6. Petra (november 25. kedd)

A harmadik napon is kor�n �rkezt�nk, de terv�nk a Kincst�r ism�t �j sz�gb�l t�rt�n� megn�z�se volt, �gy a Siq v�g�n kiny�l� t�ren most nem sokat id�zt�nk. A felt�telek egy�bk�nt is kedvez�tlenebbek voltak az el�z� k�t d�lel�ttel �sszehasonl�tva, mivel felt�n�en sok turista �rkezett ezen a napon, �gy a Kincst�r el�tt m�r el�g nagy volt a j�v�s-men�s. Magyarok nem voltak nagyobb sz�mban most sem, a Jord�n Tours fakultat�v program beoszt�sa szerint holnapra, szerd�ra esett a csoportos petrai l�togat�s.

K�rbej�rtuk a Jebel al-Khubtha t�mbj�t, az oldal�ba faragott hatalmas s�rok csoportja ment�n. A kir�lys�rok utols� elem�t k�pez� Palota s�r elhagy�sa ut�n egy �j v�lgy fel�, a Wadi Mataha ir�ny�ba ny�lik ki a t�r. Itt tal�lhat� Sextius Florentinus sz�p vonal� s�rhomlokzata, amely el�tt egy el nem t�veszthet� l�pcs�felj�r� indul jobbra, fel a hegy tetej�re. A felt�n�en sz�les felvezet� �t minden pontj�r�l gy�ny�r� panor�ma ny�lik meg az ember el�tt. Egy beduin megy el mellett�nk szam�rh�ton, meglep�d�nk, hogy k�sz�n�s�nket nem viszonozza. A tet�t el�rve, r�videsen megpillantjuk az �ldozati helyet, �s a k�zelben n�h�ny romot. Most is a perem vonz minket, ahonnan csod�latos r�l�t�s ny�lik nyugati ir�nyban az eg�sz Wadi Musa-ra, a k�zvetlen alattunk l�v� Sz�nh�zra �s az assz�r t�pus� s�rokb�l �ll� Fassz�dok utc�j�ra. Visszat�rve a romokhoz el�ker�l az im�nt l�tott beduin, aki k�zjelz�sekkel igyekszik tudtunkra adni, hogy k�vess�k. Hamarosan a rejt�ly is megold�dik, ember�nk s�ketn�ma, ez�rt nem fogadta k�sz�n�s�nket. Alig jel�lt �sv�nyen halad el�tt�nk, b�r m�sfel� nem is igen mehetn�nk. Hagyjuk, hogy az az �rz�se legyen, � vezet minket. Nagy csap�s lehet egy beduinnak, hogy s�ketn�ma, f�leg ha a t�rizmusb�l akar, vagy k�nyszer�l meg�lni. D�li ir�nyba tartunk, �s kis id� m�lt�n meg is pillantjuk azt, amire sz�m�tottunk, a Kincst�r ismer�s homlokzat�t. Viszonylag k�nny� m�sz�s ut�n ki�r�nk egy sziklap�rk�nyra, a t�rbe torkoll� Siq jobb oldali fal�nak tetej�n. Magasan a Kincst�r felett vagyunk, mad�rt�vlatb�l gy�ny�rk�dhet�nk a megunhatatlan l�tv�nyban. Szem�nk most k�pes egyetlen k�pben �tfogni a teljes teret, az irdatlan m�ret� sziklafallal, melynek als� fel�b�l faragt�k ki a l�giesen karcs� homlokzatot. B�r innen fentr�l most nem t�nik ez a port�l olyan hatalmasnak, de a hangy�nyi m�ret� emberek k�r�l�tte figyelmeztetnek az optikai csal�d�sra. Belegondolok, hogy az Abu Simbelben szikl�ba faragott elk�peszt� m�ret� Ramszesz nagytemplom "csak" 30 m�ter magas, amit viszont itt l�tunk az 40 m-es magass�got �r el. Igaz ugyan, hogy a Kincst�r a maga k�tezer �v�vel is csak alig t�bb mint fele olyan id�s, mint egyiptomi t�rsa, de az�rt ez akkor is m�r igen tisztes kor. Adunk egy kis baksist a m�g v�rakoz� beduinnak, majd el�vessz�k eb�d�nket, �s r��r�sen eszegetni kezd�nk. Ilyen p�ratlan h�tt�r el�tt nem minden nap eb�delhet az ember.

A hegy tetej�n nagy sz�mban l�tjuk azokat a jellegzetes hamvas z�ld sz�n�, kardszer� leveleket kib�jni a f�ldb�l, amit egy�bk�nt Petra eg�sz ter�let�n megfigyelhett�nk. N�melyik t�v�n�l l�tszik, hogy hatalmas feh�r hagym�b�l hajtanak ki, �s egyik m�sikn�l m�g egy hossz�, szalmaszer� sz�r is meredezik felfel�. Itt a hegyen vessz�k �szre, hogy sokuk vir�gzik is, s�rga tulip�nszer� kelyhek cs�ngenek r�vid sz�rakon, k�zvetlen�l a talaj felett. Sz�vet melenget� l�tv�ny ebben a v�r�ses k�sivatagban.

Ugyanazon az �ton ereszked�nk le, ahol felj�tt�nk. A hegyoldalba simul� hatalmas kir�lys�rok kezdenek melegebb �rnyalatokban t�nd�k�lni a d�lut�ni nap f�ny�ben, ahogy t�volodunk t�l�k. Visszakanyarodunk a Wadi Musa ellaposodott v�lgyszakasz�ra, �s m�r ism�t az oszlopok �tj�n l�pdel�nk. Ez�ttal igyeksz�nk kicsit t�bb figyelmet szentelni a v�rosk�zpontb�l megmaradt romoknak. Ide az�rt m�r j�csk�n sz�ks�g van a fant�zi�ra is, ha az ember el akarja k�pzelni, amit a r�g�szeti le�r�sok �ll�tanak. Az �t k�vezete �s az oszlopsor meggy�z� erej�, de a bal oldali piac? H�t isten tudja...  A nagy templomr�l �s a kir�lyi palot�r�l tudni v�lj�k, hogy f�ldreng�s d�nt�tte romba, felt�r�suk m�g folyamatban van. Meg�rt�st tan�s�tva n�zel�d�nk k�rbe. A sz�rnyas oroszl�nok temploma tov�bb jobbra a domboldalban m�r kifejezetten eml�keztet valamire �s a Temenos kapun �thaladva val�ban az az �rz�s�nk, hogy valaha impoz�ns bej�rata lehetett a v�rosnak. A kapun k�v�l es� Quasr al-Bint templom falai a faragott d�sz�t�sekkel, oszlopokkal, a felvezet� l�pcs�sorral szint�n eg�sz meggy�z�. Itt m�r sz�pen el�rehaladtak a restaur�l�si munk�kkal. Abban azonban mindketten egyet�rt�nk, hogy nem az egykori v�rosk�zpont felt�r�sa jelenti Petra f� vonzerej�t.

A m�zeumn�l jobbra fordulunk, �s meggyors�tjuk l�pteinket a Wadi ad-Deir ir�ny�ba. Most m�r nem sokat kell t�prengeni a Deir-hez felvezet� �ton, tegnap este bel�m v�s�d�tt minden m�tere. Naplement�ig m�g m�sf�l �r�nk van, sz�p tiszta az id�, sok minden m�r nem j�het k�zbe, hogy teljes pomp�j�ban �lvezhess�k a term�szetes f�nyj�t�kot fenn a hegyen. Nem kell rohannunk, nyugodtan n�zel�dhet�nk, mert a szikl�ba v�jt l�pcs�k �s �tvezet� szakaszok �nmagukban is l�tv�nyosak, a kit�rulkoz� panor�ma pedig l�legzetel�ll�t�. Az �t egynegyed�n�l kis kit�r�t tesz�nk, hogy megn�zz�k az Oroszl�nos Tricliniumot, majd folytatjuk a l�pcs�m�sz�st felfel�. Nagyj�b�l 40 perc alatt �rj�k el a Deirt. A bej�rat nyugatra van t�jolva, a lebukni k�sz�l� nap teljesen aranyba �lt�zteti a b�mulatosan sz�p homlokzatot, melyre az �rnyak m�g nem kezdtek el felk�szni. K�r�l�tt�nk par�zslanak a hegytet�k, nagyon nagy t�vols�gra ell�tni minden ir�nyban. Tiszt�n kirajzol�dnak a messzes�gben a kir�lys�rok pomp�san faragott port�ljai, szinte hihetetlennek t�nik, hogy j� m�sf�l �r�ja m�g ott j�rtunk. Ez az �sszk�p v�s�dik bel�nk, mint m�lt� b�cs� Petr�t�l. Hosszasan csod�ljuk a Deir t�k�letes ar�nyait, letisztult, a Kincst�rn�l egyszer�bb vonalait, �s a hasonl� elrendez�s ellen�re is sz�mos r�szletben val� k�l�nb�z�s�g�t, melyek teljesen m�s karaktert k�lcs�n�znek e remekm�nek.

Egyszer csak eszembe jut, hogy nekem itt m�g "feladatom" van, �s elindulok megkeresni a k�zponti kupola tetej�re felvezet� utat. K�l�nb�z� fot�kon l�ttam, hogy fenn �llnak emberek, teh�t valahogy fel is lehet jutni. Jel�l�sre persze nem sz�m�thatok, magamnak kell kider�teni, hogy melyik a j�rhat� �t. Egy p�r spanyol fiatal is l�that�an izgatott keresg�l�sben van, �k a baloldali szikl�kon mutatnak be hajmereszt� gyakorlatokat. �n jobboldalt, a Deir h�ta m�g� ny�l� kiss� t�rmel�kes lejt�n pr�b�lkozok, �s nem t�l nagy brav�rral el is �rem a kupol�t. K�t oldalr�l nagyj�b�l egyid�ben l�p�nk a peremre, teh�t nekik is siker�lt a meredekebb falon a feljut�s. Elk�pedek, hogy milyen hatalmas hely van a kupol�n, �s milyen magasra felny�lik a hegy�n l�v� urna. Lentr�l az ember hajlamos a m�reteket al�becs�lni, melyet csak akkor lehet re�lisan meg�t�lni, ha valaki �ll ott fenn. H�t ez most megt�rt�nt.

Csak azut�n indulunk lefel�, miut�n a Nap ell�vi utols� f�ny nyilait is, �s matt� v�lik t�j. Mik�zben elhagyjuk a s�t�ted� Petr�t, felf�nylik benn�nk az elm�lt h�rom nap rengeteg �lm�nye, melyb�l most m�r eml�kek, nagyon sz�p eml�kek krist�lyosodnak ki. Ha semmi m�st nem l�thatn�nk m�r Jord�ni�b�l, akkor is meg�rte volna idej�nni. Ehhez k�pest viszont m�g van m�sf�l het�nk h�tra!

7. Amman (november 26. szerda)

Eredetileg Madab�ba tervezt�k �ttenni sz�khely�nket, mivel a Nebo hegy �s a Holt tenger k�zels�ge mellett utunk m�sodik nagy �lm�nak val�ra v�lt�s�hoz, a Wadi Mujib �s Wadi Ibn Hammad t�r�khoz is ide�lis kiindul�pontnak �g�rkezett. Emellett a v�roska maga is k�n�l l�tnival�kat h�res mozaikjaival. Arra hamar r� kellett j�nn�nk, hogy Petr�b�l nem k�nny� k�zvetlen�l Madab�ba utazni, mivel nincs k�zvetlen buszj�rat. Az egy�b lehet�s�geket hamar elvetett�k, mikor a petrai visitor center egyik ember�t�l - aki egy�bk�nt hetente megteszi a Petra-Madaba utat kocsij�val, �s az �zlet rem�ny�ben hozz�nk igaz�totta volna az indul�st - "bar�ti alapon" egy j�indulat� 30 JD-s aj�nlatot kaptunk. Ilyen �r�rt k�szs�gesen lemondtunk err�l a megtiszteltet�sr�l, amin � sem nem csod�lkozott, sem nem �rzett �szt�nz�st kedvez�bb anyagi felt�telek megcsillant�s�ra. A f�v�roson, Ammanon kereszt�l Madaba el�rhet� olcs� buszok ig�nybev�tel�vel, de ez felesleges ker�l�t valamint az utaz�sb�l �s �tsz�ll�sb�l ad�d� id�vesztes�get jelentett volna. Ammant mag�t nem soroltuk ugyan a f� l�tv�nyoss�gok k�z�, de egy orsz�gr�l neh�z lenne hiteles k�pet alkotni an�lk�l, hogy a f�v�ros�ba ne tenne legal�bb egy r�vid kir�ndul�st az ember. Azon k�v�l az Ammant�l m�g �szakabbra fekv� Jerash felkeres�s�t is tervezt�k, amihez pedig megint vissza kellett volna utazni Madab�b�l Ammanba. �gy azt�n �gy d�nt�tt�nk, hogy elt�r�nk a fontoss�gi sorrendt�l, �s alkalmazkodunk a k�zleked�s k�n�lta lehet�s�gekhez a jobb id�kihaszn�l�s �rdek�ben. Teh�t utunk k�vetkez� b�zis �llom�s�nak Ammant v�lasztottuk.

Az utols� petrai est�nken jelezt�k a sz�llod�ban, hogy m�snap kora reggeli indul�st tervez�nk, teh�t �gy k�rj�k a reggelit, hogy a 7-�r�s buszt el tudjuk �rni. �k megnyugtattak, hogy sem kapkod�sra nem lesz sz�ks�g, sem tranzitra a buszp�lyaudvarra, mivel az ammani busz a sz�lloda el�tt megy majd el, �s felveszi a kint v�rakoz�kat. K�vetkez� nap reggelin�l azut�n m�g egyszer biztos�tottak minket, hogy foglaltak nek�nk helyet a buszon, amely v�rhat�an kb. 7:20-ra �rkezik majd a sz�lloda el�. A sv�dasztalos reggeli elfogyaszt�sa, �s a 3 napra meg�llapodott 42 JD kifizet�se ut�n csomagjainkkal a bej�rathoz helyezkedt�nk, ahonnan j�l szemmel tarthattuk az utat. Odakint meglehet�sen cs�p�s volt m�g a leveg�, a k�nny� fleece pulcsi ellen�re is jobban esett a benti melegben v�rakozni. Negyednyolc k�r�l meg�rkezett a sz�ll� minibusza, a recepci�s r�viden �rtekezett a sof�rrel, majd hozz�nk fordultak, hogy pakoljunk be, elvisznek a busz�llom�sra. Aggodalmaskod� k�rd�s�nket megel�zve, mindj�rt mondt�k, hogy, ha szembe tal�lkozn�nk m�r az ammani busszal, az sem probl�ma, mert le tudj�k inteni. Nem j�tt szembe, de m�g csak el sem indult. V�rtak, hogy megteljen a busz, illetve k�t helyet fenntartottak m�g egy m�sik sz�lloda foglal�sa szerint. Csomagjainkat egy �res kett�s �l�sre tett�k el�sz�r, de miut�n kider�lt, hogy azok�rt is teljes jegy�rat kell fizetn�nk, mindj�rt fel tudtuk tornyozni a k�t nagy h�tizs�kot egyetlen �l�s elfoglal�s�val is. �gy v�g�lis h�romszor 3 JD-t fizett�nk a Petra-Amman szakaszra. K�s�bb l�ttuk, hogy sokan hagyj�k csomagjaikat az �l�sek k�zti folyos�n, a fel-lesz�ll� utasok pedig sz� n�lk�l l�pdelik �t azokat. Teh�t meg�szhattuk volna plusz jegy v�lt�sa n�lk�l is, de h�t a tanul�p�nzt meg kell fizetni, �s az t�ny, hogy �gy nem kellett agg�dva figyelni poggy�szaink sors�t.

V�g�l h�romnegyed nyolckor indult a busz, �s f�l tizenegyre - k�t �ra negyven�t perces utaz�s ut�n - be is futott a 230 km-re l�v� f�v�ros Wahadat nev� busz p�lyaudvar�ra. A buszoz�s k�nyelmesnek bizonyult, �s �rdekes m�don azzal a nem t�l kellemes t�nnyel csak k�s�bbi utaz�saink sor�n szembes�lt�nk, hogy itt bizony szabad a j�rm�v�n doh�nyozni, �s ezzel a lehet�s�ggel �l is a f�rfiak j� r�sze. A buszr�l lek�sz�l�dva egy v�rakoz� taxist mindj�rt megk�rdeztem, hogy 1 JD-�rt elvisz e minket az �v�ros egyik sz�llod�j�ba. Mivel sz� n�lk�l intett, hogy sz�lljunk be, m�r tudtam, hogy sokat aj�nlottam. A k�s�bbiekben a f�l din�r eml�t�se sem ig�nyelt k�l�n�sebb gy�zk�d�st a v�roson bel�li k�z�pt�v� taxiz�sokhoz. A Cliff sz�ll�t n�ztem ki a Lonely Planet-b�l, �s sof�r�nk nemsok�ra intett is az utca t�loldal�n l�v� t�bl�ra mutatva. K�rtem v�rjon p�r percet, m�g megn�zem van e hely, �s ha van milyen. A k�nyv le�r�sa stimmelt, a sz�k mell�kutc�b�l ny�l� �p�let als� szintj�n �zletek, az els� emeleten egy k�v�z� vagy te�z�, ahol s�lyos tekintet� komoly f�rfiak sz�vt�k merengve a v�zipip�t, majd a legfels�, harmadik szint hossz� folyos�ja ment�n tal�lhat� maga a sz�ll�. A folyos� v�g�nek t�rsalg�szer� kisz�lesed�se a recepci�s irod�ja is egyben. Megmutatj�k a k�t�gyas szob�t �s a k�z�s zuhanyz�t. A k�rt 6 JD �jszak�nk�nt, �sszhangban van a min�s�ggel, megfelel az LP �ltal k�z�lt �rnak, �s v�g�lis a mi minimum elv�r�sainknak is. Ennyib�l m�r nincs k�pem alkudni, de egy k�rd�st az�rt megkock�ztatok: A reggeli benne van az �rban? J�t kacagnak, �n is vel�k, de h�t pr�b�lkozik az ember… A szomsz�d sik�torban az�rt m�g felszaladok a Venecia n�vre keresztelt hotelbe, hogy megnyugtassam magam. Szint�n harmadik emelet, bizarr k�rnyezet, a sz�lloda folyos�j�ra bepillantva m�r nem is k�rdezek semmit, tudom, hogy j�l v�lasztottam. Sietek vissza a taxihoz. Az 1 JD kifizet�se ut�n csomagjainkkal egy�tt kapaszkodunk fel a harmadikra, �s elfoglaljuk szob�nkat a Cliffben. Bejelentkez�nk, �s a kis h�tizs�kokkal felszerelkezve nekiv�gunk a nagyv�rosi dzsungel felfedez�s�nek.

Amman zs�folt modern nagyv�ros, annak minden �ld�s�val �s �tk�val, viszont kev�s t�rt�nelmileg jelent�s eml�kkel. 1,8 milli� ember �l a f�v�rosban, az orsz�g valamivel t�bb, mint 5 milli� lakos�nak j� egyharmada. Els� pillant�sra �gy t�nik, hogy ez a sok ember most mind itt ny�zs�g k�r�l�tt�nk a k�rnyez� utc�kon. Azt�n r�j�v�nk, hogy maximum a fele lehet csak, mert n�ket szinte alig l�tni. Aqab�hoz k�pest �les a kontraszt. Az utc�k itt koszosak, szemetesek, a h�zak lepusztultnak t�nnek, �ri�si a kocsi forgalom, a leveg� kipufog�g�zt�l terhes, z�ld n�v�nyzet, parkok csak elv�tve l�that�k. A l�ktet� nagyv�ros viszont �lettel teli, minden�tt boltok, utcai �rusok k�n�lj�k hihetetlen term�kv�laszt�kukat �s szolg�ltat�saikat, az emberek itt is nagyon bar�ts�gosak. Magyarok erre m�r kisebb ar�nyban �s r�videbb id�re fordulnak csak meg, de az�rt tudnak r�lunk, �s azt is sokan eml�tik, hogy hallottak r�la, Aqaba tele van turist�inkkal, akik kevesebb, mint 200 JD-�rt tudnak egy hetet n�luk t�lteni. Itt az�rt m�r nem lehet arra sz�m�tani, hogy nyelv�nket ismerik, �zletileg nem vagyunk jelent�s t�tel sz�mukra.

A f�utak rendezettebbek a bel�l�k ny�l� sz�kebb utc�k zavaros vil�g�hoz k�pest. Sz�ll�nk mellett h�z�dik a sz�les Al-Malek Faisal �t, mely d�lnyugatr�l hat�rolja a Jebel al-Qala'a dombot, amelyen a citadella tr�nol a belv�ros felett. Ezen az �ton s�t�lunk v�gig a Hussein kir�ly mecset fel�, mely mellett az im�hoz k�sz�l�d� emberek csoportja v�gzi ritu�lis tiszt�lkod�s�t. R�kanyarodunk a m�g sz�lesebb Hashemi �tra, melyen t�bb r�mai kori eml�k is tal�lhat�. El�sz�r azonban m�g d�li ir�nyban megy�nk egy darabot a piac fel�, mert m�r j�csk�n eb�did� van. Bet�r�nk egy csirke kebabot �rus�t� gyorsvend�gl�be, majd a pit�ba tekert illatos s�lt h�ssal felballagunk a gal�ri�ra. Az �lelmiszer �rak a f�v�rosban t�nnek a legalacsonyabbnak, a j�kora adag kebab darabj��rt 0,35 JD-t fizet�nk. Vizet hoznak kann�ban �s poharakat. Az ismeretlen eredet� v�zr�l lemondunk, �s a magunkkal hozott palackozott v�zb�l iszunk ink�bb. Az ablak mell� helyezked�nk, �s hosszasan b�muljuk az utc�n h�mp�lyg� v�ltozatos t�meget, amelyben azt�n k�s�bb mi is elvegy�l�nk. Mag�val ragad minket a sz�nes forgatag, n�zegetj�k a sokf�le �r�t �s �rust. Magokat pir�t az egyik egy kis mozg� faszenes s�t�d�vel, k�m�nnyel a k�zep�n; egy m�sik sis kebabot s�t ny�rson, hagym�val, paradicsommal. Megk�v�njuk �s meg is k�stoljuk mindj�rt, val�sz�n�tlen�l olcs�, 0,15 JD darabja. K�zben eln�zegetj�k, amint cip�ket er�s�t meg egy harmadik, speci�lis varr�g�p�n �ltve k�rbe a talpat. Az �rk�dok egyik ny�l�s�ban sz�p arc� fiatal n� �rul csecsebecs�ket egy f�ldre rakott ter�t�r�l. K�l�n�s jelens�g ebben a f�rfi dominanci�j� vil�gban, amint hossz� kab�tba burkolva, fej�n kend�vel hajlong az �r�i k�z�tt. �gy t�nik nem kelt felt�n�st, csak a mi szem�nkben. A t�volban egy templom, torny�n kereszt, l�that�an az is j�l megf�r ebben az iszl�m vil�gban. Elindulunk visszafel�, �s egy l�tv�nyosan ser�nyked� gyorsb�f�n�l falafeles szendvicset vesz�nk 0,2 JD-�rt. Felt�n�en finom a sokf�le kieg�sz�t� t�ltel�kt�l. Mire vissza�r�nk a mecsethez, m�r j�csk�n belaktunk, de m�g le�bl�tj�k az eb�det egy frissen facsart narancsl�vel, melyb�l f�l liter�rt 0,75 JD-t k�rnek.

Folytatjuk tov�bb az utunkat a r�mai sz�nh�z fel�, mely �gy t�nik az el�tte l�v� f�rummal egy�tt a helybeliek egyik kedvenc s�t�l� �s tal�lka helye. Itt is sok az ember, de megszel�d�l a temp�, s�t�lnak, �ld�g�lnek, besz�lgetnek, nevetg�lnek, fiatal p�rok kar�ltve �s k�z a k�zben, csal�dok sz�pen ki�lt�zve - vas�rnapi hangulat szerd�n. Bel�p�t csak a sz�nh�z k�t sz�l�n elhelyezked� Folkl�r �s N�pi hagyom�nyok m�zeum�ba kell v�ltani, mely egy�tt ker�l 1 JD-be. A m�zeumokban is sok a helybeli illetve az �ltalunk nehezen megk�l�nb�ztethet� egy�b arab turista. A f�rum m�sik v�g�n elhelyezked� Odeon sajnos z�rva van, a 6000 f�s sz�nh�z lel�t�i viszont olyan m�rt�kig telve emberekkel, hogy az az �rz�s�nk el�ad�sra gy�lekeznek. A legfels� sorokb�l j� a r�l�t�s a k�rnyez� v�rosr�szre, a f�rumra, �s a szemben emelked� Jebel al-Qala'a domb tetej�n �p�lt citadell�ra, illetve a r�mai Herkules templom maradv�nyaira. Naplement�re els�t�ltunk a kiss� t�volabbi Abdullah kir�ly mecsethez, mely hatalmas k�k kupol�j�val Amman egyik jellegzetes b�r meglehet�sen modern �p�lete. A benne l�v� Iszl�m M�zeumot r�vid nyitvatart�si ideje miatt nem tudtuk ott tart�zkod�sunk egyik napj�n sem megl�togatni. A mecsethez k�zeli Abdali busz p�lyaudvaron inform�l�dtunk a Jerashba indul� buszok fel�l, mert k�vetkez� napi terv�nk ennek a j� �llapotban megmaradt r�mai kori v�rosnak a megl�togat�sa volt.

Vacsora ut�n egy internet caf�ban fejezt�k be a napot, ahol 0,75 JD/�ra ellen�ben tudtunk szeretteinknek h�rt adni magunkr�l. A sz�llod�ban a recepci�s zavarba ejt�en udvarias, el�z�keny �s seg�t�k�sz volt, s�t a 0,5 JD-s zuhany k�lts�g felett is szemet hunyt. Ig�ret�nkh�z h�ven este SMS-t k�ldt�nk Marg�nak Aqab�ba, hogy �ttelep�lt�nk Ammanba.

8. Amman - Jerash (november 27. cs�t�rt�k)

Reggel kor�n kelt�nk, hogy min�l el�bb eljussunk Jerashba, ebbe a rendk�v�l j� �llapotban megmaradt 2000 �ves v�rosba, mely Gerasa n�ven a R�mai birodalom Syria tartom�ny�hoz tartozott egykor. 7 �rakor m�r a sz�ll�val szemben, az Al-Malek Faisal t�loldal�n l�v� beugr�ban megb�j� falafel s�t�d�ben �ld�g�lt�nk, hogy megreggelizz�nk. Falafeles szendvicset rendelt�nk te�val, de kicsit m�g v�rnunk kellett, mert az �let csak akkor kezdett beindulni az �bredez� v�rosban. A tegnapi nagy ny�zsg�s hely�n m�g �lmos l�d�rg�s volt tapasztalhat�. 0,7 JD-t fizett�nk kett�nk reggelij��rt, majd az Abdali busz p�lyaudvar fel� vett�k az ir�nyt. K�nny� kis h�tizs�kunkkal 20 perc alatt gyalog oda�rt�nk. M�skor dud�lva aj�nlkoznak a taxik, most a gy�r forgalomban nem is pr�b�lkoztunk kocsit leinteni, j�l esett egy kis mozg�s a friss leveg�n. H�romnegyed nyolcra megtal�ltuk a Jerash fel� men� buszt, mely hamar megtelt, �s p�r perccel 8 �ra ut�n m�r indult is a f�v�rost�l 51 km-re �szakra fekv� v�ros fel�. Fejenk�nt f�l din�rt fizett�nk a jegy�rt, �s t�z perccel 9 el�tt m�r jelzett is a sof�r, hogy most kell lesz�llnunk az �sat�sokhoz.

Hadrianus diadal�v�n�l �lltunk, mely a mellette hosszan elny�l� hippodrommal egy�tt k�v�l esik az elker�tett, �s bel�p�d�j k�teles ter�leten. A hatalmas �v apr�l�kosan megmunk�lt impoz�ns d�li homlokzata plasztikusan rajzol�dott ki az egyre magasabbra h�g� nap f�ny�ben. Hab�r l�tszanak rajta a restaur�l�s nyomai, semmi k�ts�g, hogy hajdani pomp�j�t csak visszahozni igyekeztek, nem fel�lm�lni. A hippodrom egykor atl�tikai viadalok, fogat versenyek �s hasonl� esem�nyek sz�nhelye volt. A lel�t� bolt�ves szelv�nyei alatt bel�tni a valamikori k�zd�t�rre. Soklyuk� hidra eml�keztet� hosszanti fala a v�ros d�li kapuja fel� tereli az embert. Ezel�tt tal�lhat� a visitor center, ahol 2,5 JD ellen�ben megv�lthat� a bel�p�. A monument�lis kapun bel�pve kibontakozik a v�ros k�pe, mely egy templomrommal koron�zott domb oldal�ban ter�l el. A v�ros tengely�t egy k�toldalt oszlopsorral �vezett f��t alkotja, mely j� egy kilom�ter hosszban �vel �t a nem t�l domin�ns �szaki kapu fel�. Ahogy a v�rosba l�p�nk tekintet�nket mindj�rt a k�zeli Oval Plaza, vagyis a F�rum majd 100 m�ter �tm�r�j�, oszlopokkal szeg�lyezett ov�lis tere ragadja meg, melyb�l tulajdonk�ppen a f��t is indul. Mindkett� hatalmas k�vekkel burkolt, melynek eredetis�ge el�g meggy�z� benyom�st kelt. Balra t�l�nk a 3000 n�z�t befogad�, szinte kifog�stalan �llapotban fennmaradt D�li sz�nh�z tr�nol a k�zeli magaslaton, el�tte a Zeusz templom t�p�szkodik fel romjaib�l a r�g�szek kitart� munk�ja nyom�n. Felkaptatunk a sz�nh�zba, amelynek kiv�l� akusztik�j�r�l mindj�rt meg is bizonyosodhatunk egy t�vol keleti csoport �ltal r�gt�nz�tt dalos el�ad�s nyom�n. A n�z�t�r jobboldali szektor�nak tetej�r�l pazar r�l�t�s ny�lik az eg�sz v�rosra, a f�nyek is kedvez�ek. Fentr�l l�tjuk a Zeusz templom maradv�nyait, m�g�tte az oszlopok sokas�ga �ltal k�r�lt�zdelt ov�lis F�rum a vele egyetlen egys�gbe olvad�, hosszan elny�l� f��ttal, a Cardo Maximusszal, mely mintegy t�bb �vezredes mozdulatlans�gba meredt fali�ra gigantikus ing�ja eml�keztet a r�g let�nt id�kre. Bal oldal�n a felt�rt �kori v�ros, jobbj�n viszont a modern mai telep�l�s n�z egym�ssal szembe. A bolt�ves �szaki Tetrapylon z�rja le szem�nk el�l a f��t folytat�s�t, a jelent�ktelenebb �szaki kapu szinte nem is l�tszik. A balra emelked� dombon az Artemisz templom hatalmas oszlopai magasodnak a v�ros f�l�, el�tte, kicsit lejjebb, a n�h�ny sz�zaddal k�s�bb �p�lt Katedr�lis �ri�si k�haj�ja horgonyoz. Egyszer csak vid�m gyerekcsapat veri fel a sz�nh�zra telepedett csendet, n�h�ny helyb�li kisl�ny csacsog�sa t�lti be k�r�l�tt�nk a teret. Tiszt�k, �poltak, felszabadultak, �s eur�paias �lt�z�k�kben m�g nyoma sincs annak a visszafogotts�gnak, mely n�h�ny �v m�lva nekik is k�telez� oszt�lyr�sz�l jut. Udvariasan vizet k�r t�l�nk egyik�k, l�tva a h�tizs�kjaink oldalzseb�ben �gaskod� palackjainkat. �mulva n�zz�k a 8-10 �v k�r�li kisl�ny figyelmess�g�t, ahogy magasb�l csorgatja sz�j�ba a vizet, nem �rintve ajk�hoz a flakont.

A sz�nh�zb�l leereszked�nk a f��t ir�ny�ba, �tv�gunk a F�rumon, majd elindulunk az oszlopsor ment�n, melynek tetej�n helyenk�nt m�g l�that� a d�szes hosszanti �thidal� elem is. A Card�t k�t mer�leges �t (Decumenus) keresztezi, az egyik a v�ros d�li, a m�sik az �szaki r�sz�n. Mindk�t keresztez�d�sben egy-egy Tetrapylont �p�tettek, melyek k�z�l az �szaki, fedett bolt�veivel felt�n�bb jelens�g, mint a d�li, melyn�l csak a sarkok oszlopt�red�kei ismerhet�ek fel. M�g miel�tt el�rn�nk a d�li Decumenust egy kisebb, f�rumhoz hasonlatos oszlopcsarnok, a Macellum ny�lik baloldalt. A hatsz�glet� teret k�t oszlopsor tagolja, k�ls� r�sz�t fal hat�rolja, mely egyben a m�g�tte magasod� domb oldal�b�l metszi ki ezt a piacnak is haszn�lt kis csarnokot. Alj�n geometrikus szab�lyoss�ggal lefektetett m�szk� burkolat, k�zep�n egy kisebb medence tal�lhat�. Ha a domb oldal�n ker�lj�k meg a Macellumot, a falak fels� perem�hez jutunk, ahonnan fel�lr�l lehet bepillantani, �s jobb �ttekint�st kapni a t�r kialak�t�s�r�l. A Card�n �szaki ir�nyba folytatjuk utunkat, a d�li Tetrapylont elhagyva, a v�ros nevezetesebb l�tnival�i k�vetkeznek sorj�ban a baloldalon: A Katedr�lis, melyet a korai kereszt�ny korban Dionysos templom�nak �t�p�t�s�vel alak�tottak ki, ak�rcsak a m�g�tte tal�lhat� Szent Teodor templomot. A k�tszintes Nimf�k k�tja k�vetkezik ezut�n, melynek befel� hajl� f�lk�r�v�ben h�t oroszl�nfejen kereszt�l folyt egykor a v�z a k�z�ps� medenc�b�l a j�rd�ra, amelyet azut�n f�ldalatti csatorn�kon vezettek el. A k�t kereszt�t k�z�tti t�v fel�n�l gazdagon d�sz�tett kapu �s felj�r�, a Propylaeum nyit utat a v�ros v�d�szentj�nek, Zeusz l�ny�nak, Artemisznek a templom�hoz. A dombtet�re �p�lt monument�lis templom 12 �ri�si korinthoszi oszlop�b�l 11 m�g ma is b�szk�n f�r�dik a m�lyk�k �gboltba. A felj�r�n�l fiatal, 20 �v k�r�li helybeli l�nyok, az els� meglepet�sen t�ljutva beleegyeznek, hogy Ang�la lef�nyk�pezze �ket. Ugyan mindegyik�k fej�t kend� fedi, de a s�t�t napszem�veg, a h�romnegyedes sz�nes kab�t �s trap�z nadr�g m�r �j szeml�letet sejtet. Artemisz templom�t�l a dombon kereszt�l �tv�gva h�tulr�l �rj�k el az �szaki Decumenus ment�n �p�lt kisebb sz�nh�zat, mely a m�sikhoz hasonl�an rendk�v�l j� �llapotban van. A 749-ben bek�vetkezett f�ldreng�s sorozat, mely a v�rost romba d�nt�tte, a k�t mesterien meg�p�tett sz�nh�zban nem sok k�rt tett. Annak ellen�re, hogy els� r�n�z�sre nem sok k�l�nbs�g l�tszik a k�t sz�nh�z k�z�tt, - m�ret�ket nem sz�m�tva term�szetesen - az alaposabb bej�r�s k�zben rengeteg elt�r�st tal�lunk a szektorokhoz vezet� utak, h�ts� l�pcs�k �s folyos�k kialak�t�s�ban. A formai hasonl�s�g dac�ra a padsorok tagol�sa is jelent�se elt�r. Mik�zben k�z�pt�jt �ld�g�lve ezen mereng�nk, a felj�r�n egy �rdekes arab csal�d k�zeledik. Az apa hagyom�nyos hossz� feh�r �lt�z�kben, fej�n feh�r sapk�val, m�g�tte feles�ge teljesen feket�ben, arca is eltakarva, m�g a pici l�ny el�l modern p�l�ban �s nadr�gban bukd�csol felfel�. Mosolyogva int a f�rfi, hogy f�nyk�pezhet�nk, �s mikor k�zelebb �r, meglepet�s�nkre m�g � k�sz�ni meg. Az �szaki Tetrapylonon �t hagyjuk el a sz�nh�z t�rs�g�t, �s a Card�n d�lnek tartva megy�nk visszafel�. Az �t ment�n rengeteg faragott oszlopf�, �thidal� elem v�rja, hogy a restaur�torok megtal�lj�k hely�ket ebben a hatalmas puzzle j�t�kban, melynek n�h�ny k�l�n�sen sz�p darabj�t a F�rum melletti m�zeumban �ll�tott�k ki. Itt tal�lhat�ak mindazok az �rdekes �s figyelemre m�lt� t�rgyak, m�v�szeti alkot�sok, mozaik t�red�kek, melyeket az �sat�sok sor�n hoztak felsz�nre. A nap v�g�re kicsit tel�t�d�nk a rengeteg k� l�tv�ny�val. Sz�ps�g ide vagy oda, halott t�j ez, csak a sz�rv�nyosan felt�n� turist�k eml�keztetnek arra, hogy l�tezik m�g az�rt k�r�l�tt�nk �let. Tal�n ez�rt ragad meg k�l�n�s er�vel a m�zeum fel� menet az �ton �tvonul� hangy�k l�tv�nya. Rendezett oszlopban menetelnek, �s magukhoz m�rten �ri�si magokat cipelnek, melyek nagys�g�t m�g fokozza a bel�l�k hosszan kiny�l� kal�sz sz�l. Egy elvar�zsolt R�mai l�gi�..

H�romnegyed h�romkor hagyjuk el a v�rost, �s mikor az ammani busz ut�n �rdekl�d�nk, n�h�ny helybeli azt javasolja, hogy b�rmelyik arra j�v� buszra sz�lljunk fel, �s az majd elvisz a busz�llom�sra. A helyi buszon el�gedetten konstat�ljuk a visszakapott apr�b�l, hogy mind�ssze 5 piasztert fizett�nk fejenk�nt, de m�g �szbe sem kapunk �s m�r sz�llhatunk is le a busz�llom�sn�l. Norm�l esetben sz�gyelln�nk, hogy ilyen kis t�vols�gra buszra sz�lltunk, de most nem a lustas�gunk, hanem a t�j�kozatlans�gunk volt a motiv�ci�. Az ammani busz m�r bent �ll, �s h�rom �rakor el is indul a f�v�ros fel�. Visszafel� csak 0,3 JD-t fizet�nk a jegy�rt fejenk�nt, a sors - vagy Allah? - kif�rk�szhetetlen akarat�b�l. H�romnegyed n�gyre �rkez�nk az Abdalira, a f�l h�romig nyitva tart� Iszl�m M�zeumot persze most sem �rj�k el, de a neki sz�ll�st ad� Abdullah mecsetet az�rt k�rbej�rjuk, megv�rva, m�g a lemen� nap t�ze v�gleg kialszik a hatalmas k�k kupol�n. Fogunk egy taxit, f�l din�r�rt hazavitetj�k magunkat, hogy h�tizs�kunkt�l megszabadulva vethess�k bele magunkat az "�jszakai" �letbe. Milyen kicsi a vil�g, - de legal�bbis Jord�nia - a sz�llod�ban spanyol ismer�seinkkel tal�lkozunk, akikkel k�t napja egy�tt m�sztam fel Petr�ban a Deir kupol�j�ra, most viszont �pp a mellett�nk l�v� szob�t veszik ki. K�zben a recepci�s fi� l�zasan szervezi m�snapra a sivatagi v�r t�r�t, mely nem lep meg, mivel az LP is eml�ti a Cliff sz�ll�t a lehet�s�gek k�z�tt. A sof�r is ott ny�zs�g, aki a kuncsaftokat gy�jti a holnap reggeli indul�shoz. Szimpatikus, j�l besz�l angolul, ami az�rt nem mindegyik sof�rr�l mondhat� el. 10 JD lenne az �t �ra fejenk�nt, az id�tartammal kapcsolatban k�d�s�tenek, �s az ismert �t v�rb�l csak a h�rom jelent�sebb felkeres�s�t tervezik. Ez m�g �gy rendben lenne, de mi felt�tlen l�tni akarjuk az egyik v�r k�zel�ben l�v� Shaumari rezerv�tum ritka, feh�r oryx antilopjait is. Ezt ultim�tumszer�en k�zl�m, megtoldva azzal, hogy tiszt�ban vagyunk vele, az 5 v�rb�l kett�t lesp�roltak. Ezzel indulunk is a v�rosba, mert m�r nagyon aktu�lisnak �rezz�k, hogy megaj�nd�kozzuk magunkat egy j� kiad�s vacsor�val, az eg�sz napos m�szk�l�s jutalm�ul. Miut�n v�gig l�togatjuk �s essz�k a m�r ismert, �s bev�lt kebab �s falafel s�t�d�ket, bev�s�rlunk s�tem�nyekb�l is, �s egy internet caf�ban k�t�nk ki ism�t. Email levelez�sben vagyok ugyanis az RSCN-el (Royal Society for the Conservation of Nature), mert a Wadi Mujib csak az � enged�ly�kkel l�togathat�, �s m�g nem adtam fel, hogy az okt�ber v�gi szezonz�r�s ellen�re valamit l�ssunk ebb�l az izgalmas canyonb�l. A j� h�r, amit kapunk, hogy a nemzeti park 4 turista �tj�b�l csak 1 z�rt be okt�ber 31-�n. A rossz az, hogy ez �ppen a canyon als� foly�sa, amelyre ki vagyok hegyezve. Az�rt ez m�g nem az a pont, ahol �n fel szoktam adni...

�jszaka �lmomban Gerasa v�ros�ban j�rtam, �s teljes pomp�jukban l�ttam az �p�leteket, oszlopcsarnokokat, sz�k�kutakat, a sz�nh�zat. L�ttam k�zm�veseket, k�farag�kat, f�ldm�veseket, akik �kr�s szekerekkel hozt�k term�nyeiket a v�rosba eladni, �s mindazokat a r�mai polg�rokat, akiknek keze nyom�n felvir�gzott ez a v�ros, de akikr�l a t�rt�nelemk�nyvek nem igen tesznek eml�t�st �ltal�ban. L�ttam �ket, amint �nnepnapon tiszta ruh�t �ltenek �s elmennek a sz�nh�zba. Ott �ltem k�z�tt�k, �s az el�ad�sra v�rtam, mikor hirtelen megt�rt a var�zs. A fesz�lt csendet egy b�rgy� dallam has�totta sz�t, k�vetel�z� hangj�n megsz�lalt egy mobiltelefon. Fel�bredtem �s a falakon k�v�lr�l tov�bb hallottam a besz�r�d� rem�nytelen hangfoszl�nyokat, m�g valaki megkegyelmezett �s felvette. Hamar el tudtam aludni ism�t, de Geras�t m�r nem l�ttam az�ta �lmomban, csak a Jerash n�ven ismert halott �sat�sv�ros romjai t�nnek fel id�nk�nt...

9. Amman - Sivatagi v�rak (november 28. p�ntek)

Reggel 8-ra volt v�rhat�, hogy j�n a tegnap esti taxis �rt�nk a sivatagi v�rak v�gigj�r�s�ra. El�z� este m�g zavaros inform�ci�k keringtek arr�l, hogy v�g�lis h�ny ember j�tt �ssze a Cliff szervez�s�ben, �s mi lesz a v�gleges program. Mi mindenesetre f�l nyolc el�tt ism�t �tment�nk az �t t�loldal�n l�v� m�r bev�lt falafel s�t�d�be, hogy rendelj�nk reggelire egy "szok�sosat". Nyolc el�tt m�r menetk�szen �lltunk, illetve �lt�nk a sz�ll� folyos�j�nak v�g�n tal�lhat� t�rsalg� f�l�ben. �j arcok jelentek meg, akikr�l kider�lt, hogy szint�n a taxisunkra v�rnak. Elkezdtem az egyeztet�st, hogy kinek mi az elk�pzel�se a mai napr�l. H�rman egyet�rt�sben voltak abban a k�rd�sben, hogy legk�s�bb egyre vissza akarnak �rni Ammanba, mert megy a rep�l�j�k. Rajtuk k�v�l m�g egy fiatal spanyol p�r volt a v�rakoz�k k�z�tt, akiknek nemigen volt konkr�t elk�pzel�s�k, de a napjukat l�that�an r�sz�nt�k a kir�ndul�sra. A Shaumari rezerv�tum ir�nt ugyan nem tudtam felcsig�zni �rdekl�d�s�ket, de az�rt idej�kbe �ppens�ggel belef�r, hogy oda is eln�zz�nk. Taxisunk m�r a nagyobb l�tsz�mra felk�sz�lten j�n, hoz mag�val m�g egy sof�rt, aki v�g�l minket visz a spanyol fiatalokkal. Levonulunk a kocsikhoz, az id� el�g pocs�k, szemerk�l az es�, �s k�d is rontja a l�t�si viszonyokat. Tulajdonk�ppen szerencs�snek mondhatjuk magunkat, hogy Petr�ban �s Jerashban sz�p id�nk volt, mert a mai nap nem bolyongunk a szabadban annyit, kocsival j�rjuk v�gig c�lir�nyosan a l�tnival�kat. Hi�ba, novembert�l febru�rig nagyobb val�sz�n�s�ggel fog ki az ember es�s napokat, ez sajnos benne van a kalapban.

Az els� v�r, amit felkeres�nk, Al Kharana, 60 km-re van keletre Ammant�l, egy siv�r k�sivatag kell�s k�zep�n �ll, egy lank�s emelked� tetej�n, 15 m-el a k�rnyez� wadi fel� magasodva. A k�tszintes, n�gyzet alap� v�r sima vonal�t csak a sarkokat k�r�l�lel� �s az oldalak felez� vonal�b�l kiugr� b�styaszer�en vaskos oszlopok t�rik meg, saj�ts�gos form�t k�lcs�n�zve az �p�tm�nynek. Szigor�an szab�lyos geometriai megjelen�s�vel eg�szen val�sz�n�tlen hat�st kelt, ahogy kiemelkedik jellegtelen�l egyhang� k�rnyezet�b�l, a mindenfel� sz�tsz�rtan hever� egyenetlen k�vek tenger�b�l. Misztikum�t most m�g tov�bb fokozza a k�d is, mely k�rbelengi, �s amelyb�l �gy bontakozik ki, mintha val�j�ban a semmiben lebegne. Ahogy k�zelebb �r�nk, fokozatosan el�t�nnek a r�szletek.  Ablakok helyett keskeny, l�r�sre eml�keztet� f�gg�leges has�t�kok l�that�ak a durv�n faragott k�vekb�l �p�lt falakon, h�rom sorban. A d�li oldal k�zep�n l�v� kapu mintegy sz�ttolja a negyed k�rcikkekre felezett oszlop k�t r�sz�t, hogy bef�szkel�dj�n k�z�j�k. A bel�p�s�rt nem kell fizetni, b�r egy gondnokf�le ember az�rt el�ker�l, azzal a nyilv�nval� sz�nd�kkal, hogy v�gigkalauzolja a vend�geket n�mi ellenszolg�ltat�s fej�ben. Mi nem vessz�k ig�nybe szolg�ltat�sait, egyed�l j�rjuk v�gig a helys�geket, melyek a k�zponti udvar k�r�l helyezkednek el. Az als� szinten ig�nytelenebb, d�sz�t�s n�lk�li termek tal�lhat�k, ist�ll� �s rakt�r c�ljaira szolg�lhattak. A l�pcs�felj�r� m�r ig�nyesebb kialak�t�s�, �s stukk�kkal, faragott d�sz�t�sekkel ell�tott emeleti szob�k sor�ba vezet. Az udvar fel� nagyobb m�ret� ablakok n�znek, m�g a sivatag fel� ny�l� keskeny ny�l�sok eset�ben meggy�z�dhet�nk r�la, hogy a padl�t�l m�rt magass�guk miatt nem nagyon val�sz�n�, hogy l�r�snek haszn�lt�k �ket. A v�r az Iszl�m �p�t�szet korai, �gynevezett Umayyad peri�dus�ban �p�lt, Krisztus ut�n 710 k�r�l, feltehet�leges rendeltet�s�r�l m�g a kor szak�rt�i sem jutottak egyet�rt�sre, de az val�sz�n�nek l�tszik, hogy had�szati jelent�s�ge nem sok lehetett.

M�g mindig szemerk�l� es�ben indultunk tov�bb a m�sodik, kisebb m�ret� palota, Qusayr Amra fel�, mely egy o�zis sz�l�n �p�lt, �s el�r�s�hez a 40-es f��t ment�n tov�bbi 16 km-t kell kelet fel� aut�zni. A szint�n nagyon j� �llapotban fennmaradt �p�let ugyanabb�l a korb�l sz�rmazik, mint az el�z�leg l�tott Al Kharana, �s els�sorban fresk�i r�v�n nyilv�n�totta az UNESCO a Vil�g�r�ks�g r�sz�nek. Hatalmas k�rbeker�tett t�rs�g mellett parkolunk le, a bej�rat melletti visitor center inform�ci�s t�bl�i k�z�tt egy terepasztal mutatja, hol is tal�lhat� maga a palota, mely szinte elveszik az �ri�si �sat�si ter�let k�zep�n. A bel�p�s ide is ingyenes, ak�rcsak a t�bbi sivatagi v�rba. Ahogy k�zeled�nk, egyre ink�bb kibontakoznak a k�pr�l m�r ismert r�szek. A v�r�ses m�szk�b�l �p�lt palota �velt boltozatok �s kupol�k rafin�lt sz�vev�ny�b�l lett kialak�tva, melyek m�r k�ls� megjelen�s�t is izgalmasan �rdekess� teszik. Mivel az �p�let f�rd� c�ljait is szolg�lta, a bej�rat melletti k�t biztos�totta annak v�zell�t�s�t. A k�tb�l a vizet �tt�teles emel�szerkezet hozta fel, melyet �llati er�vel hajtottak. Egy j�l l�that�, k�r alak� p�lya jel�li ki a rajta hajtott �llat nyomvonal�t. A palota ajtaj�n bel�pve a nagym�ret� fogad�teremben tal�ljuk magunkat, melyet k�t k�zb�ls� hosszanti bolt�vre t�maszkod� h�rmas tagoz�d�s� dongaboltozat fed be. R�gt�n szembet�nik az a mot�vum gazdags�g, mellyel a mennyezetet �s a falakat is bor�t� fresk�kat festett�k. A k�l�nleges �s megh�kkent� dolog az a figur�lis �br�zol�s, melyet az iszl�m egy�bk�nt tabuk�nt kezel, azonban itt, e korai id�szakban k�sz�lt k�peken m�g l�that�an korl�toz�s n�lk�l engedhette el fant�zi�j�t a m�v�sz. Nem csak hogy emberi �s �llati alakok sokas�ga jelenik meg a festm�nyeken, de m�g f�lmeztelen n�i alakok is el�t�nnek a tart��vek �l�n hivalkodva. A nagyterem m�sik fel�ben egy alk�vszer� alacsonyabb dongaboltozatos toldal�kb�l k�t kisebb helyis�g ny�lik, melyek f�l-kupol�kban v�gz�dnek. A bej�ratt�l balra jutunk �t a f�rd� helyis�geibe, sorrendben az apodyterium, vagyis �lt�z�; a tepidarium, vagyis a testet el�k�sz�t�, langyos leveg�j� helyis�g; v�g�l a caldarium, a forr�, sz�raz leveg�vel ell�tott terem a hideg-meleg vizes f�rd�vel k�vetkezik. Ut�bbi, egy kupol�val fedett kis helyis�g, mennyezet�n az �gbolt lek�pez�sek�nt, az �llat�vi jegyeket �br�zol� fresk�val. A Zodi�kus ilyen m�don t�rt�n� megjelen�t�se ebben a korban szint�n ritkas�gnak sz�m�tott. A tepidarium keresztboltozat�ra - �jabb meglepet�s gyan�nt - meztelen fekv� p�r lett festve, felett�k sz�rnyas angyallal. A m�sik kocsi h�rom utas�val egy�tt heten voltunk �sszesen l�togat�k, de �rezt�k, hogy enn�l t�bb ember m�r t�megnek hatna ebben a kicsiny palot�ban, �s a m�g kisebb f�rd� helyis�gekben. M�g nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt tudtam n�h�ny felv�telt k�sz�teni a fresk�kr�l �llv�ny seg�ts�g�vel, amikor - m�r t�voz�ban - szembe tal�lkoztunk egy ijeszt� m�ret� csoporttal. K�t busz ontotta mag�b�l a magyar turist�kat, akik pillanatokon bel�l hangoskodva leptek el mindent. �szt�n�sen menek�l�re fogtuk, sietve ment�nk kifel� a kocsihoz, an�lk�l, hogy megsz�laltunk volna. Valahogy nem t�lt�tt el minket a nemzeti b�szkes�g, �s spanyol �tit�rsaink el�tt sem leplezt�k le, hogy a be�z�nl� turist�k honfit�rsaink.

A v�ltozatoss�g kedv��rt a Shaumari rezerv�tum megl�togat�sa k�vetkezett, mely nagyj�b�l �tba esik a harmadik felkeresend� v�r, Qasr al-Azraq fel� menet. A 40-es f��tr�l egy felt�n�en jel�lt kisebb �t vezet be, a le�gaz�st�l 5 km-re tal�lhat� kis m�ret� (22 km2) parkig. Ide a m�sik kocsi utasai m�r nem tartottak vel�nk, �s k�t spanyol �tit�rsunk is sokallotta a fejenk�nt 2,25 JD bel�p�t. �gy �k kint v�rtak r�nk, am�g mi a megfigyel� toronyb�l n�zel�dt�nk �s fot�zgattunk. Az �llatokat t�bb, k�l�nb�z� m�ret� elker�tett r�szen tartj�k, a torony lehet�s�get ad, hogy a ker�t�s zavar� hat�sa n�lk�l l�thassa �ket az ember. A k�l�nleges arab oryxokon k�v�l m�s ritka �llatok is tal�lhat�k a park ter�let�n: k�knyak� struccok, perzsa vadszamarak �s kisebb test� gazell�k. Mi legink�bb az oryxokra vagyunk k�v�ncsiak, k�pr�l m�r ismerj�k ezt a fens�gesen sz�p �llatot, �s alig v�rjuk, hogy v�gre �l�ben is megfigyelhess�k. Lehet�s�g lenne k�zelebb is ker�lni hozz�juk, de a szafarinak nevezett program �ra borsos k�t emberre vet�tve, m�s l�togat� pedig itt most nem nagyon v�rhat�. 10 JD-be ker�l, hogy legfeljebb 10 r�sztvev�vel elinduljon egy terepj�r� kisbusz �s 45 percen �t a nagyobbik elker�tett ter�let hat�rain bel�l �l� �llatokhoz pr�b�ljon k�zel ker�lni. Persze ez a k�zels�g is viszonylagos, mert az �llatok zavar�s�t az�rt igyekeznek elker�lni. Maradunk teh�t a toronyban, ahonnan j� r�l�t�s k�n�lkozik a nagyobbik elker�tett r�szre is. Itt m�r szinte szabadnak t�nnek az �llatok, legal�bbis nek�nk. Lehet, hogy �k err�l m�sk�pp v�lekednek, de itt legal�bb nem vad�sznak r�juk. Fest�i l�tv�nyt ny�jtanak a v�r�ses �rnyalat� sivatag s�rg�ra �gett f�csom�it legel�sz� h�feh�r �llatok. Az id�j�r�s is kedvez�en alakul, a k�d�t id�k�zben felsz�vta a felh�k k�z�l ki-kibukkan� nap, �s az es� sem szemerk�l m�r. Ennek �r�m�re el�vessz�k a magunkkal hozott harapnival�t, �s az id� jobb kihaszn�l�sa, no meg az �lvezetek halmoz�sa v�gett, n�zel�d�s k�zben megeb�del�nk. Az arab oryx egy igazi t�l�l�m�v�sz, t�k�letesen alkalmazkodott az ar�biai sivatagok zord k�r�lm�nyeihez. M�g a legend�san kev�s vizet ig�nyl� tev�n�l is kevesebbel be�ri. A meglehet�sen gy�r sivatagi n�v�nyzet nedvess�gtartalm�n k�v�l m�s folyad�kot gyakorlatilag alig ig�nyel ez a nagyest�, antilop jelleg� �llat. Feh�r sz�ne maxim�lis h� visszaver�d�st biztos�t sz�m�ra a t�z� napon, takar�kos fekete mint�zata viszont test�nek als� fel�n, a l�bakon �s nyaka elej�n, a h� lesug�rz�s�t seg�ti el�. Az a kev�ske luxus a d�sz�t�s�ben, amiben nem a takar�koss�g, vagy a c�lszer�s�g nyilv�nul meg, a hossz� egyenes szarvak, �s az orr jellegzetes h�romsz�glet� fekete foltja, melyek eleg�ns megjelen�st k�lcs�n�znek sz�m�ra. Az, hogy ez az ig�nytelen �llat m�gis vesz�lyeztetett fajj� v�lt a mi b�n�nk, emberek�. Az utols� szabadon �l� p�ld�ny 1972-ben pusztult el, �s az ezt k�vet� 20 �vben is csak p�r sz�z fogs�gban szapor�tott �llatot siker�lt "visszavad�tani" a term�szetbe az eg�sz arab f�lszigeten. Nem v�letlen teh�t, hogy az itteni p�ld�nyokat k�l�n�s gonddal �rzik.

A term�szet �s az �llatok �d�t� l�tv�ny�t�l felfriss�lve, �s a hideg eb�dt�l j�llakottan folytattuk utunkat a k�zeli Qasr al-Azraq fel�. A ter�let egy v�zben b�velked� o�zis, mely a d�lkeletre vezet� Sza�di �s az �szakkeletre vezet� Iraki utak keresztez�d�s�ben tal�lhat�, s �gy strat�giailag mindig fontos szerepet j�tszott a t�rt�nelem sor�n. M�r a R�mai id�kben v�r �llott e helyen, mely mai form�j�t t�bb �t�p�t�s ut�n, a 13. sz�zadban nyerte el a Mameluk uralkod�k alatt. Mindig is katonai c�lokat szolg�lt az eredetileg h�romszintes er�d, mely jelenleg meglehet�sen romos �llapotban van, egy 1927-es f�ldreng�s puszt�t�sa nyom�n. Az els� vil�gh�bor� v�g�n az Ottom�n birodalom elleni arab felkel�s egyik legend�s h�r� vezet�je, T.E. Lawrence, angol tiszt e v�rat haszn�lta f�hadisz�ll�s�nak az 1917-es hideg t�l �tv�szel�s�re. Ez a t�ny sokat lend�tett az am�gy elhanyagolt v�r jelenkori n�pszer�s�g�n. Az el�z�leg l�tott k�t palot�val �sszehasonl�tva a jelent�s k�l�nbs�gek nem csak az �llag�b�l ad�dnak. Azraq v�ra durv�n megmunk�lt fekete bazaltk�b�l �p�lt, nyilv�nval�an er�d�tm�ny c�lj�ra, �s �gy j�val ig�nytelenebb �p�t�szeti megold�sokat vonultat fel. A v�r 80 m�teres �lhossz�s�g� n�gyzetes alap� �p�tm�ny, nagy m�ret� k�zponti udvarral, melynek k�zep�n egy kis mecset kapott helyet. Az udvar k�r�li sz�rnyak j�l bej�rhat�ak, �gy a k�l�nb�z� r�szleteket is alaposabban szem�gyre veheti az ember. Az �p�let d�sz�t�st nemigen tartalmaz, ink�bb a funkcion�lis megold�sok, amelyek figyelemre m�lt�ak. �rdekes az �tlapolt bazaltgerend�kon alapul� f�d�m megold�s, melyeknek k�zeit durva k�vekkel t�lt�tt�k fel. Ugyancsak l�tv�nyos a v�r keleti sz�rnya alatti elny�jtott bolt�ves t�mfal rendszer is. Az id�j�r�s itt m�g mindig nem d�nt�tte el, hogy kegyeibe fogad e benn�nket, mert r�videbb permetez� z�porok id�nk�nt az�rt meg�nt�ztek minket. L�tv�nyban viszont kaptunk n�mi k�rp�tl�st azzal, hogy a v�r f�l� sziv�rv�ny�vet var�zsolt a felh�k k�z�l kimosolyg� Nap.

Qasr al-Azraq volt kir�ndul�sunk legt�volabb es� pontja - Ammant�l 110 km-re keletre - ahonnan a 30-as �t ment�n �szakkeleti ir�nyb�l ker�lt�nk vissza a f�v�ros fel�. Az vissza�t fel�n t�l �rkezt�nk el utols� c�lpontunkhoz Qasr al-Hallabat v�r�hoz, mely r�mai kori eredetre tekint vissza, de a 8. sz�zadban az Amayyadok er�sen �t�p�tett�k, az er�d�tm�ny jelleget pihen� palot�ra v�ltva fel. A komplexumhoz tartozik a p�r kilom�terrel keletebbre tal�lhat� Hammam as-Sarah f�rd� �p�let is, mely jelleg�ben er�sen eml�keztet a kor�bban l�tott Qusayr Amra palota f�rd� sz�rny�ra, azonban sem m�ret�t, sem �llag�t, sem pedig kialak�t�s�nak sz�ps�g�t tekintve nem vetekedhet azzal. Maga a palota egy lank�s domb tetej�n �ll, melyhez gyalog�t visz fel. M�r messzir�l felt�nik egy hatalmas daru, mely olyan hat�st kelt mintha egy �p�tkez�shez k�zeledn�nk, nem pedig �sat�si ter�lethez. A helysz�nen azut�n tov�bb fokoz�dik ez a rossz �rz�s, mert a romok restaur�l�sa helyett �gy t�nik, mintha ink�bb valami �jat �p�ten�nek. N�hol m�g felfedezni az eredeti sz�ps�g eny�sz� nyomait egy d�l�ng�l� bolt�vben, egy roskatag l�pcs� boltozatban, egy oszlopt�red�kben, vagy ak�r a k�zeli mecset romos fal�ban, melyben egy visszafogottan d�sz�tett kapu �s�tozik a v�lgy fel�. Ezzel szemben sok helyen l�tunk sim�ra csiszolt bazalt blokkokb�l felh�zott falakat, �thidal�kat, melyeknek nem sok k�ze lehet a megid�zend� let�nt korokhoz. Az id� k�zben tart�san kider�lt, ami az�rt valamelyest enyh�ti csal�dotts�gunkat.

F�l �ra m�lva m�r benn aut�zunk Amman egyhang� betondzsungel�ben, az utc�kon minden�tt emberek, kavarog az �let. D�lut�n h�rom van, mikor a sz�llod�n�l kisz�llunk a kocsib�l, m�g j� m�sf�l �r�nk van a naplement�ig. Elb�cs�zunk, kifizetj�k a sof�rnek a fejenk�nt 10 JD-t, �s m�r nem is vagyunk el�gedetlenek, ha az eg�sz napra visszagondolunk. V�g�lis a n�gy v�rb�l egy nem nyerte el tetsz�s�nket, de az els� kett� viszont kifejezetten l�tv�nyos �s �rdekes volt. Emellett m�g eljutottunk Shaumariba is, hogy megcsod�lhassuk az eleg�ns arab oryxokat. �s ezzel m�g mindig nincs v�ge a napnak, leint�nk egy taxit, hogy felmenj�nk a citadell�ba. Holnap reggel indulunk d�l fel�, hogy bej�rjuk a Holt tenger vid�k�t, �gy ez az utols� alkalmunk, hogy m�g l�ssunk valami �jat Ammanb�l. A taxis el�g fur�n viselkedik, nem jelzi, hogy fogalma sincs, mit mondtunk neki, mivel nyilv�n nem akarja elvesz�teni a fuvart. Viszont tal�l�kony, mert odaint egy �g�retesebb gyalogost, �s t�le k�rdi, mi az, amit �ti c�lnak mondogatok neki. A citadella sz�t ugyanis nem �rti, az LP-b�l felolvasott arab kifejez�s (Jebel al Qala'a) - mely a magaslat nev�t jelenti - hallat�n pedig olyan �veges szemekkel n�z r�m szerencs�tlen ember, hogy mindj�rt bel�tom, ez nem az a nyelv, amellyel k�pes lenn�k ak�r csak csek�lyke siker�lm�nyhez is jutni. F�l din�r�rt v�g�l feljutunk a hegyre, �s fejenk�nt 1 JD bel�p�d�j lefizet�se ut�n m�r a citadella ter�let�n vagyunk. El�tte m�g n�h�ny aj�nlattev�vel kell megk�zden�nk, akik m�r el�rel�t�an a holnapi programunk�rt agg�dnak, �s tudjuk b�rmit is mondan�nk, nekik lenne egy m�g jobb aj�nlatuk. Olyan kedves seg�t�k�szs�ggel, �s m�rhetetlen j� sz�nd�kkal rohamoznak, hogy neh�z �ket ridegen elutas�tani. Most m�gis meg kell tenn�nk, mert p�ntek l�v�n az Archeol�giai M�zeum egy �r�val kor�bban, 4-kor z�r, �s addig m�r egy �r�nk sincs h�tra. A m�zeum - melybe k�l�n m�r nem kell bel�p�t v�ltani - m�retre nem nagy, de 6000 �v t�rgyi eml�keit 40 perc alatt v�gign�zni el�g rem�nytelen v�llalkoz�snak t�nik. Az�rt persze belev�gunk. A leletek el�g �ttekinthet�en vannak korszakonk�nt rendszerezve, �s angol nyelv� feliratok is seg�tik az arabban j�ratlanoknak az eligazod�st. Gyorsan v�gigs�t�lunk, hogy felm�rj�k a k�n�latot, azut�n r��r�ssebben csemeg�z�nk. Vannak itt t�bb �vezredes agyag szobrocsk�k, �s k�l�nb�z� haszn�lati eszk�z�k, melyek bizony�tani hivatottak, hogy m�r a neolitikumban fejlett kult�ra l�tezett e ter�leten. A leg�rdekesebb darabok az ember form�j� �s m�ret� (antropomorf) z�rt agyagkopors�k, melyeknek a festett arc k�pezte a levehet� fedel�t. Nagyon sz�p ker�mi�k �s k�farag�sok l�that�k az iszl�m korai Umayyad peri�dus�b�l (a nap folyam�n l�tott v�rak is z�m�ben e korb�l sz�rmaznak), �s a k�s�bbi Mameluk id�szakb�l.

Ami v�g�l legink�bb megragadja a figyelm�nket, az a h�res Holt tengeri tekercsekb�l rendezett k�l�n kis ki�ll�t�s. Imm�r t�bb mint �tven �ve vitatkoznak a szak�rt�k ezeknek a leleteknek az eredet�r�l, jelent�s�g�r�l, �s t�red�kes voltuk miatt tulajdonk�ppen tartalmuk is sok tekintetben tiszt�zatlan. 1946-t�l kezdtek felbukkanni ezek a rejt�lyes eredet� tekercs t�red�kek a r�gis�gek feketepiac�n, mikor a szak�rt�k �s a hat�s�gok felfigyeltek r�, hogy a beduinok felbecs�lhetetlen (tudom�nyos) �rt�k� �rott tekercseket tal�ltak a Jeruzs�lemt�l nem messze fekv� Qumran k�rny�k�n, a Holt tenger k�zel�ben l�v� sziklabarlangokban. Megkezd�d�tt a leletek tudom�nyos felt�r�sa, melynek eredm�nyek�ppen az �vek folyam�n 11 barlangb�l 8000 darab t�red�k ker�lt napvil�gra. A t�bbs�g�ben h�ber nyelven �rt sz�vegeket papirusz �s kecskeb�r tekercsekre �rt�k, melyek k�z�l a legr�gebbiek keletkez�s�t a Krisztus el�tti 3. sz�zadra dat�lt�k. 1952-ben azut�n �jabb szenz�ci�t keltett, mikor megtal�lt�k a m�ig tal�n legt�bbet vitatott r�ztekercset, melyen a sz�veget �r�vessz� r�nyom�s�val dombor�tott�k. A rajta l�v� titokzatos �r�s 64 k�l�nb�z� helyen elrejtett arany, ez�st �s dr�gak� kincset eml�t, melyeket feltehet�en a Jeruzs�lemi templomb�l menek�tettek meg, miel�tt azt a R�maiak 70-ben lerombolt�k. A ki�ll�t�s r�szleteket mutat be a papirusz, b�r �s r�ztekercsb�l egyar�nt. Ut�bbi az er�s korrod�ci� k�vetkezt�ben �velt szegmensekre esett sz�t, melyeket �veggel lez�rt v�ly�szer� tart�kba helyezve, mutatnak be. Mellett�k ott l�that� r�zlemezre k�sz�lt 1:1-es "facsimile" m�solatuk is, melyeket 1997-ben egy francia int�zet �ll�tott el� elektrofor�zis �tj�n. A sz�kre szabott id�t az utols� percig ki tudjuk haszn�lni, m�g a vil�g�t�s takar�kra kapcsol�s�val a z�r�r�ra nem figyelmeztetnek. A naplement�ig m�g mindig van f�l �r�nk, ami el�g is ahhoz, hogy bej�rjuk a citadella t�bbi r�sz�t, az Umayyadok �ltal �p�tett palota maradv�nyait, �s a R�mai korb�l sz�rmaz� Hercules templom romjait. A hatalmas oszlopok a rajtuk nyugv� k� �thidal� elemmel l�tv�nyosan fogj�k keretbe az alattunk elter�l� v�rosr�szt, melybe mintegy �ri�s mad�r f�szke, �gy illeszkedik bele a R�mai sz�nh�z jellegzetes kar�ja. Vajon milyen lehetett ez a k�p 2 �vezreddel ezel�tt az akkor m�g Philadelphi�nak nevezett r�mai v�rosban. A naplemente aranyos f�ny�ben mindenesetre a jellegtelen h�zak sokas�ga is bar�ts�gosabbnak t�nik most alattunk. Gyalog s�t�lunk le a citadell�b�l, mik�zben b�cs�t vesz�nk gondolatban a v�rost�l. V�gigl�togatjuk kedvenc kebab �s falafel s�t�d�inket, majd visszaindulunk a Cliff sz�ll�ba. Reggel korai indul�st tervez�nk, ez�rt kifizetj�k a 3 napi sz�ll�s�rt a 18 JD-t. A recepci�s fi� bar�ti alapon, csak 1 JD-t sz�mol fel kett�nknek a zuhany haszn�lat�rt.