park hat�r�n k�v�l. R�videsen elhagyjuk az aszfaltozott utat, �s a v�r�s homokban robogunk tov�bb egy j�l kivehet� ker�knyomot k�vetve. Nagy feh�r lusta felh�k terpeszkednek az �gen, megt�rve felett�nk a monoton k�ks�get, alattunk pedig homok v�ltja fel a k�sivatagot, melynek s�rg�s v�r�ses tenger�ben, mint az �gbolt sz�nes negat�v lenyomat�ban, felh�kk�nt �sznak, az okkert�l a s�t�tbarn�ig terjed� sk�la minden �rnyalat�t �tv�z�, csipk�zett sziklahegyek, ameddig csak a szem ell�t. A talajszint – vagy tal�l�bban ink�bb a homokszint – itt 900-1000 m�teres tengerszint feletti magass�gban van, - teh�t �pp fel�rne id�ig haz�nk legmagasabb hegycs�csa - �s ebb�l magasodnak m�g ki 6-700 m�terre, a jebel-nek nevezett homokk� szikla hegyek. Csak akkor t�nik fel, hogy egy hatalmas homokd�ne h�t�n vagyunk, mikor annak hirtelen al�buk� sz�l�hez �r�nk, �s v�ratlanul k�pr�zatos panor�ma ny�lik ki alattunk. Kisz�llok, �s vide�ra veszem, ahogy a terepj�r� legurul a hajmereszt�en meredek homokfalon, �s szinte matchbox m�ret�v� zsugorodik, ahogy elnyeli a 40 m�teres m�lys�g. Sarkamat a homokba m�lyesztve, �ri�s l�ptekkel cs�szk�lok lefel� a kocsi ut�n, �lvezve ezt a j�t�kos m�dj�t a gyors lejut�snak.

Ism�t n�gy ker�ken megy�nk tov�bb, az �regecske j�rm� eg�sz derekasan k�zd meg az emelked�kkel, m�g a homokos terepen is. Beh�z�dunk egy keskenyebb v�lgybe, k�t k�zepes m�ret� szikladomb k�z�, �s leparkolunk az eb�dhez. Omar elsz�radt gallyakat gy�jt - a nyomokban itt is fellelhet� veget�ci� elhalt p�ld�nyait -, hogy t�zet rakjon a h�s megs�t�s�hez. Mi addig felder�t� �tra indulunk, ki-ki v�rm�rs�klete szerinti m�don. �n mindj�rt felfel� kezdek m�szni, hogy min�l magasabbr�l vehessem szem�gyre a t�jat, �s mert az erod�lt homokk� fel�letek kusza l�pcs�h�za beind�tja a fant�zi�mat a tet�re vezet� �t megtal�l�s�ra. Mikor k�zelebbi kapcsolatba ker�l�k ezzel a bizarr, hol lecsorg�, hol al�mosott form�kat mutat�, szinte kagyl�szer�en �reges anyaggal, akkor j�v�k r�, hogy nem is olyan vesz�lytelen dolog itt m�szk�lni. J�l meg kell fontolni minden l�p�st, �s kipr�b�lni a fel�letek, kisz�gel�sek teherb�r� k�pess�g�t, mert k�nnyen beszakad, omlik, t�rik itt minden. Odafent viszont minden�rt k�rp�tol a l�tv�ny, mikor tekintetem akad�lytalanul siklik k�rbe a horizonton, b�rmelyik ir�nyba is n�zek. Mint minden t�jnak, a sivatagnak is meg van a saj�t egy�ni b�ja, sz�ps�ge, ami lentr�l is szembe�tl�, de innen fentr�l sokkal nagyobb metszet�t tudja ennek �tfogni az ember, egy eg�szen m�s, sz�lesebb perspekt�v�b�l. A l�gyan fodroz�d�, helyenk�nt nagyobb hull�mokat vet� homokban megkapaszkodva sok helyen l�that� gy�r n�v�nyzet, melyek m�rete n�hol eg�sz a kisebb f�kig terjed. Szab�lytalanul elsz�rva, egym�st�l tisztes t�vols�gban emelkednek a jebelnek nevezett sziklahegyek, amelyek k�z�tt h�z�d� v�lgyekr�l, vagyis a wadi-k sorozat�r�l kapta nev�t Wadi Rum, a Hold v�lgye. Azon t�prengek, hogy milyen sok a hasonl�s�g egy m�sik h�res v�lggyel, mely Arizon�ban tal�lhat�, �s a Monument Valley nevet viseli. Ott sem a klasszikus �rtelemben vett v�lgy jelleg domin�l, hanem ink�bb a v�r�ses sivatagb�l kiemelked� szikla alakzatok – monumentek - adj�k meg a t�j k�l�nleges hangulat�t, mint itt a jebel-ek. Az ottani sziklahegyeket t�rmel�kk�pok veszik k�r�l, mintegy be�gyazva azokat, m�g az itteni szikl�k meredeken emelkednek ki a lapos sivatagi t�jb�l, an�lk�l, hogy jelent�sebb mennyis�g� er�zi�s t�rmel�k venn� �ket k�r�l. Monument Valley az indi�nok f�ldje, ez itt a beduinok�, m�gis �r�kig n�zel�dhet az ember an�lk�l, hogy emberi l�nnyel tal�lkozna. Olyan ez a csend, ez a nyugalom, ez a mozdulatlans�g, mintha a teremt�s ut�ni els� pillanatokat �ln�m �t. Bibliai hangulata van ennek a helynek, �s csak a szikla t�v�ben szorgoskod� Omar, meg a lent k�sz�l� Ang�la �s Csong eml�keztetnek a szigor� t�nyekre, hogy hol is vagyok t�rben �s id�ben. A gyomrom viszont sokkal pr�zaibb m�don jelzi, hogy elm�lt d�l, mikor a par�zson s�l� csirke �nycsiklandoz� illata felsziv�rog a magasba, �s r��breszt, hogy meg�heztem. A lejut�s azonban sokkal bonyolultabb, �s id�ig�nyesebb, mint elk�pzeltem, mert fel�lr�l nem l�tja az ember, hogy mennyire ingatag, vagy v�kony az a fel�let, amire �pp r�l�pni k�sz�l, a kapkod�s pedig cs�ny�n megbosszulhatja mag�t.

Mire le�rek, Omar �pp leveszi a r�csok k�z� szor�tott csirke darabokat a par�zs k�r� rakott k�vekr�l, hogy hely�t a felismerhetetlens�gig kormos te�skann�nak adja �t. Mellette m�g elf�r a ny�rsra sz�rt hagyma �s paradicsom is, mely szint�n ott pirul csendesen. Am�g a teav�z felforr, elk�sz�l a sal�ta is, apr�ra v�gott ubork�b�l �s paradicsomb�l, joghurtos �ntettel. K�vekre �lve elhelyezked�nk a sal�t�s t�l k�r�l, mindenki kap egy adag csirk�t lapos keny�rrel, �s j� �tv�ggyal falatozni kezd�nk. Mindannyiunknak �zlik a finoman �ts�lt h�s, de Csong az egyetlen, aki ennek felt�n�en hallhat� jel�t is adja, s ezzel megint a tr�f�k c�lpontj�v� v�lik. Iszonyatos hanger�vel cs�mcsog, mik�zben f�lig nyitott sz�j�b�l, mint valami h�sfeldolgoz�b�l, a l�ba el� potyogtatja ki a csontocsk�kat �s egy�b em�szthetetlen r�szeket. Keny�rre �s sal�t�ra nem vesztegeti az idej�t, olyan iramban eszik, vagy ink�bb zab�l, hogy elk�pedve n�z�nk �ssze, � viszont ezzel mit sem t�r�dve, m�r ny�l is a k�vetkez� darab csirk��rt. Omar persze hamar visszanyeri l�lekjelenl�t�t, �s kez�be nyom egy nagy darab kenyeret, mik�zben r�sz�l: „h� Jap�n, egy�l kenyeret is, mert k�l�nben h�t csirke sem lesz el�g”. Mikor ezt Ang�l�nak leford�tom, majd megfullad a kacag�st�l, ami azt�n �tragad r�nk is, �s a vid�m hangulat, mint valami desszert megmarad eb�d ut�nra is. Egyed�l Csong nem �rti, hogy mi ilyen mulats�gos, �s tov�bbra is f�l�nk zavarodotts�ggal figyeli a vil�got, miut�n kitombolja mag�t az ev�ssel. Omar eltakar�tja az eb�d roncsait, v�zzel lel�ttyinti az ed�nyeket, gyorsan �sszepakol, �s m�r indulunk is tov�bb.

A k�vetkez� napirendi pont, hogy kipr�b�ljuk a terepj�r� vezet�s�t a s�pped�s homokon. Ang�la kezd, �s p�r perc ut�n �gyesen r��rez, hogyan lehet rajta tartani a j�rm�vet a nyomon. N�h�ny kilom�ter ut�n �n veszem �t a korm�nyt, s csak miut�n magam is kipr�b�lom, tudom igaz�n �rt�kelni, hogy ez bizony nem is olyan k�nny�, mert tapad� fel�let h�j�n, a homokban �pp�gy cs�szk�l a kocsi, mintha j�g lenne alattunk. Csong lemond a vezet�s �lvezet�r�l, �gy Omar �l ism�t a vezet� �l�sbe, �s m�g mindig �szakkeletre visz minket tov�bb. Nemsok�ra meg�rkez�nk a nap egyik f�nypontj�hoz, a Jebel Kharaz melletti n�vtelen szikla h�dhoz. Ezek a k�l�nleges k�pz�dm�nyek – a k�vetkez�, Kharaz nev�t visel� h�d, alig p�rsz�z m�terre van innen -, a term�szet homokk�b�l csiszolt csod�latos j�t�kai, melyek 25-35 m�teres t�vols�gokat hidalnak �t egyetlen mer�sz szikla�vvel, mik�zben ny�l�sukban, mintegy term�szetes keretbe foglalva, a n�z�sz�gt�l f�gg�en csod�lhatja az ember a t�jnak egy-egy megkap� r�szlet�t. A legizgalmasabb dolog viszont az a kih�v�s, hogy fel lehet r�juk m�szni, egyidej�leg �lvezve a h�d alatt t�tong� �rt, �s a magass�g ny�jtotta kil�t�st. A n�vtelen h�d azonnal leny�g�z eleg�ns, karcs� form�j�val, �s az�ta is �gy gondolok r�, mint a legszebb, legmer�szebb �v� k�pz�dm�nyre a Wadi Rumban l�tottak k�z�l. Olyan hat�st kelt ferd�n felfel� hajl� h�t�val, mint egy �ri�si formatervezett foganty�. Meredek fel�let�n j�l tapad t�racip�m, �gy biztons�ggal tudok felm�szni a tetej�re is. Att�l nem kell f�lnem, hogy leszakad alattam, mert az ar�nyokat tekintve �gy festek fenn, mint egy ver�b az elef�nt h�t�n. P�r perc kocsik�z�s ut�n el�rj�k a m�sik, Kharaz n�vre keresztelt k�hidat is, mely m�g hatalmasabb, mint az el�z�, majdnem m�sf�lszer akkora t�vols�got hidal �t. �ve viszont laposabb �s z�m�k, robosztus test�re sem nagy kih�v�s felm�szni. A rend kedv��rt persze az�rt ezt sem hagyom ki. Ilyen ritka l�tv�nyoss�g nem sok�ig maradhat l�togat�k n�lk�l, a t�volban m�r k�t apr�, de egyre jobban kivehet� kis porfelh� jelzi a sebesen k�zeled� terepj�r�kat. Nem igaz�n vagyunk r� k�v�ncsiak, hogy kik j�nnek, vissza�l�nk a kocsiba, �s elindulunk d�lre, a term�szetv�delmi ter�let ir�ny�ba, hogy a naplement�t �s az �jszak�t m�r ott t�lts�k. Fogalmam sincs, hogy mikor l�pj�k �t v�g�l az RSCN igazgat�s�ban l�v�, bel�p�d�j k�teles ter�let hat�r�t, gyan�tom, Omar tudatosan int�zi �gy, hogy – eleget t�ve azon k�v�ns�gunknak, miszerint min�l kevesebb embert szeretn�nk l�tni – a hivatalos bel�p�pontot is elker�li. Ha helyt�ll�ak az LP adatai, akkor fejenk�nt 2, aut�nk�nt pedig 5 JD lenne a fizetend� �sszeg.

Hossz� kilom�tereken �t kocsizunk d�li ir�nyba, m�g be�r�nk Wadi Rum keleti sz�l�re. K�zben t�bb helyen meg�llunk n�zel�dni, fot�zni, mert a lassan ereszked� Nap egyre ink�bb bearanyozza k�r�l�tt�nk a t�jat. �rdekes megfigyelni, hogyan �ltenek a sz�nek mind melegebb �rnyalatot, mintegy kompenz�lva a fokozatosan leh�l� leveg� h�m�rs�klet es�s�t. Omar siettet minket, hogy m�g id�ben el�rj�k a homokd�n�ket, �gy temp�sabbra vessz�k a halad�st. �ppen elm�lik d�lut�n n�gy, mikor megpillantjuk a laposan elny�l�, egym�sba fon�d� homok alakzatokat. M�r csak f�l �r�ig van a horizont felett a Nap, kisz�llunk, hogy gyalogosan tegy�k meg az utols� szakaszt egy piramisszer�en emelked� d�ne �le ment�n, melynek nyugati oldala szinte v�r�sen izzik a lapos f�nyben. Am�g mi �lvezz�k a term�szet pomp�s f�nyj�t�k�t, �s az �rintetlen homokfel�leten val� k�sz�l�st, addig Omar elindul, hogy kisz�radt f�kat gy�jts�n �ssze az esti t�bort�zh�z. Kocsival nekihajt a csontsz�raz t�rpef�knak, melyeknek csupasz �gai seg�lyk�r�en meredeznek a magasba, majd a kit�rt fat�rzseket felrakja a  terepj�r� tetej�re. Ezen a szakaszon felt�n�en sok a kisz�radt n�v�ny, melyek �gy ragyognak a lebuk� Nap f�ny�ben, mintha �jra �letre keltek volna, m�g �rny�kuk szinte a v�gtelenbe ny�lik. F�ny �s �rny�k kerget�zik most a sivatagban, percr�l percre �trendez�dnek az er�vonalak, ahogy v�ltozik a bees� f�ny sz�ge, �s az �g perem�n lomh�n �sz�, aranyt�l s�lyos felh�k helyzete. A nappal szinte alig l�that� �leknek most mark�ns kont�rt ad a f�ny-�rny�k k�l�n�s j�t�ka, mely annyira feler�s�ti a t�rhat�st, hogy szinte karny�jt�snyira �rzem a t�voli hegyeket is. Egyre nagyobb teret h�d�tanak a s�t�t �rnyak, m�g a f�ny visszavonul�sra k�nyszer�lve, felmenek�l a hegyek cs�cs�ra, melyek most szinte maguk is vil�g�tani l�tszanak. A Nap m�r r�g a horizont al� mer�lt mikor a jebel-ek teteje m�g izz� �vegk�nt sug�rozza vissza a sejtelmes v�r�s f�nyt, ami azut�n a dr�ma utols� felvon�s�ban v�gleg ellobban, hogy a sz�rk�let neh�z f�gg�nyk�nt ereszkedhessen a t�jra. Lesz egy �jszakai el�ad�s is, de arra m�g v�rni kell, am�g a s�t�ts�g teljesen birtokba veszi az eget, hogy a csillagok is fell�phessenek ezen a var�zslatos sivatagi sz�npadon. Addig viszont b�ven van id�nk, hogy el�rj�k t�borhely�nket, �s megvacsor�zzunk.

Id� k�zben Omar is elegend� f�t gy�jt�tt �ssze, �gy folytatjuk utunkat kocsival, tov�bb d�l fel�. A beduin t�bor, ahov� meg�rkez�nk, mind�ssze n�h�ny s�torb�l �ll, de senki nem lakja, �gy tov�bbra is �lvezhetj�k a sivatagi mag�nyt. Bek�lt�z�nk Ang�l�val az egyik s�torba, ami abb�l �ll, hogy el�vessz�k h�tizs�kunkb�l a h�l�zs�kot, �s kiter�tj�k a fekhelyre. Nagy kipakol�st nem rendez�nk, kik�sz�tj�k a tiszt�lkod�shoz sz�ks�ges apr�s�gokat, homlokl�mp�inkat, �s a pol�rb�l�ses dzsekit, amit mindj�rt fel is vessz�k magunkra. Leh�lt az id� rendesen, �s a t�bort�z m�g csak �ledezik. Omar elvonul a sziklaod�ba berendezett konyh�ba, mi pedig �tvessz�k t�le a t�z �lesztget�s�t. Mikor m�r megb�zhat�an �g, elindulok kicsit felder�teni a k�rny�ket. T�borunk egy kisebb szikla t�v�ben tal�lhat�, t�l�nk p�r sz�z m�terre magasodik egy komolyabb m�ret�, mely m�r ki�rdemelheti a jebel c�met is. Pr�b�lok egy alkalmas utat felder�teni a szikl�ra val� feljut�shoz, ahonnan a reggeli napfelkelt�t tudom majd fot�zni. Rohamosan s�t�tedik, visszamegyek h�t a t�borba, �s am�g a vacsora k�sz�l Csonggal pr�b�lunk sz�t v�ltani. Nem egy b�besz�d� fi�, az angollal is hadil�bon �ll, de az�rt p�r dolgot megtudunk r�la. Egyed�l utazgat m�sodik hete, el�z� h�ten m�g Egyiptom nevezetess�geivel ismerkedett, egy h�tig marad Jord�ni�ban is, azut�n hazarep�l D�lkore�ba. Egy �ltalam ismeretlen elektronikai c�gn�l dolgozik, mely nyilv�n egyike a rengeteg hasonl� profil�, felt�rekv� v�llalkoz�soknak. Egyszer csak el�ker�l a konyha rejtek�b�l Omar, �s �ri�si t�lc�kon megkezdi az elk�sz�lt finoms�gok felt�lal�s�t. A konyha g�zpalackr�l �zemel� t�bori t�zhellyel van felszerelve, a vacsor�hoz m�anyag kerti asztalhoz �l�nk a garnit�r�hoz tartoz� sz�keken. Nem igaz�n hagyom�nyos beduin felszerel�sek ezek, de h�t tudom�sul kell venn�nk, hogy az id� itt sem �llt meg. �ri�si mennyis�g� csirkecomb �s mell �rkezik az egyik t�lc�n, rizshegy a m�sikon, a harmadikon pedig sal�ta. Elk�sz�lt az els� kanna tea is, a lapos keny�r pedig a t�z f�l�tt lett felfriss�tve kicsit. Derekasan kivessz�k r�sz�nket az ev�sb�l, de nem fogy el �gy sem a rengeteg ennival�. Vacsora ut�n Omar m�g egy ugrat�st rendez, megk�rdi Csongot, hogy „mond k�nai, j�ssz seg�teni, mosogatni”. Sejti, hogy a fi� nem veszi a lapot, �s Csong val�ban zavartan pattan fel, �s m�r menne is, mikor vezet�nk leinti, hogy maradjon, term�szetesen csak tr�f�lt. �n azonban seg�tek Om�rnak, odaadom neki a mosogat�shoz a homlokl�mp�m. Id�k�zben ugyanis koroms�t�t lett, �s a csillagokban val� gy�ny�rk�d�shez nekem nincs sz�ks�g vil�g�t�sra. �mulva n�zz�k az �gbolt tengernyi csillag�t, mennyivel f�nyesebben ragyognak itt az ismer�s csillagk�pek, mint otthon. T�vol a v�rosokt�l, civiliz�ci�t�l a szennyezetlen leveg�n kereszt�l n�zve az eget, felt�n�en nagy a k�l�nbs�g. Itt �rz�keli csak igaz�n az ember, hogy micsoda mocsok hom�lyos�tja el felette az eget odahaza. T�k�letes a csend k�r�l�tt�nk, csak a t�z bar�ts�gos pattog�sa hallatszik, mikor egy-egy �jabb fadarabbal k�n�ljuk. Nemsok�ra felhangzik Omar ismer�s hangja, amint egy �jabb beduin dalt �nekelve meg�rkezik a mosogat�sb�l. Le�l � is a t�z mell�, �s hossz� �jszak�ba ny�l� besz�lget�s kezd�dik, melyet nem zavar meg sem a TV hangja, sem a mobil zsarnokian k�vetel�z� dallama. Sok �rdekeset megtudunk a Jord�nok gondolkod�s�r�l, szok�sair�l, h�tk�znapjair�l, s mindezt egy itt �l�, mag�t lelke m�ly�n beduinnak val� ember szemsz�g�b�l. Omar megny�lik, �s m�r nincsenek tabu t�m�k, besz�lhet�nk politik�r�l, vall�sr�l, a kir�lyi csal�dr�l, szerelemr�l, h�zass�gr�l �s szexr�l. Mikor v�g�l k�s� este elvonulunk s�trainkba, m�r nem annyira Jord�nk�nt, vagy arabk�nt gondolok r�, hanem mint egy teljesen hasonl� m�sik emberre, aki csak az�rt t�nik els� l�t�sra m�snak, mert egy m�s kult�r�ban �l, legbel�l azonban szinte ugyan�gy �li meg � is a dolgokat.