BOLG�R  L�SZL�:

K�T  H�T  JORD�NI�BAN

2003. november 21. – december 6

  1. Visszapillant�s, el�zm�nyek, felk�sz�l�s

Mikul�s napja van, hideg bar�ts�gtalan az id� itt Budapesten. Furcsa �gy hirtelen visszacseppenni a val�s�gba, �s ism�t felvenni az elk�vetkez� sz�rke h�tk�znapok ritmus�t. M�g 24 �r�ja sincs, hogy k�thetes jord�niai utunk utols� napj�n a V�r�s tengerben b�v�rkodtunk. Ott is rossz volt aznap az id�, de az a "rossz" akkor azt jelentette, hogy esett az es�, �s a h�m�rs�klet is 20 fok alatt maradt valamivel. A tenger azonban 22 fokos volt, �s a felsz�n alatt nemigen sz�m�tott, hogy odaf�nn esik. Csod�latos mesevil�gban mozogtunk, ahol s�lyos �lom �vre volt sz�ks�g a s�lytalan lebeg�shez, bonyolult szerkezetre a gondtalan l�gz�shez, �s ahol �muldozva figyelt�k a sz�npomp�s �l�vil�g id�tlen harm�ni�j�t. Alig hihet�, hogy az akkor nem a Spektrum TV csatorna ad�sa volt, hanem a k�zzel foghat� val�s�g, melynek r�szeseiv� v�ltunk.

A t�rt�net azonban nem k�t hete kezd�d�tt, hanem sokkal r�gebben. �vtizedekkel ezel�tt l�ttam egy k�pet, vagy tal�n egy filmet Petr�r�l, az �kori v�rosr�l, melynek meglep�en j� �llapotban fennmaradt �p�leteit egy var�zslatos sz�ps�g� v�lgy v�r�ses homokk� falaiba faragt�k bele. Jord�nia akkor �lmaim egyik c�lpontj�v� v�lt. Az �vek sor�n t�bbsz�r vettem m�r tervbe az utaz�st, de valamilyen kedvez�tlen t�nyez� mindig visszavetett a megval�s�t�sban. Ek�zben viszont egyre b�v�lt a Jord�ni�hoz kapcsol�d� felkeresend� l�tv�nyoss�gok k�re: Wadi Rum, a K�zel Kelet Monument Valley-je; Wadi Mujib �s Wadi Ibn Hammad l�legzetel�ll�t�an sz�p szurdokv�lgyei; Jerash az egyik legjobb �llapotban fennmaradt 2000 �ves r�mai v�ros; a Holt tenger, mely a F�ldfelsz�n legm�lyebben fekv� pontj�n tal�lhat� (-400m !), �s viz�nek 30 %-os s�tartalm�b�l ad�d� magas fajs�lya miatt m�g az �szni nem tud�k is v�gan lebeghetnek a felsz�n�n; a Nebo hegy, ahonnan M�zes megpillanthatta az �g�ret f�ldj�t; v�g�l de nem utols� sorban a V�r�s tenger, melynek vize eg�sz �vben alkalmas a f�rd�sre, �s ami enn�l is fontosabb, a b�v�rkod�sra,  - hogy csak a (sz�momra) fontosabbakat eml�tsem hirtelenj�ben.

Ez �v els� fel�ben azut�n h�r�t vettem - �ppen innen az utazas.com-r�l - hogy igen kedvez� �ron lehet mostans�g felkeresni Jord�ni�t, �s hetente t�bb sz�z honfit�rsunk meg is teszi ezt. A ny�r nem volt alkalmas a szabads�g kiv�tel�re, de egy�bk�nt is a k�s� �sz k�n�lkozott kellemesebbnek az ink�bb kir�ndul�snak, mintsem strandol�snak tervezett �thoz. Az egyetlen aggodalomra csup�n a Wadi Mujib nemzeti park okt�ber 31-i z�r�sa adott okot. Err�l a canyonr�l, amelyet a K�zel Kelet Grand Canyonj�nak is neveznek id�nk�nt, egy �vvel ezel�tt l�ttam egy filmet. A Jord�n kir�ly, II. Abdullah kalauzolta el ebben a filmben a n�z�ket Jord�nia legszebb t�jaira, k�zt�k az eml�tett Wadi Mujib nemzeti parkba. A szurdokv�lgy elsz�k�l� als� foly�sa engem ink�bb az ugyancsak Arizon�ban tal�lhat� Antilope Canyonra eml�keztetett, mintsem a Grand Canyonra, de ez sz�ps�g�b�l mit sem von le, s�t..  Ut�bbival val� hasonlatoss�ga szerintem ink�bb csak annyi, hogy v�z folyik az alj�n, �s helyenk�nt zuhatagos. A n�vnapomra kapott Jordan LP mell� megrendeltem m�g a "Trekking and Canyoning in the Jordanian Dead Sea Rift" c�m� k�nyvet, mely sok hasznos inform�ci�t, t�rk�pr�szletet �s le�r�st tartalmaz a Wadi Mujib mellett m�s izgalmas ter�letekr�l is. V�g�l, feles�gemmel szinkronban, a november 21-i h�tv�g�vel kezd�d�en siker�lt 2 h�t szabit kivenn�nk, ami a Wadi Mujib-i terveimet illet�en nem volt t�l b�ztat�, de annyi el�nye volt, hogy a Ramadam b�jti h�nap v�g�b�l m�r csak p�r nap maradt, �s a ny�ri forr�s�gt�l sem volt m�r sok tartani val�nk.

Okt�berben elkezdtem az utaz�si irod�kn�l a lehet�s�gek felm�r�s�t. Gyakorlatilag k�t iroda j�hetett sz�ba, a Jord�n Tours �s a Kartago. El�bbi 50 ezer Ft-�rt k�n�lt egy hetet a legolcs�bb kateg�ri�ban - a ny�ri 40 ezres d�mping �rra m�r csak a kirakaton b�szk�lked� 39.999-es felirat eml�keztetett -  ut�bbi pedig 56 ezer�rt. A Kartago mellett sz�lt, hogy k�t hetes �t eset�n lehet�s�g lett volna a m�sodik h�tre nem k�rni sz�llod�t, �s ez az egyhetes �rhoz k�pest mind�ssze 5000 Ft plusz k�lts�get jelentett volna. A Jordan Tours t�bb napos halogat�s ut�n k�z�lte csak a v�laszt, miszerint a m�sodik h�t ugyanannyiba ker�l (az olcs� sz�lloda kateg�ri�ban), mint az els�, f�ggetlen�l att�l, hogy ig�nybe veszem e a sz�ll�st, vagy sem. Teh�t annyit kell fizetni, mintha hazarep�ln�k az els� h�t v�g�n, majd megint vissza a m�sodik h�tre. Nagyvonal�an k�z�lt�k, hogy a rept�ri illet�ket csak egyszer kell megfizetnem (h�t el�g fura is lett volna, ha nem).  A v�zumint�z�s mindk�t irod�n�l benne volt az �rban, a rept�ri illet�kre 12.000 Ft k�r�li �sszeget sz�moltak, �s az 1% k�telez� sztorn� biztos�t�sban sem volt k�l�nbs�g. Egy�rtelm�en a Kartago mellett d�nt�ttem, mivel egy�ni k�rutaz�st tervezt�nk, �s �gy az aqabai sz�llod�t m�g az els� h�ten se nagyon haszn�ltuk volna ki. A legolcs�bb rep�l�jegy a Rom�n TAROM l�git�rsas�g 85.000 Ft-os aj�nlata sem versenyezhetett a k�t utaz�si iroda komplett aj�nlat�val, melyben a v�zum mellet az�rt csak benne volt egy sz�lloda haszn�lat�nak a lehet�s�ge is. A Tarom r�ad�sul bukaresti �tsz�ll�ssal, el�g rossz csatlakoz�ssal �s k�nyelmetlen �rkez�si id�ponttal �ri el Ammant. R�videsen gyan�tani kezdtem a Jordan Tours halogat�s�nak ok�t. Mire eld�nt�ttem, hogy a Kartago az el�ny�sebb nekem, kider�lt, hogy t�r�lt�k az �sszes novemberi indul�s� �tjukat Jord�ni�ba. Azt mondt�k, nem tudnak versenyezni a Jordan Tours-al, amely viszont most m�r monopolhelyzetbe ker�lt ez�ltal. Maradt teh�t a Jordan Tours, melyn�l ezek ut�n le is el�legeztem a 2-hetes utat november 21 - december 6-ig.

A Dweik sz�llod�t v�lasztottam ki a k�n�latb�l, mert ez kor�bban m�g magasabb �rkateg�ri�ba tartozott, �s centr�lis fekv�se folyt�n alkalmasnak t�nt az egy�ni szervez�sek bonyol�t�s�hoz. Kezd�dhetett teh�t a felk�sz�l�s intenz�vebb szakasza, mely els�sorban az LP, �s az eml�tett Canyoning k�nyvek �ttanulm�nyoz�s�t, illetve az internetes inf�k b�ng�sz�s�t jelentette. Konkr�t tervet nem k�sz�tett�nk, �s a kapcsolatot is csak a nemzeti parkokat fel�gyel� RSCN -el (Royal Society for Conservation of Nature) vett�k fel e-mailben, els�sorban a Wadi Mujib-ba tervezett l�togat�s ok�n. Kaptunk t�l�k egy t�j�koztat� anyagot, melyben �r�mmel k�zlik, hogy a Wadi Mujib Nemzeti Park eg�sz �vben nyitva �ll a l�togat�k el�tt, �s a n�gy lehets�ges �tvonalb�l mind�ssze egyetlen egy tart z�rva okt�ber 31. ut�n. Nan�, hogy ez az az egy, ami �rdekelt volna, az elkeskenyed� szurdokv�lgy holttengeri kij�rat�t megel�z� zuhatagos r�sz.

2. Utaz�s, �rkez�s (november 21. p�ntek)

A MAL�V Boing-737-es charter g�pe h�romszor indul hetenk�nt, alkalmank�nt kb. 160 utast pump�lva be a V�r�s tenger partj�n fekv� Aqab�ba. Mi a p�ntek �jszakai j�rattal rep�lt�nk. Gy�lekez� Ferihegy-2a repter�n este 8-kor, indul�s 10-kor. A befizet�skor kapott voucher ellen�ben a Jordan Tours k�pvisel�je kiosztja a rep�l� jegyeket. A rept�ri csarnokot l�that�an csak a Jord�ni�ba utaz� csoport utasai t�ltik meg, m�s g�p nem indul ez id� t�jt. Becsekkel�nk, feladjuk a v�d�f�li�ba b�jtatott nagy h�tizs�kjainkat, megkapjuk a besz�ll�k�rty�t, �tmegy�nk a biztons�gi ellen�rz�sen �s �tlev�lvizsg�laton, majd a v�rakoz�s hossz� percei k�vetkeznek. A g�p pontosan indul, a felsz�ll�s ut�n meleg vacsor�t szolg�lnak fel, azut�n hagynak minket aludni. Sok l�tnival�ra nem sz�m�tok, azonban m�gis kellemes meglepet�sk�nt �r, mikor l�tv�nyosan ragyognak fel 10.000 m-re alattunk el�sz�r Isztanbul, majd k�s�bb Kair� pazar nagyv�rosi f�nyei. A g�p j� 3 �s f�l �r�s rep�l�s ut�n, 2400 km-es t�v megt�tele ut�n landol Aqaba repter�n, helyi id� szerint hajnali f�l h�romkor. A korai id�pont ellen�re is kellemes, enyhe a leveg�, �rz�dik a k�zeli tenger illata. 18 sz�less�gi fokkal vagyunk d�lebbre, �s szinte ugyanennyi fokkal melegebb a leveg� is. Az id�eltol�d�s +1 �ra, ami megfelel annak, hogy 16 hossz�s�gi fokot rep�lt�nk �t keleti ir�nyban. Ism�t csak a mi j�ratunk utasai t�ltik meg a kis csarnokot, ahov� a g�pet elhagyva p�r perces gyalogl�s ut�n jutunk. A Jordan Tours csoport k�s�r�i m�r v�rnak, �s eligaz�tanak benn�nket. Az �tleveleket �sszeszedik, a lesz�ll�st megel�z�en kit�lt�tt bel�p�k�rty�kkal egy�tt. Nem kell megv�rni a v�zum int�z�s�t, m�r terelnek is kifel� minket a r�nk v�rakoz� buszokhoz. Az �tlevelet este kapjuk majd meg a sz�llod�ban, benne a bepecs�telt v�zummal. H�rom �rakor m�r a sz�llod�ban osztj�k a szobakulcsokat. Valaki el�gedetlenkedik, hogy erk�lyes szob�ra fizetett be, m�s valaki az istennek nem akar az els� emeletre ker�lni, holott biztos�tj�k, hogy az �ttermi r�szen nincs zajong�s �jszaka. Mosolyogva n�z�nk egym�sra, nek�nk t�k mindegy, de ezek szerint van, aki a f��tra n�z� erk�lyen akar nyaralni? Mi is �tvessz�k azut�n erk�ly n�lk�li, 5. emeleti szob�nk kulcs�t, �s r�videsen konstat�ljuk, hogy sz�nvonala messze fel�lm�lja v�rakoz�sainkat. Tiszta �s �jszer� minden a Dweik 2-ben. Gusztusos f�rd�szoba k�zi zuhanyz�val, a melegv�z er�s sug�rban �mlik. Fenntart�s n�lk�l feksz�nk be az �gyba, a matrac j� kem�ny, nem s�pped�s. Keresve sem tudn�nk probl�m�t tal�lni, de h�t nem is az�rt vagyunk itt. A l�gkondicion�l�ra nincs sz�ks�g ebben az �vszakban, �gy ki sem pr�b�ljuk. Elh�zzuk a tol�ablakot, �s �lvezz�k a be�raml� friss leveg�t, no meg a mell�kutca csendj�t. A TV alatti szekr�nyben kis h�t�, betesz�nk egy palack vizet j�tsz�sib�l. M�g az �gyb�l kapcsolgatom kicsit a TV csatorn�kat, megel�gedve l�tom, hogy az otthoni Duna TV is vehet�. Az olvas� l�mp�k �s a f�vil�g�t�s is vez�relhet� az �jjeliszekr�nyr�l, �gy nem kell m�r kimozdulni az �gyb�l. F�l n�gy ut�n v�g�l �lomba zuhanunk.

A sv�dasztalos reggelihez 7 �s 10 k�z�tt kell le�rkezni. F�l t�zkor megy�nk le, mert 10-kor a csoportk�s�r�nk tart eligaz�t�st. Marg� fiatal kora ellen�re is igen r�termett h�lgy, megtudunk t�le p�r hasznos helyi inform�ci�t, �rakat, szolg�ltat�sokat, azut�n a fakultat�v kir�ndul�sokra val� r�besz�l�s k�vetkezik, amit igen meggy�z�en csin�l. Mi azonban jav�thatatlanul elt�k�ltek vagyunk, hiszen mi k�t h�ttel gazd�lkodunk, �s minden l�tnival�ra t�bb id�t sz�nunk. A kiad�s reggeli ut�n nyakunkba vessz�k a v�rost, t�l messzire m�g nem mehet�nk, mivel az �tlevelet csak este kapjuk vissza.

3. Aqaba (november 22. szombat)

Az id�eltol�d�s ugyan nem okoz nagy gondot, de feles�gem, Ang�la enn�l az�rt t�bb alv�shoz szokott. Most viszont fel kell venni az utaz�ssal t�lt�tt szabads�gok temp�j�t, mert ilyenkor az �rt�kes �r�kat nem alv�ssal t�ltj�k. Ez esetenk�nt az ev�sre is vonatkozik, de itt l�that�an nem fenyeget komoly vesz�ly, hogy �hen halunk, hisz a Ramadam ellen�re is �ton �tf�len �rus�tj�k a finomabbn�l finomabb illatokat �raszt�, �nycsikland� falatokat. Enni viszont nyilv�nosan most nem ildomos, mert az egyfajta provok�ci� lenne a nappali �r�kban b�jt�t tart� muszlim lakoss�ggal szemben. Szerencs�j�kre a nappalok meglehet�sen r�videk m�r ilyenkor �sszel, f�l �t k�r�l lemegy a Nap, �s ism�t ehetnek. Nek�nk ellenben nem kedvez, hogy ennyire sz�kre szabottak a vil�goss�g �r�i, mert r�videbb id� jut a l�tv�nyoss�gokra.

Az arab vil�g f� pihen�napja a p�ntek, de ma, szombaton is elvileg csak r�szleges a nyitva tart�s. Ebb�l szerencs�re nem sokat vesz�nk �szre. Nem kell sok�ig keresn�nk a p�nzv�lt� helyet, t�bb is van a k�zelben. Ezekben valamivel jobb az �rfolyam, mint a sz�llod�kban �s a bankokban. 100 $-�rt 70 JD-t (Jord�n Din�r), adnak a ki�r�s szerint, de mindj�rt kider�l, hogy itt is lehet alkudni. Szemrebben�s n�lk�l adnak 1%-al t�bbet. K�zben mosolyognak, bar�ts�gosak, megk�rdezik honnan j�tt�nk. Magyar mivoltunk nem okoz szemernyi meglepet�st sem. Ha m�st mondan�nk, az tal�n ann�l ink�bb. A v�ros olyan benyom�st kelt, mintha egy k�tnemzetis�g� orsz�gban lenn�nk. �gy t�nik, egyel�re m�g kisebbs�gben vannak a magyarul besz�l� feh�r emberek, az �shonos arab lakoss�ggal szemben, akik viszont bizonys�gul kit�n� alkalmazkod�k�pess�g�kre �s els�rang� keresked�i �rz�k�kre, m�r magabiztosan haszn�lj�k alapfokon vend�geik nyelv�t. Elbizonytalanodunk, hogy val�ban az angol lenne itt a m�sodik nyelv? Ah�nyszor megsz�lalunk angolul, azt tapasztaljuk, hogy �ntudatosan magyarul igyekeznek v�laszolni. Az �zletek kirakat�ban, az utc�kon magyar nyelv� feliratok hirdetik: szeretj�k a magyarokat; gyertek be, magyaroknak �rkedvezm�ny; �s ehhez hasonl�k. A jelens�gr�l ugyan m�r olvastunk az utaz�s.com-on is, ezt megel�z�en, de az�rt nem hitt�k volna, hogy ez nem k�lt�i t�lz�s, �s val�ban ilyen m�reteket �lt. A sz�llod�k vonz�sk�rzet�ben rengeteg taxis aj�nlkozik, hogy elvisz Petr�ba, Wadi Rumba, �s a Holt tengerhez. Mindegyikn�l f�zet, melyben honfit�rsaink elismer� szavai k�pezik a referenci�t, alkalmasint k�pekkel is illusztr�lva, milyen j�l �rezt�k magukat az illet� taxissal. Az utak egynapos kir�ndul�sokat jelentenek �ltal�ban, a kuncsaftokat est�re visszahozz�k a sz�llod�ba, hogy �lvezhess�k a befizetett k�nyelmet, �s a m�snapi reggelit. Az aj�nlatok olcs�bbak a Jordan Tours fakultat�v k�n�lat�n�l, amit taxisaink pontosan tudnak, mint ahogy azt is t�k�letesen tudj�k, mely napokon �rkeznek �jabb csoportok, akik v�rhat�an f�l t�z k�r�l t�molyognak le reggelizni, majd a t�z�rai eligaz�t�s ut�n t�dulnak az utc�ra, nagy sz�zal�kban m�g szabad pr�dak�nt. Egy dolgot nem tudnak viszont, azt, hogy mi t�bbnapos t�voll�tre vagyunk elsz�nva, �s egyed�l csak Petr�ban 3 napos jeggyel sz�nd�kozunk bolyongani, minden taxis seg�dlet n�lk�l. Val�sz�n� ilyen madarat m�g nem l�ttak, mert hitetlenkedve vezetik fel �jabb �s �jabb aj�nlataikat, pillanatok alatt �tkonfigur�lva �s fejben �tsz�molva mindent. Sz�v�ket, lelk�ket teszik ki, m�r szinte kegyetlennek �s h�l�tlannak �rzem magam, azonban v�get kell ennek miel�bb vetni. Az �n konoks�gom az � kitart�sukn�l is nagyobb. A bev�lt tr�kkh�z folyamodok, begy�jt�k egy n�vjegyk�rty�t, �s a t�bbieknek azt mutatom fel, hogy m�r be vagyok szervezve. Ezt tiszteletben tartj�k, a megk�t�tt �zlet szent dolog. Ezzel a kegyes hazugs�ggal visszanyerj�k mozg�sszabads�gunkat, �s folytathatjuk az ismerked�st a v�rossal.

10 �ra ut�n m�r kellemesen enyhe az id�, d�l fel� haladva pedig egyre t�bb ruhadarab k�v�nkozik le. M�rt�ktart�an lehet csak vetk�zni, f�leg a n�knek kell betartani bizonyos szab�lyokat. A v�llak, a t�rdek fedve kell, hogy maradjanak, s b�r l�that�an vannak, akik ezt nem hajland�ak elfogadni, az �hes f�rfiszemp�rok keresztt�z�t kell ki�llniuk, �s alkalmasint sz� szerinti csipkel�d�ssel is sz�molniuk kell. A d�li meleg sem elviselhetetlen, de az�rt be kell szerezn�nk p�r palack iv�vizet. Ez nem gond, minden �zletben kit�ve �rulj�k, �s a sz�lloda hallj�ban is feltornyozva �llnak a 6 db 1,5 literes palackot �sszef�li�zva tartalmaz� egys�gek. �ruk 1,5 JD, teh�t 9 liter v�z kb. 450 Ft-nak felel meg magyar p�nzben. Az �zemanyag enn�l az�rt olcs�bb, de arra viszont itt nem lesz sz�ks�g�nk. A legolcs�bb helyen 1JD a 6 palack �ra, egyes�vel v�ve persze relat�ve dr�g�bb. T�bben �ll�tj�k, hogy a csapv�z is ihat�, �s semmi bajuk sem lett t�le, de ennek igazol�s�t nem soroljuk k�thetes utunk legfontosabb c�lkit�z�sei k�z�, �gy h�t ink�bb beruh�zunk. A b�s�ges �s k�s�i reggeli ut�n nem vagyunk m�g igaz�n �hesek, �gy ink�bb szem�nknek engedve bev�s�rlunk a gusztusos s�tem�nyekb�l a k�zeli cukr�sz-p�k �zletben, �s elvonulunk diszkr�ten, a muszlim szemekt�l t�vol, hogy megt�mj�k magunkat az ellen�llhatatlan finoms�gokkal. F�l din�r�rt j�csk�n eltel�nk a szez�mmagos �s �des s�tikkel.

El�rkezettnek l�tjuk az id�t, hogy a holnapi utaz�st megszervezz�k. Kimegy�nk a busz p�lyaudvarra �rdekl�dni, ahol azt a felvil�gos�t�st adj�k, hogy 2-3 JD / f� a jegy �ra Petr�ig. Egy taxis s�nd�r�g k�r�l�tt�nk, �s aj�nlgatja szolg�latait. 25JD-vel ind�t, mi 8-al. V�g�l ut�nunk rohan, hogy egye fene, legyen 12JD kett�nknek, de akkor m�s utasa is lesz m�g. Belemegy�nk, hogy dupla �rat fizess�nk a buszhoz k�pest, mert annak indul�sa bizonytalannak l�tszik, �s megv�rj�k, m�g megtelik. A taxis a sz�llod�hoz j�n 8-ra, nem �ll meg menet k�zben, �s Petr�ban is a sz�llod�n�l tesz ki - �gy �llapodunk meg.

Megel�gedve ballagunk le a tengerhez, �s a part ment�n folytatjuk a s�t�t. Eljutunk a "magyarok strandj�”-ig, ahol napi 2 JD-�rt egy elker�tett, �s szemmel l�that�an a szomsz�dos szabad strandok�n�l tiszt�bb k�rnyezetben lehet pihenni, f�r�dni. Az �rban a nyug�gy �s erny� haszn�lat is benne van. A k�s�i id�pont miatt csak k�r�ln�zni k�redzked�nk be, strandol�st most nem tervez�nk. A part eszt�tikailag egy�bk�nt sem t�nik ellen�llhatatlannak. Az igazi sz�ps�get a v�z alatt kell keresni, de nem itt, hanem a t�volabbi korallz�tonyok k�rny�k�n.

Visszas�t�lunk a v�ros belseje fel�. Felt�nik, hogy milyen sok a fodr�sz�zlet, �s egyik sem �ll munka n�lk�l. Persze minden�tt csak f�rfiak, a n�k frizur�ja ki tudja hol k�sz�l a jilbab alatt. Bar�ts�gosan csalogatnak, �s egy hirtelen elhat�roz�ssal be is �l�k az egyik szimpatikus helyre. Otthon nem jutott r� id�m, �s tulajdonk�ppen m�r r�m f�r a ny�r�s. Az itteni f�rfiak z�m�ben �poltak, a hajuk pedig kimondottan rendezett, r�vidre ny�rt. Eln�zem a soron l�v� arab vend�get, aki csak borotv�l�sra �lt be, �s valami �ltalam m�g nem l�tott m�dszerrel �ppen az arca fels� r�sz�n lev� finomabb sz�rsz�lak elt�vol�t�sa van folyamatban az ujjak k�z� kifesz�tett c�rn�val, melyet a sz�jba vett v�g�vel mozgatva, sodorva t�rt�nik az epill�l�s jelleg� m�velet. L�tva �rdekl�d�semet rajtam is bemutatja tudom�ny�t az ifj� mester. El�bb azonban megalkuszunk az �rban, 2JD-ben. Hajmos�s nincs, egy vir�gpermetez�vel nedves�ti meg a hajamat, majd sebes oll�csattogtat�sok k�zepette gyakorlott mozdulatokkal eg�sz tetszet�s frizur�t var�zsol fejemre. K�zben bar�ts�gosan m�k�zik, hogy m�g show m�sor jellege is van a dolognak. K�zben �szrev�tlen�l lemegy a nap, mindenki megk�nnyebb�lve kapja el� cigarett�j�t, most m�r azt is szabad, meg enni is. Engem is k�n�lnak, de �n nem �lek vele. A f�st�t gondosan m�s ir�nyba f�jja, hogy ne zavarjon. B�r itthon is ilyen figyelmesek lenn�nek az emberrel, fut �t agyamon.

6 �r�ra visszamegy�nk a sz�llod�ba, ahol Marg�t�l visszakapjuk az �tleveleinket, benne a bepecs�telt v�zummal. Elmondjuk terveinket, hogy n�h�ny napot t�vol lesz�nk. Arra k�r minket, hogy id�nk�nt egy SMS-ben t�j�koztassuk, merre vagyunk. Ezt k�szs�ggel meg�g�rj�k, �s mindj�rt pontos�tjuk is, hogy Petra 3 nap, azut�n k�ldj�k az els� jelz�st. Most tal�n kicsit nagyobb az agg�d�s, m�g nincs k�t hete, hogy Wadi Rumban szerencs�tlen�l j�rt egy magyar fi�. Lezuhant a szikl�r�l �s �sszet�rte mag�t. Napokig volt k�m�ban, v�g�l meghalt.

Ahogy beesteledik, fokozatosan �lettel telik meg az utca, csal�dost�l ki�lnek a parkokba, �s megkezd�dik az ev�szet. Beindul a falafel s�t�de is, �rulj�k elvitelre �s helyben fogyaszt�sra egyar�nt. Ez a csicseri bors� paszt�b�l kiszaggatott �s olajban megs�t�tt kis fas�rtszer� goly�cska hommos m�rt�ssal �s lapos keny�rrel, vagy pit�ban fogyasztva nagyon �zletes, �s n�pszer� errefel�. A goly�csk�k nagyobb di� m�ret�ek, melyb�l 4 db ker�l 5 Piaszterbe, vagy m�sk�pp kifejezve 50 Fill-be (kb. 15 Ft). Vacsor�ra kipr�b�ljuk, �s nagyon �zlik. Vesz�nk m�g egy 1kg-os csomag cashew di�t 4JD-�rt, amib�l az istennek sem engednek le egyetlen piasztert sem, de ahogy sz�molgatjuk, ez m�g �gy is nagyon kedvez� �r �rte. Most m�r csak ellent kell �llni a k�s�rt�snek, hogy ne vigy�k t�lz�sba a nassol�st.

Este �tv�logatjuk a holmikat, amiket magunkkal visz�nk. A b�v�rszem�vegek, pip�k �s a h�l�zs�kok maradnak. Wadi Rum el�tt m�g visszat�r�nk.

4. Petra (november 23. vas�rnap)

Reggel 8 el�tt p�r perccel j�l bereggelizve, a bepakolt h�tizs�kokkal �ld�g�lt�nk a sz�lloda el�ter�ben. Pontban 8-kor kil�ptem az utc�ra, mert m�r kezdtek balsejtelmeim lenni. Feleslegesen. Ember�nk m�r sz�les mosollyal k�zeledett, �s hadon�szva mutatta, hogy csak a sarkon tudott leparkolni. Ahogy �g�rte, k�t utasa m�r volt. Fiatal arab fi�k, csomagjuk alig, �gy a mieink b�ven elf�rtek h�tul. M�g egyszer felid�ztem sof�r�nknek a tegnap megbesz�lt felt�teleket, de l�that�an feleslegesen, mert mindenre pontosan eml�kezett. Negyed �r�val k�s�bb m�r Aqab�t magunk m�g�tt hagyva robogtunk a sivatagi aut�p�ly�n �szakra, Petra fel�. Aqaba k�rzete v�mszabad ter�let, �gy r�videsen egy hat�r�tkel�helyhez hasonl� t�bbfolyos�s ellen�rz� ponthoz �rt�nk. T�l sokat nem foglalkoztak vel�nk, bekukkantottak a kocsiba, azt�n intettek, hogy mehet�nk. Az sem izgatta �ket k�l�n�sebben, hogy k�t k�lf�ldi is �l a kocsiban k�t arab t�rsas�g�ban. Amikor a taxis el�z� nap gy�zk�d�tt minket, �rvei k�z�tt szerepelt, hogy a busz sokat id�zik a v�mn�l. Nos, err�l nem szerezhett�nk bizonyoss�got. B�r egy j� h�ttel k�s�bb, busszal j�tt�nk vissza, de "befel�" j�vet ny�lv�n nincs mit v�molni, �gy ugyanolyan gyorsan jutottunk �t akkor is. Az �t nem t�l l�tv�nyos, egyhang� sivatagi t�jon vezet �t, �gy fot�z�sra nem �ll�tottuk meg a kocsit, hogy min�l t�bb id�t t�lthess�nk az utaz�sunk egy�rtelm� cs�cspontj�nak tekintett Petr�ban.

10 �ra el�tt �lltunk meg Wadi Musa-ban egy sz�lloda el�tt, ahol a k�t arab fi� kisz�llt. �n is k�r�ln�ztem, �s meglepve l�ttam meg a sz�llod�n a feliratot: Al Anbat. Hiszen ezt n�ztem ki �n is a Lonely Planet-b�l! Azut�n viszont az villant be r�gt�n, hogy kett� is van azonos n�vvel ebben a kisv�rosban, melyet az 1. �s 2. sz�mmal k�l�nb�ztetnek meg, �s m�s �rkateg�ri�ba tartoznak. Ahol meg�lltunk, az Al Anbat 1. volt, az olcs�bbik. Gy�ny�r� volt innen a r�l�t�s az eg�sz k�rny�kre, a nem t�l messzi t�volban m�r sejteni lehetett az �si Petra v�ros�t rejt� v�lgyet. A sz�ll� tiszta, vonz� helynek t�nt, �s min�l ink�bb k�r�ln�ztem, ann�l vonz�bbnak. A recepci�s azonnal lecsapott r�m, mikor �szrevette bennem a hajland�s�got. A Lonely Planet-ben k�z�lt 10 JD-vel szemben a k�t�gyas szob��rt 16 JD-t k�rtek, amelyet �d�z k�zdelemben sem siker�lt 12 JD al� nyomni. Az �rban benne volt, hogy a gyalog kiss� t�vol es� Petr�ba minibusszal b�rmikor bevisznek, �s el is hoznak. A reggelink�rt viszont m�g 2 JD-t fizett�nk �sszesen, amire azonban sz�m�tottunk. Felh�vtak az emeletre, n�zzem meg a szob�kat. H�t mi tagad�s, tetszettek, �s a kil�t�s m�g pazarabb volt, mint lentr�l.

Kifizett�k a taxisnak a kialkudott 12 JD-t, �s gyors kipakol�s ut�n bevitett�k magunkat a sz�ll� minibusz�val Petra bej�rat�hoz. Itt kellemes meglepet�s �rt minket, mert megtudtuk, hogy p�r napja f�l �ron adj�k a bel�p�ket a lecs�kkent forgalom fellend�t�se �rdek�ben. Ez dupl�n j� h�r volt, mert felt�telezt�k, hogy akkor nem lesz t�l nagy ny�zsg�s a v�lgyben, �s r�ad�sul a norm�l egynapos bel�p� �r�n�l is olcs�bban l�togathatjuk 3 napon �t ezt a nagy kiterjed�s� �kori v�rost. A bel�p�k �ra az 50 %-os m�rs�kl�s ut�n a k�vetkez�k�ppen alakult: 1 napra 11 JD, 2 napra 13,5 JD, 3 napra 16 JD fejenk�nt. A visitor center t�j�koztat�sa szerint a kedvezm�nyes �rak �v v�g�ig mindenk�ppen maradnak. M�g nem volt 11 �ra, �s m�r benn voltunk Petr�ban a 3 napra v�ltott jegy�nkkel. A bej�ratt�l befel� vezet� �t folyamatosan lejt a v�lgy torkolat�ig. Ezen a szakaszon m�g ki kell �llni a szamarat, lovat, kord�t k�n�l� beduinok �sszpontos�tott t�mad�s�t, azut�n m�r nyugodtabb k�r�lm�nyek k�z�tt lehet barangolni a 2000 �ves v�ros felt�n�en j� �llapotban megmaradt �p�tm�nyei k�z�tt. A bevezet� szakasz m�r sz�p r�l�t�st k�n�l a v�lgyet �lel� hegyekre. Ennek a r�sznek a sz�ps�g�t legjobb megvil�g�t�sban a m�sodik nap �lvezhett�k, mikor kor�n �rkezt�nk, �s a kel� nap sugarai m�g lapos sz�gben �rt�k a t�jat. Az �t ment�n l�that�k a nagy m�ret�, �gynevezett Dzsinn kock�k melynek rendeltet�s�t csak tal�lgatj�k. Balra az �szaki t�jol�s� Bab as-Siq Triclinium m�r sejteti, micsoda pomp�s homlokzat� �p�letek k�vetkeznek m�g a v�ros bels� r�sze fel�. Egy j� kilom�ter megt�tele ut�n �rkez�nk a Siq-nek nevezett, keskeny folyos�szer� hasad�khoz, mely 200 m magas v�r�ses homokk� falak k�z�tt, m�sf�l kilom�ter hosszan k�gy�zva vezet a v�ros legismertebb, legszebb, �s legjobb �llapotban megmaradt l�tv�nyoss�g�hoz, a Kincst�rhoz (Al-Khazneh). De ne siess�nk �gy, el�bb m�g gy�ny�rk�dj�nk a Siq rejtelmes sz�ps�g�ben. A hasad�k egy tektonikus reped�s eredm�nye, nem v�z v�jta ki. Alj�t m�r �tt� k�vezt�k, melyen id�nk�nt lovas kocsik d�b�r�gnek befel�. Mikor ennek zaja el�l, olyan a csend, mint egy szent�lyben. Hossz� percekig �lvezhetj�k �gy, hogy senki m�st nem l�tunk. A d�lhez k�zeli id�pontban bees� napsugarak csapd�ba esve verg�dnek a n�hol 2-3 m�teresre sz�k�l� gigantikus r�sben, �s sejtelmes f�nybe bor�tj�k a bevezet� utat. Mintha egy �ri�si keleidoszk�p belsej�ben haladn�nk, mely minden kanyar ut�n megh�kkent� k�pet t�r el�nk. Lassan l�pked�nk befel� �s hagyjuk, hogy hasson r�nk a var�zs. Petra azon kev�s t�rt�nelmi v�rosok egyike, mely nem csak a j� �llapotban fennmaradt, mai szemmel is leny�g�z� m�ret� �s ar�ny� �p�letei miatt figyelemrem�lt�, hanem az�rt is, mert p�ratlan �sszhangban van az �nmag�ban is csod�latos term�szetes k�rnyezet�vel, amellyel k�lcs�n�sen er�s�tik, hangs�lyozz�k egym�s nagyszer�s�g�t. Ez az �rz�s ker�ti hatalm�ba az embert, b�rmerre is megy, b�rmerre is n�z ebben a faragott homokk� rengetegben. A Siq v�g�n, egy fordul�ban, az ember v�ratlanul megpillantja a Kincst�r keskeny szelv�ny�t, mely szinte sokkol�an hat. Mindenki, aki idej�n, tudja, hogy ez a k�p fogja fogadni, l�tta m�r ezerszer a legk�l�nb�z�bb prospektusokban, magazinokban, k�nyvekben �s m�g ki tudja h�ny helyen; v�rja is, hogy na mikor, melyik kanyarban �tlik szem�be a l�tv�ny, �s m�gis olyan ez, mint amikor a f�rfi �let�ben el�sz�r �ll egy meztelen n� el�tt. Elakad a l�legzete, �s percekre f�ldbe gy�kerezik a l�ba. Azut�n megig�zve k�zeledik a r�s v�ge fel�, hogy teljes pomp�j�ban vehesse szem�gyre ezt a csod�t, melyet a k�t �vezreddel el�tt�nk �lt Nabateusok �lmodtak meg, �s faragtak ki, �letre keltve a hatalmas teret lez�r� meredek sziklafalat, mely a Siq torkolat�val n�z szembe. H�romszor tett�k meg ezt az utat, �s mind a h�rom nap rabul ejtett minket ez a l�tv�ny.

Az els� nap mindj�rt felfedezt�k, hogy a t�r jobb oldal�n viszonylag k�nnyen fel lehet jutni egy sziklapadk�ra, ahonnan kiss� oldalv�st ugyan, de a homlokzat k�z�pmagass�g�b�l ny�lik remek r�l�t�s a Kincst�rra. Meglep�en kev�s ember l�zengett a t�ren, id�nk�nt szinte senki. Zavartalanul p�rgethett�k vissza az id� kerek�t gondolatban, hogy elk�pzelj�k, milyen is lehetett annak idej�n, mikor az itt �l� p�sztorn�p, kihaszn�lva az �thalad� kereskedelmi f��tvonalak k�n�lta lehet�s�get, �s a hely strat�giai fontoss�g�t, v�rost alap�tott, meggazdagodott, �s ig�nye t�madt r�, hogy ilyen impoz�ns alkot�sokat hozzon l�tre az �r�kk�val�s�g sz�m�ra. Amit ma megcsod�lhatunk ebben a v�rosban, az z�m�ben val�ban az �r�kk�val�s�gnak lett sz�nva, ugyanis s�rok, s�rkamr�k d�szes, monument�lis homlokzatai, melyek egy kiterjedt nekropolisz r�szeit alkotj�k. Az �l�k v�ros�b�l sokkal kevesebb maradt fenn, �s sokkal kev�sb� l�tv�nyos form�ban. Ennek f� oka tal�n az, hogy az �l�k v�ros�t val�ban klasszikus �rtelemben vett �p�letek alkott�k, melyek romba d�ltek az �vezredek s�lya alatt, m�g a nekropolisz gazdagon d�sz�tett port�ljait a v�lgyet �vez� sziklafalakba faragt�k, mintegy bes�lyesztve, �s ez�ltal v�dve a k�rnyezeti hat�sokt�l, az er�zi�t�l.

A Kincst�rat elhagyva a v�lgy kisz�lesedik, a balra emelked� magaslaton tal�lhat� az �ldozatok Magas Helye (High Place of Sacrifice), jobbra pedig a Jebel al-Khubtha hatalmas t�mbje �gaskodik, melynek meredek fal�ba a v�ros legnagyobb kiterjed�s� �sszef�gg� s�reml�k egy�ttes�t faragt�k. Uneishu s�rja, �s a Kir�lys�rok csoportj�t alkot� Urna Sir, a sejtelmes f�nyt�r�s� Selyem s�r, a romjaiban is leny�g�z� Korinthosz s�r, �s a Palota s�r bej�r�sa ut�n a szemk�zt l�v� falba faragott Fassz�dok utc�ja k�vetkezett, v�gezet�l pedig a r�mai sz�nh�zat n�zt�k meg. Ez ut�bbi m�r a Krisztus ut�ni sz�zadok r�mai h�d�t�s�nak eml�ke, mikor a Nabateusok f�ldje a r�mai birodalom egyik tartom�ny�v� v�lt. A napot a sz�nh�z m�g�tti dombra felkapaszkodva b�cs�ztattuk, m�g egyszer megcsod�lva a kor�n nyugv� Nap aranyl� f�ny�ben f�rd� Kir�ly s�rok komplexum�t. �t �r�ra a v�ros szinte teljesen ki�r�lt, a s�t�t �rnyak gyorsan k�sztak felfel� a v�lgyet �lel� falakon.

A k�zelben beduinok �ld�g�ltek a barlangjukb�l kisz�r�d� f�nyk�v�ben, invit�l�sukat elfogadva k�z�j�k �lt�nk mi is, hogy egy tea mellett kicsit elbesz�lgess�nk. A naplemente ut�n gyorsan h�l a leveg�, j�l esett a meleg tea, �s a bar�ti fogadtat�s is. �k itt �lnek egy lak�lyos barlangban, mely term�szetes l�gkondicion�l�ssal rendelkezik: T�len meleget sug�roznak a vastag sziklafalak, ny�ron pedig h�s�lni lehet k�z�tt�k. Id�nk�nt turist�kat is vend�g�l l�tnak, ha egy �jszak�t itt akarnak t�lteni ezen a var�zslatos helyen. J� hangulatban, de m�r szinte teljes s�t�ts�gben indultunk kifel�. A Kincst�r homlokzata m�g ezen a holdtalan est�n is tiszt�n kirajzol�dott a csillagok halv�ny f�ny�ben, szem�nk m�r alkalmazkodott a s�t�ts�ghez. A Siq-ben azut�n m�r bekapcsoltuk zsebl�mp�nkat, hogy a sz�k j�ratban a falaknak neki ne �tk�zz�nk. K�s�rtetiesen sz�p volt a l�tv�ny �gy is. A j�rat kisz�lesed�s�n�l egy m�sik beduin �rus �dv�z�lt minket: "hideg v�z, meleg v�z". A helyzethez most sem ill� magyar szavak hallat�n j�t mulatva megtan�tottuk �t a "j� est�t"-re, melyet s�r�n ism�telgetve berohant, hogy - mint mondta - be�rja a computer�be. Az utols� szakaszt a kij�ratig, m�g vid�mabban tett�k meg, �lvezve azt a szabads�got, mely csak k�s�bb tudatosult benn�nk. Senki nem tess�kelt minket kifel�, senki nem eml�keztetett r�, hogy z�r�ra k�zelg, sehol egy tilt� t�bla, csak nyugodt, bar�ts�gos, ked�lyes emberek minden�tt. A nap utols� meglepet�se az volt, hogy a sz�ll� minibusza m�r v�rt minket a visitor center el�tt, s �gy nem kellett telefon�lni �rte. Csod�lkoz�sunkra a sof�r csak annyit mondott, hogy t�z �v gyakorlat ut�n ennyi �rz�ke m�r kell legyen az embernek.

5. Petra (november 24. h�tf�)

A m�sodik nap m�r reggel 9 �ra el�tt a Kincst�rn�l voltunk, mikor a nap sugarai m�g bearanyozt�k a homlokzatot. Felt�nt egy szikl�ba v�gott l�pcs� a t�r bal oldal�n, mely l�that�lag nem sok �rdekl�d�st v�ltott ki a l�togat�kb�l. Nem tiltotta semmi, hogy elinduljak felfel�, �gy h�t term�szetesnek vettem, hogy neki induljak. K�s�bb egy�bk�nt eg�sz utunk folyam�n tapasztaltam, hogy szinte sehol sincs tilt� t�bla kit�ve, �s nem is igen korl�tozz�k az embert semmiben. A m�sik oldala a dolognak viszont az, hogy jel�l�sekkel sem k�nyeztetik el t�lzottan a l�togat�kat, j� lehet�s�get hagyva a helyi beduin vezet�knek az idegenek kalauzol�s�ra. A sziklafal tetej�ig viszonylag k�nnyen feljutottam, viszont onnan oldalr�l semmi r�l�t�s nem volt a Kincst�rra. El kellett jutnom a t�r megker�l�s�vel, a homlokzattal szembe es� p�rk�nyra. Ehhez egy hasad�kot kellett kereszteznem, ami kicsit komplik�ltnak t�nt, de a megold�s, mint mindig, most is egyszer� volt a v�g�n. A t�rbe torkoll� Siq bal oldali fal�nak tetej�re jutottam fel, ahonnan szinte szemb�l, de nagy magass�gb�l pillanthattam r� a m�r j�l ismert, de megunhatatlan sz�ps�g� homlokzatra.

Most sem volt sok turista a lenti t�ren, az a kev�s, aki meg ott volt, jelent�ktelen�l picinynek t�nt onnan fentr�l, m�g jobban hangs�lyozva a 40 m�ter magas homlokzat monumentalit�s�t. Ez a magass�g megfelel egy 13 emeletes panelh�z�nak, melyb�l az als� 4 emelet 12 m�teres szintj�ig �r fel a 6 mesterien kifaragott korinthoszi oszlop. Az als� oszlopsort lez�r� fr�z felett egy gazdagon faragott timpanon z�rja a k�z�ps� szintet. A fels� szint, melynek saj�tos kialak�t�sa teszi tulajdonk�ppen els� r�n�z�sre is egyediv� a homlokzatot, r�dupl�z az el�z�ek magass�g�ra. Ennek a domin�ns szintnek a k�t sz�l�n egy-egy oszlop p�rral k�r�lvett, f�l timpanont tart� sz�gletes elem �lel k�zre egy k�zponti, szint�n oszlopokkal �vezett, k�pos tetej� hengeres elemet, melynek cs�cs�n egy urna l�that�. A legenda szerint egy titokzatos f�ra� kincs�t rejti az urna, �s innen ered az �p�let elnevez�se is. Nyugodtan belemer�lhettem az ar�nyok e nagyszer� harm�ni�j�nak zavartalan tanulm�nyoz�s�ba, mert ebbe a magass�gba a lenti zajok m�r csak halk, tompa foszl�nyokk�nt sz�r�dtek fel. Az id�tlens�g �rz�s�t tov�bb er�s�tette, hogy a lenti forgalmat a gyalogosokon k�v�l teve �s szam�rh�ton �l� emberek, valamint szam�r �s �szv�r vontatta utassz�ll�t� kord�k alkott�k. A Siq folytat�sak�nt, a Kincst�rt�l jobbra kisz�lesed� M�zes v�lgybe (Wadi Musa) is remek�l be lehetett l�tni innen, eg�szen a sz�nh�zig, melynek patk� alak� n�z�tere olyan hat�st keltett, mintha a k�rnyez� sziklafalak k�zuhatag�t szel�d�ten� meg szab�lyos l�pcs�kbe red�zve.

Mereng�semb�l arra ocs�dtam, hogy Ang�la m�r val�sz�n�leg nyugtalankodik, mivel nem l�tja, hogy baj n�lk�l feljutottam. Kicsit kihajoltam a szikl�r�l, �s �gy l�thattam �t, ahogy m�lyen alattam, a Siq m�sik oldal�n l�v� sziklap�rk�nyon �ld�g�l. Ki�lt�somra j� darabig f�rk�szgette a hegy tetej�t, mire az ellenf�nyben �szrevett. A lefel� vezet� �t m�r 10 percet sem ig�nyelt, s k�zben �jabb felfedez�seket is tettem, hogy hogyan lett volna m�g egyszer�bb a feljut�s.

Egy�tt indultunk be a kisz�lesed� v�lgybe, hogy megkezdj�k a mai napra tervezett f� kir�ndul�st: fel az �ldozatok Magas Hely�hez, majd a hegy t�loldal�n lefel� a Wadi Farasa ment�n, illetve tov�bb a Wadi Thughra, Wadi Numeir �s Wadi Siyagh v�lgyeinek bej�r�sa ut�n vissza az �l�k v�ros�ba. Az �ldozatok Magas Hely�n l�v� k�t obeliszkhez l�pcs�s �t visz fel, mely a sz�nh�z el�tt indul, a Wadi Musa baloldali fal�ban. A magass�g n�veked�s�vel egyre jobban kiny�lik a r�l�t�s a v�lgyre, b�r a meredek falak k�z�tt vezet� �t m�g csak szelv�nyeket enged l�ttatni az eg�szb�l. Fel�rve a tet�re felt�nik a k�t obeliszk, de a pazar panor�ma elvonja figyelm�nket, �gy el�sz�r a perem fel� igyeksz�nk. A nap delel�n van, �gy minden ir�nyban ellenf�ny mentesen �lvezhetj�k a t�j l�tv�ny�t. Keletre �s �szakra a Wadi Musa �ri�si kanyar�ra l�tunk r�, alattunk a kir�lys�rok fens�ges egy�ttese, a v�lgy vonulat�t k�vetve pedig j�l kivehet�k az �l�k v�ros�nak �pebb maradv�nyai is, a Quasr al-Bint templom �s az oszlopok �tja a Temenos kapuval. Nyugat fel� a t�volabbi Wadi Thughra, Wadi Numeir �s Wadi Siyagh v�lgyeinek nagyobb s�reml�kei j�l kivehet�k. �rz�kelhet� innen az �kori v�ros hatalmas kiterjed�se, �s az a hihetetlen nagys�g� munka, mellyel a v�lgyek sziklafalaiba remekm�veket faragtak. Elk�lt�tt�k a magunkkal hozott eb�det, mik�zben szem�nket is j�l lakattuk a fens�ges l�tv�nnyal. A hegy d�lnyugati oldal�n ereszkedt�nk lefel�, k�vetve a meredek l�pcs�kkel j�rhat�v� tett szent utat, mely ment�n tov�bbi l�tnival�k sokas�ga bukkan fel egy-egy kanyar ut�n: egy oroszl�nos m�eml�k, a rejt�lyes Kert s�r, mely mellett egy ciszterna is tal�lhat�, a R�mai katona s�rja, mely m�r a tet�r�l cs�b�t�an csalogat, �s a vele szemben kialak�tott Tricliniummal egy nagyszab�s� kompoz�ci�t sejtet, a sz�pvonal� Renesz�nsz s�r, �s v�g�l az egyszer�s�g�ben is nagyszer� T�rt oromzat� s�r. A Wadi Farasa vonal�t k�vetve a t�voli Wadi Numeir �s Wadi Thughra v�lgyekbe jutottunk, ahov� m�r ritk�n �rnek el a r�vidre szabott id�vel gazd�lkod� turist�k. Ez a r�sz kev�ss� ismert �s l�togatott, pedig b�velkedik a szikl�ba v�jt s�rokban �s barlanglak�sokban. Igaz ezek nem olyan mutat�sak, mint a Wadi Musa ment�n l�v�k, de itt a z�ldell� term�szet ny�jt k�rp�tl�st, n�h�ny m�g vir�gz� leander bokorral ellenpontozva a v�r�ses szikl�k monotonit�s�t. Egyszer csak egy csapat kecske mell�z el benn�nket, �s kisv�rtatva szam�rh�ton megjelenik egy id�sebb beduin p�r is, a gazd�juk. Meglep�en j� angols�ggal adnak �tbaigaz�t�st, �s k�szs�gesen engedik, hogy lefot�zzuk �ket. R�videsen keresztez�d�shez �r�nk, ahol jobbra fordulva, a Wadi Siyagh nev� v�lgyben folytatjuk utunkat vissza, az �l�k v�rosa ir�ny�ba.

A m�zeumn�l r�vid pihen�t tartottunk, majd az ir�nyt elv�tve a Wadi ad-Deir helyett egy szomsz�dos v�lgybe indultunk befel�, hogy a naplement�t a Monastery-n�l t�lts�k. Ez a m�sodik f� l�tv�nyoss�g a Kincst�r ut�n. Egy asszony �s kisl�nya, akik szam�rh�ton �gettek el mellett�nk, meger�s�tett�k, hogy j� ir�nyban haladunk. Csak j�val k�s�bb szembes�lt�nk vele, hogy a helybelieknek az angol Monastery sz� semmit nem jelent, viszont az arab Deir n�v eml�t�s�re mindj�rt korrekt �tbaigaz�t�st adtak. Sajnos m�r t�l k�s�n. Mire visszat�rt�nk az el�gaz�shoz, a Nap m�r utols� sugarait l�vellte a v�lgy f�l� magasod� hegycs�csokra. Ellentmond� inform�ci�kat kaptunk, hogy mennyi id� alatt lehet feljutni a Deirhez. A k�v�ncsis�g nem hagyott nyugodni, �s egy�bk�nt sem volt m�r m�s dolgunk, �gy azonnal eld�nt�ttem: felmegyek most r�gt�n. Zsebl�mp�m volt, �s m�g egy �ra is a teljes s�t�ted�sig. Ang�la letelepedett az eln�ptelenedett vend�gl� kertj�ben, �n pedig h�tizs�komat otthagyva nekiindultam. A 800 l�pcs� nem t�nt olyan borzaszt�an nagy sz�mnak, hogy kedvem szegte volna, az LP �ltal becs�lt egy �r�t pedig felezhet�nek �t�ltem. A temp�s halad�st a meleg m�r nem nehez�tette, s�t a gyorsan leh�l� leveg�, m�g �szt�nz�st is jelentett. A siets�g ellen�re is �rz�keltem a hegyoldalban felfel� kanyarg� �t elb�v�l� sz�ps�g�t, �s egy-egy pillanatra h�tran�zve magamba sz�vtam a f�nytelens�g�ben is leny�g�z� t�j l�tv�ny�t. Az �t elej�n egy beduin j�tt szembe, szam�rh�ton vezetett egy kimer�ltnek l�tsz� turist�t. Elkereked� szemekkel n�ztek r�m mind a ketten, amint az es�lytelenek magabiztons�g�val kettes�vel veszem a l�pcs�ket felfel�. Rajtuk k�v�l m�s emberrel nem tal�lkoztam. A huszadik perchez k�zeledtem, mikor megpillantottam a k�pekr�l m�r ismert kupola tetej�t kiss� oldalv�st, h�tulr�l. Az indul�st�l sz�m�tott 20 perc ut�n ott �lltam szemt�l szembe a Deirrel. El�gedetten szuszogtam, a l�tv�ny minden�rt k�rp�tolt. A nap m�r lement, de m�g nem volt annyira s�t�t, hogy egy videofelv�telt ne tudtam volna k�sz�teni. Amit ma felvehetsz, ne halaszd holnapra. Ki tudja, mit hoz m�g a holnap... De ha minden j�l megy, akkor ugyanitt egy felejthetetlen naplement�t. Az id�r�l szinte meg is feledkezve, vagy h�sz percet rohang�ltam euf�rikus hangulatban, hogy minden sz�gb�l megb�mulhassam ezt a csod�latos homlokzatot. A m�retek, a form�k, az ar�nyok, az elrendez�s nagyon hasonl� a kincst�r�hoz, �s m�gis teljesen m�sk�pp hat. A Deirt nem egy v�lgy m�ly�n, f�gg�leges falba bes�llyesztve faragt�k, hanem �pp ellenkez�leg, egy hegy tetej�n, olyan hat�st keltve, mintha �ppen kil�pne a h�ta m�g�tti szikl�b�l. A Kincst�r j� �llapot�t �ppen az magyar�zza, hogy a f�l� hajl� sziklafal megv�dte az er�zi�t�l. A Deir eset�ben hihetetlennek t�nik hogy a k�nyes homokk� ily t�k�lyben megmaradt, dacolva k�t �vezred puszt�t� erej�vel. M�r j�csk�n sz�rk�lt, mikor �szbe kaptam, �s m�g nagyobb sebess�gre kapcsolva, elindultam lefel�. Szemem a s�t�ted�ssel l�p�st tartva szokta az egyre cs�kken� f�nyt, l�bam a t�racip� adta biztons�ggal sz�kellt a g�r�ngy�s sziklafokokon egyre lejjebb.

Teljes s�t�ts�gben �rtem a vend�gl�h�z, ahol Ang�la v�rt r�m. Pontosan egy �r�t t�lt�ttem t�vol, 17 �ra 20 perc volt, de m�r �jszakai s�t�ts�g honolt a v�lgy�n. Ez volt a Ramadam h�nap utols�, holdtalan �jszak�ja. Holnap az �j Hold sz�let�s�vel v�get �r a muszlimok b�jti h�napja. Lassan l�pdelt�nk az oszlopok �tj�n, a s�ri csendben, a Nabateusok egykori v�ros�nak kell�s k�zep�n, �s az jutott akkor eszembe, hogy 25 ezer ilyen holdtalan �jszaka telt csak el az�ta, hogy ez a v�ros teljes pomp�j�ban vir�gkor�t �lte. A csillagok egyre f�nyesebben ragyogtak felett�nk, nem okozott gondot a t�j�koz�d�s, az �t halv�nyan derengett el�tt�nk. A sz�nh�z ut�ni barlanglak�sb�l f�ny sz�r�d�tt ki, de semmi mozg�st nem l�ttunk. A Kincst�r el�tti t�ren el�ld�g�lt�nk egy darabig, fontolgatva, hogy megv�rjuk a 1/2 9-kor kezd�d� "Petra by night" programot. A 12 JD-t sokalltuk a k�t �r�s program�rt, tekintve, hogy a 3 napos bel�p��rt fizett�nk 16 JD-t. Mit is ny�jtanak ez�rt a p�nz�rt? Gyerty�kkal �s m�csesekkel vil�g�tj�k ki az utat a bej�ratt�l, a Siq-et �s a Kincst�r el�tti teret, majd beduin folkl�r a megvil�g�tott Kincst�r el�tt. �ld�g�lt�nk m�g t�z percet, b�multuk a csillagf�nyben dereng� Kincst�r homlokzat�t, �s �gy d�nt�tt�nk, hogy nem v�runk k�t �s f�l �r�t. F�radtak vagyunk, csod�latos dolgokat l�ttunk, amit nem biztos, hogy fokozni tud egy hangulatvil�g�t�sban behajtott turistacsapatban val� elvegy�l�s. L�mpa n�lk�l indultunk kifel� a Siq sejtelmes s�t�tj�ben. "Hideg v�z, meleg v�z" bar�tunk meg�r�lt j�tt�nkre a Siq kij�rat�n�l, �s mindj�rt beh�vott minket egy kis tea melletti besz�lget�sre. Mi m�zlivel k�n�ltuk, �s tov�bb gyarap�tottuk spir�lf�zet�ben a magyar kifejez�sek list�j�t. Salama - mert, hogy ez bar�tunk becs�letes neve - szorgalmasan jegyzetelt, �s szuperlat�vuszokban �radozott a magyar n�kr�l, akiknek vonul�s�t nap, mint nap megcsod�lja. Mostan�ban egyre kevesebben j�nnek, - sajn�lkozik - �s olyanok, akik t�bb napot is elt�ltenek Petr�ban, v�gk�pp ritka madaraknak sz�m�tanak. Salama j�l kommunik�l angolul, de megvillantja sokoldal� k�pess�geit m�s nyelveken is. Sokat megtudunk t�le a helybeliek �let�r�l, gondolkod�s�r�l, szok�sair�l, �s mire b�cs�zunk t�le, m�r 8 k�r�l j�r az id�. A kij�rat fel� k�zeledve szembe tal�lkozunk azzal a kocsival, melyb�l a m�cseseket rakj�k ki az �t sz�l�re. J�kedv�en �dv�z�lnek benn�nket, esz�kbe sem jut, hogy megk�rdezz�k, mit keres�nk m�g bent. Az �t h�tral�v� r�sz�t a m�csesek f�ny�ben tessz�k meg, a kij�ratn�l sem k�rdez t�l�nk senki semmit. Izgatott turist�k ver�dnek �ssze a visitor center el�tt, de mi m�r csak a vacsor�ra koncentr�lunk.

Felballagunk a k�rforgalomig, �s az el�z� nap m�r kipr�b�lt Cleop�tra �tterembe t�r�nk be egyb�l. A tulaj r�gi ismer�sk�nt �dv�z�l minket, �s mindj�rt ser�nykedni kezd a ter�t�kkel. A b�f�b�l szabadon v�lasztott �tel�rt 3 JD-t sz�mol, a friss Sis Kebab j� adag sal�t�val szint�n 3 JD. J�llakva indulunk a p�ks�g fel�, hogy a holnapi hideg eb�dhez a szez�mmagos s�tem�nyekb�l feltankoljunk. 1 JD alatt fizet�nk a sok f�ldi j��rt. A cukr�szda egy kicsit dr�g�bb mulats�g, de itt sem tudunk ketten k�t din�rn�l t�bbet k�lteni, pedig rendesen megterhelj�k a gyomrunkat. Petra mindezek ellen�re dr�ga helynek sz�m�t Jord�ni�ban, ha nem �pp a legdr�g�bbnak. V�g�l is �rthet�, mert ez az a hely, amit semmik�pp sem szabad kihagyni, ker�l, amibe ker�l. Az internet caf� 1,5 JD egy �r�ra, - szint�n nem a legolcs�bb - de telefon�lni Eur�p�ba percenk�nt 1 JD. Gyalogolunk a sz�llod�ig, hogy kicsit ledolgozzunk a kiad�s vacsor�b�l. A nap utols� diadala, mikor a zuhanyb�l lassan csordog�l� melegvizet siker�l hosszas k�s�rletez�s ut�n elviselhet� h�fokra be�ll�tani. Altat�sra m�r igaz�n nincs sz�ks�g�nk - filmszakad�s.