10. Madaba – Nebo hegy, Hammamat Ma'in, Holt tenger. (november 29. szombat)

�ppen azon elm�lkedek, hogy milyen hamar k�pes az ember egy mer�ben �j k�rnyezetben is szok�sokat kialak�tani, mik�zben el�m teszik a friss falafelt, imm�r harmadszor, ugyanabban a s�t�d�ben, �s ugyanabban az id�pontban. Reggel 7 �ra, itt �l�nk a Cliff sz�llod�val �tellenben Ammanban, �s valamif�le sz�mvet�st k�sz�t�nk a reggeli k�zben, abb�l az alkalomb�l, hogy utaz�sunk fel�hez �rkezt�nk id�ben, �s t�rben egyar�nt. Az els� h�t alatt bej�rtuk Petr�t, Ammant, Jerasht �s a sivatagi v�rakat, amivel tulajdonk�ppen az eltervezett program kultur�lis r�sz�t - lesz�m�tva a m�g h�tral�v� a Nebo hegyi l�togat�st �s a Madaba mozaik megtekint�s�t - siker�lt megval�s�tanunk. Egy �r�n bel�l elindulunk visszafel� d�lnek, hogy a m�sodik h�ten olyan term�szeti sz�ps�gekben gy�ny�rk�dhess�nk majd, mint amilyenek a Holt tenger mell�ki h�forr�sok �s canyonok, valamint Wadi Rum leny�g�z� sivatagi t�jai. Sz�khely�nket ma �ttessz�k Madab�ba, amely ide�lisabb kiindul�pont a k�vetkez� t�r�khoz, �s ahol - n�mi visszasz�ml�l�s eredm�nyek�pp - 3 nap t�lthet�nk. Mivel ebbe m�r a mai nap is bele�rtend�, a meg�rkez�s ut�nra mindj�rt el�ir�nyozzuk a Nebo hegy - Holt tenger - Madaba mozaik programot. Reggeli ut�n csomagjainkkal felpakolva indulunk az Abdalira, ahonnan a busz indul Madaba fel�. A taxira f�l din�rt, a buszra fejenk�nt 0,3 JD-t fizet�nk. Az alig t�bb mint 30 km-es utat majd egy �ra alatt tessz�k meg Madab�ig. K�zben az LP-ben kitanulm�nyozom, hogy a v�rossal azonos nevet visel� sz�lloda mind �rfekv�sben, mind pedig f�ldrajzi fekv�s�ben a legkedvez�bb sz�munkra. Am�gy a v�ros nem t�l nagy, �s a piac mellett l�v� busz�llom�st�l a sz�lloda sincs messze, �gy nem bajl�dunk taxival. Magamra aggatom a csomagokat, �s az LP-b�l memoriz�lt kis t�rk�p alapj�n r�videsen m�r a megadott c�men vagyunk. A sz�llod�t egy kereszt�ny csal�d vezeti, nem mintha ez sz�m�tana, de ebben az iszl�m orsz�gban az�rt ez egy �rdekes sz�nfolt. L�that�an pang�s volt, meg�r�ltek nek�nk, �gy nem volt neh�z a k�t�gyas szob��rt 10 JD-ben meg�llapodni az LP �ltal el�jelzett 16 helyett. Nem sokat bajl�dtunk a kipakol�ssal, csak azokat a holmikat szedt�k �ssze gyorsan, amit a mai programhoz sz�ks�gesnek �t�lt�nk, vagyis nagyj�b�l a f�rd�ruha, t�r�lk�z� – f�nyk�pez�g�p, kamera tengelyre �sszpontos�tottunk.

M�g alig m�lt t�z �ra, mikor m�r napi h�tizs�kokkal felszerelkezve az utc�ra l�pt�nk, akkor m�g csak k�d�sen k�rvonalaz�d� elk�pzel�sekkel, hogy hol �s milyen j�rm�re fogunk vad�szni. Azt m�r tapasztaltuk, hogy nem olyan nagy baj �m, ha az ember kimutatja tan�cstalans�g�t - esetleg m�g r� is tesz egy lap�ttal, - mert ez egy�rtelm� jelz�s kifel�, hogy nyitottak vagyunk a k�l�nb�z� aj�nlatokra. Az itteni emberek pedig el�g �lelmesek ahhoz, hogy vegy�k a jelz�st, �s mindj�rt megsejts�k a benn�nk rejl� �zleti lehet�s�get. �gy h�t m�g �pp csak megtorpantunk a sz�ll� el�tt, mikor m�r el�tt�nk is termett egy �tven k�r�li, de el�g nehezen meghat�rozhat� kor� f�rfi, hogy a k�zelben parkol� furgonj�ra intve felaj�nlja, elvisz minket Hammamat Ma’in-be, a melegviz� gy�gyforr�sokhoz. Magamban mindj�rt �tkonfigur�ltam a mai napra el�ir�nyzott tervet, mivel a Ma’in melletti forr�sok eml�t�se nagyon kecsegtet� lehet�s�gnek t�nt az id� m�g tartalmasabb kihaszn�l�s�hoz. Gondolatban a Szent Gy�rgy templom mozaik padl�ja eggyel h�tr�bb cs�szott a sorban, mivel az csak egy utc�nyira van t�l�nk, teh�t megn�z�s�hez semmilyen seg�dletre nem lesz sz�ks�g�nk. Ember�nk nem volt t�l r�men�s, �gy szolid alkudoz�sok ut�n 14 JD-r�l 10-re faragtuk le a viteld�jat, amibe a Nebo hegy felkeres�s�t is bevett�k a forr�sok el�. A Holt tengerr�l sem mondtunk le persze, de azt m�g ekkor nem eml�tettem, mert nem tudtam, hogy j�v�nk majd ki az id�b�l. Kider�lt, hogy ember�nk, akit egy�bk�nt Odtallah Salemnek h�vnak, Rom�ni�ban tanult testnevel�s szakos tan�rnak, �s ott is n�s�lt. Feles�g�vel �s gyerekeivel a kb. 10 km-re l�v� Ma’in-ban �lnek, de � itt tan�t Madab�ban, amikor �pp nem szabadnapos, mint p�ld�ul szombat l�v�n �pp ma is. Salem j�l besz�l angolul, �s l�that�an �r�l annak, hogy magyarok vagyunk, mivel kellemes eml�keket �riz azokr�l a honfit�rsainkr�l, akikkel m�g Rom�ni�ban tal�lkozott. Madab�ban a magyarok ink�bb csak csoporttal fordulnak meg, vagy egynapos kiruccan�s keret�ben �rkeznek, olyan, aki itt is sz�ll meg, csak elv�tve akad. �gy azt�n a helyieknek nem sok dolguk akad vel�nk.

Nem sokat teket�ri�zunk, p�r perc m�lva m�r Salem m�g�tt �l�nk a furgonban, �ton a Nebo hegy fel�.  Negyed �ra sem kell hozz�, �s meg�llunk egy park jelleg� ter�let bej�rat�n�l. Meg�rkezt�nk, b�r nem nagyon �rz�kelt�k, hogy egy hegyre kapaszkodtunk volna fel. Ez azonban �rthet� is, mivel 800 m-es tengerszint feletti magass�g�val a Nebo nem emelkedik ki jelent�sen abb�l a Transzjord�n magas fenns�kb�l, amelyen Madaba is tal�lhat�. A hely hegy jellege igaz�b�l csak akkor lesz felt�n�, mikor a park t�loldal�n lepillantunk nyugatra, a Jord�n foly� v�lgy�be, illetve a Holt tenger medenc�j�be, ami F�ld�nk felsz�n�nek legm�lyebb pontj�n, 400 m-el a tengerszint alatt tal�lhat�. A p�r�s leveg�ben sajnos nem l�tunk t�l messzire, b�r er�sen meresztgetj�k a szem�nket arrafel�, amerre az el�tt�nk l�v� ir�nyjelz� t�bla mutatja a Holt tengert, �s a Jord�n t�lpartj�n l�v� szent helyeket. M�zesnek h�rom �vezreddel ezel�tt megadatott, hogy hal�la el�tt m�g e helyr�l megpillanthatta a K�na�nt, az �g�ret f�ldj�t, ahov� 40 �vi sivatagi v�ndorl�s ut�n vezette n�p�t, miut�n kiszabad�totta �ket az egyiptomi fogs�gb�l. Minket most valahogy nem �rint meg itt a hely szelleme, nem tudjuk �t�rezni a h�romezer �vvel ezel�tti magasztos pillanat nagys�g�t, pedig egy m�sik kir�ndul�s eml�ke, egy m�sik hegyen, m�g tizenk�t �vvel kor�bbr�l is mindig �l�nken �l benn�nk, amint a Sinain felkel� nap beragyogta a t�jat alattunk azon a helyen, ahol M�zes megkapta az �rt�l a t�zparancsolatot tartalmaz� k�t�bl�kat. Tal�n a tiszta id�ben kit�rulkoz� t�j l�tv�nya hi�nyzik most, tal�n az zavar a k�pzeletbeli id�utaz�sban, hogy t�l kommersz� v�lt ez a bel�p�d�jas hely, ahov� az utols� m�terekig kocsival j�nnek az emberek, tal�n az orm�tlan futurista bronz eml�km� rombolja az ill�zi�t, nem tudom. Az biztos, hogy t�megiszonyunk nincs, mert alig l�zeng n�h�ny turista a hegyen, aki zavarhatna, �s vezet�nk is diszkr�ten f�lrevonulva figyel csak minket, hogy sz�ks�g eset�n r�gt�n el�ker�lhessen. Megl�togatjuk M�zes eml�ktemplom�t, mely a 4. sz�zadban �p�lt szent�ly k�l�nb�z� korokban t�rt�nt b�v�t�s�b�l j�tt l�tre. A nagyon j� �llapot� padl�mozaik a 6. sz�zadban k�sz�lt, vad�sz jeleneteket �br�zol, �s a k�rny�k egykor gazdag �llatvil�g�t mutatja be a zebr�t�l a leop�rdig. Kicsit csal�dottan hagyjuk el az eml�kparkot, de utaz�saink sor�n m�r oly sokszor volt szerencs�nk a j� l�t�si viszonyokkal, hogy ennyi igaz�n belef�r. V�g�lis a f�ldin�ros bel�p� a kil�t�st nem garant�lja, �s ha a mi id�r�ford�t�sunkat M�zes 40 �v�vel vetj�k �ssze, akkor igaz�n semmi okunk nem lehet a panaszra.

Miut�n tov�bbindulunk, Salem azt javasolja, hogy �tban Hammamat Ma’in fel� ugorjunk be hozz�juk egy k�v�ra, hogy bemutassa nek�nk a csal�dj�t, �s egy�ttal mag�hoz vegyen egy adagot az otthon t�rolt holttengeri iszapb�l. �r�mmel fogadjuk aj�nlat�t, mert Salem m�r kezdi belopni mag�t sz�v�nkbe, �s k�v�ncsiak vagyunk r� milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �l. Azt m�r tudjuk r�la, hogy nem h�v�, �gy nem lep�d�nk meg, mikor feles�ge nyugatias �lt�z�kben fogad minket. K�t feln�tt gyerek�k nincs otthon, csak nyolc�ves kisl�nyuk, aki �rdekl�d�ssel m�reget benn�nket. A lak�s sz�p, t�gas, tisztas�g �s rend van minden�tt, a nappali pedig, ahol hellyel k�n�lnak, kimondottan �zl�sesen berendezett. Elbesz�lget�nk a k�v� mellett, majd Salem plasztikzs�kba pakol egy adag iszapot, �s indulunk tov�bb a forr�sok fel�.

Ma’int�l m�g egy t�bb mint 20 km-es v�lgy�t kanyarog lefel�, mely direkt a gy�gyforr�sokhoz vezet. Mind�ssze 4 km-re vagyunk m�r csak a Holt tengert�l, de ennek a r�vid t�vnak a megt�tele a gy�ny�r� Wadi Zarqa kanyonban m�g egy kb. 6 �r�s gyalogt�r�t ig�nyelne, melynek sor�n viszonylag neh�z terepen kell k�zel 400 m�tert szintben ereszkedni. M�r majdnem d�l van, mikor a hatalmas f�rd� komplexum bej�rat�hoz �r�nk. Salem cinkosan hunyorog, mik�zben elmagyar�zza, hogy fejenk�nt 5 JD-t kellene fizetn�nk, de vannak itt ismer�sei, akikn�l el tudja int�zni, hogy egy jeggyel bemenj�nk mindannyian. Mi nem vagyunk semmi j�nak elront�i, �gy odaadjuk neki a k�rt �sszeget, �s a kocsiban maradunk, am�g � kisz�ll int�zkedni. P�r perc m�lva ragyog� arccal t�r vissza, �s behajtunk a kocsival mind a h�rman. Salem igen otthonosan mozog, �s l�that�an nagyon kedv�re van a f�rd� program. Ahogy leparkolunk odabenn, m�r kapja is el� az iszapos zacsk�t �s kis moty�j�t a t�r�lk�z�be tekert f�rd�nadr�gj�val. Mi is felszerelkez�nk, de el�bb m�g b�m�szkodunk, mert a hely leny�g�z�. A luxus kivitel�, szolg�ltat�s� �s �r� f�rd� kombin�t nem k�l�n�sebben izgat minket, de a sz�k v�lgy m�sik fel�nek meredek sziklafal�n lez�dul� v�zes�s, ann�l ink�bb felkelti �rdekl�d�s�nket. A magasban l�v� h�forr�s vize egy term�szetes sziklamedenc�be zubog al�, ahol n�h�ny helybeli csal�d f�rd�zik, �s zuhanyozik az er�s v�zsug�rral csapatva magukat. Ezen a helyen a csal�dok egy�tt f�r�dhetnek, de a n�kre term�szetesen itt is ugyanozok az �lt�zk�d�si szab�lyok vonatkoznak, nem fedhetnek fel t�bbet test�kb�l. Egy l�pcs� vezet le a medence szintj�re, de vezet�nk m�r jelzi, hogy ne maradjunk itt, mert a t�volabbi v�zes�s m�g enn�l is szebb �s r�ad�sul kevesebben vannak ott rendszerint. A v�lgy �tellenes, lank�sabb oldal�ba telep�ltek a sokoldal� szolg�ltat�sokat ny�jt� f�rd� egys�gek, a sz�llod�kkal �s vend�gl�kkel egy�tt. Szerencs�re el�g j�l belesimulnak a k�rnyezetbe, �gy nem rontj�k t�lzottan a t�j sz�ps�g�t. Am�g n�zel�d�nk, egy telev�zi�s forgat�csoport �rkezik oda, �s Salem mindj�rt �gybuzg�n mes�lni kezd nekik r�lunk, majd ragyog� �br�zattal k�zli, hogy interj�t akar k�sz�teni vel�nk a Jord�n TV. J�n a riporter is, �s k�rdezi, benne vagyunk e. H�t mi�rt is ne. K�rd�seire elmondom, hogy magyarok vagyunk, a csoportunkt�l f�ggetlen�l egy�nileg utazgatunk, mert k�t h�tre j�tt�nk �s t�bbre vagyunk k�v�ncsiak. Dics�rem a hely sz�ps�g�t, �s biztatok mindenkit, hogy b�tran j�jj�n, mert biztons�gos orsz�g vend�gszeret� n�pe v�rja �ket. Mivel az elk�vetkez� id�ben sem n�zt�nk TV-t, �gy fogalmunk sincs, hogy leadt�k e a besz�lget�st valamelyik m�sorban. Tekintve, hogy h�tral�v� egy h�t folyam�n sehol sem borultak a nyakunkba, vagy s�gtak �ssze izgatottan m�g�tt�nk, �s autogramot sem k�rt t�l�nk senki, �gy nagy val�sz�n�s�ggel az interj� titkos�tva lett, hogy elej�t vegy�k annak a mindent els�pr� turista�radatnak, mely szavaim nyom�n esetleg bek�vetkezhetett volna.

Salemen valami gyermekes igyekezet kezdett eluralkodni, hogy min�l el�bb birtokba vehesse a j�tsz�ter�t, amely jelen esetben nyilv�nval�an a m�sodik v�zes�s k�rny�ke volt. Olyan volt, mint a kiskutya, mely el�reszalad, azt�n h�trafordulva t�relmetlen izgatotts�ggal s�rgeti gazd�j�t, hogy � is j�jj�n m�r. Ahogy k�zeledt�nk a 200 m�ternyire l�v� v�zes�shez, egyre ink�bb kezdt�k meg�rteni vezet�nk elragadtat�s�t. A forr� v�z t�bb sug�rban hagyta el a v�lgy fels� perem�t, hogy 25 m�teres hal�los zuhan�sa k�zben t�bbsz�r apr� darabokra z�zza mag�t a leg�mb�ly�tett sziklap�rk�nyokon, majd ism�t sz�lesebb folyamm� egyes�lj�n, hogy azt�n ezt a mutatv�nyt t�bbsz�r megism�telve kimer�lten ereszkedjen bele a v�lgy hossz�ban folydog�l� patakba. A v�z magas �sv�nyi anyag tartalm�nak kiv�l�s�b�l, az id�k folyam�n vastag, t�bbsz�n� csipke bevonat k�pz�d�tt szikl�kon, melyen gy�ngy�z�dve omlanak al� a megszel�d�tett v�zfoszl�nyok. A l�tv�ny vetekszik a Yellowstone park Mamut Hot Spring n�ven vil�gh�r�v� v�lt h�forr�s��val. Itt ink�bb a s�rg�s sz�nek domin�lnak, de a kaszk�dokban al�z�dul� v�z eszt�tikai �rt�ke sem lebecs�lhet� a gy�gyhat�sa mellett. Ahogy k�rbej�rjuk a v�zes�st, minden sz�gb�l m�s arca t�rul el�nk ennek a csod�latos jelens�gnek. Teraszok t�rik meg a szikla �v�t, melyeknek p�rk�nyair�l f�gg�nyk�nt ereszkedik al� v�z. Alig tudjuk abbahagyni a f�nyk�pez�st, pedig Salem m�r �t�lt�z�tt �s nehezen b�rja leplezni t�relmetlens�g�t. V�g�l mi is felvessz�k a f�rd�ruh�t, �s a holmijainkat kicsit fedez�kbe rejtve, a v�lgy innens� oldal�n hagyjuk, majd k�vetve vezet�nket �tg�zolunk a patakon. Szapor�n kell l�pdeln�nk a n�hol t�rdig �r� v�zben, mert irt�zatosan forr�. A t�loldalon egy lank�sabb r�szhez vezet minket Salem, �s mutatja a technik�t, hogy hogyan tudunk a foly�ssal szemben felkapaszkodni egy �r ment�n. Ahol a v�z sodr�sa er�s, ott nem tud cs�sz�s algalerakod�s kialakulni, a csipk�sen kiv�lt �sv�nyi lerak�d�son viszont j�l tapad az ember l�ba, amit m�g tov�bb fokoz az er�s v�znyom�s pr�sel� hat�sa is. Feljutunk egy �ri�si teraszra, mely egyben term�szetes medenc�t is k�pez. H�rmunkon k�v�l m�st nem is l�tunk a k�zelben, meglehet�sen idillikus a k�rnyezet. �rdekes felfedez�st tesz�nk a felett�nk l�v� falon megt�r� �s r�nk z�dul� v�z h�fok�t illet�en, mely nem minden�tt egyforma, �gy h�fokszab�lyoz�sra ad lehet�s�get, ha az ember addig sassz�zik, m�g el nem tal�l egy sz�m�ra ide�lis h�m�rs�klet� helyet. Salem sokat sejtet� mosollyal el�veszi csodat�v� iszapj�t, �s mutatja, hogyan kenj�k be vele magunkat. Mikor m�r csak a szem�nk vil�g�t a fekete bevonat al�l, ki�llunk sz�r�tkozni, m�g csak cserepesedni nem kezd a rajtunk l�v� m�z. Ekkor azt�n ism�t a nagy er�vel bomb�z� zuhany k�vetkezik, �s mi meg�jhodva b�junk ki iszap kezesl�basunkb�l. Neh�z szabadulni a kellemesen meleg, massz�roz� hat�s� zuhatag b�v�let�b�l. Az ember csak forgol�dik alatta, hogy minden porcik�j�t �rje a j�t�kony hat�s� v�z, �s ennek a "m�g egy kicsit itt, m�g egy kicsit ott" bels� alkudoz�snak azut�n neh�z v�get vetni. Egyszer csak megtessz�k azonban, de m�r c�lozgatva r�, hogy nem marad k�l�nben id�nk a Holt tengeri kiruccan�sra. Salem nehezen bar�tkozik meg a gondolattal, hogy a tov�bbi lubickol�st m�g egy hossz� kocsik�z�ssal cser�lje fel, de azt�n er�t vesz mag�n, �s ett�l kezdve temp�san szedel�dzk�dik � is. A marad�k iszapot egy bokorba rejti, merthogy itt a medence sz�l�n �l�nk veget�ci� is burj�nzik, majd megkezdj�k a leereszked�st a melegvizes cs�szd�n, vigy�zva, hogy nehogy t�nyleg cs�szd�z�s legyen bel�le, mert ha itt �sszet�rj�k magunkat, akkor azt�n k�rba veszne a b�r�pol�sra ford�tott minden igyekezet�nk.

M�r elm�lt 2 �ra, mire ism�t a kocsiban �l�nk, �s visszafel� tartunk Ma’in fel�. B�rmilyen k�zel is voltunk a Holt tengerhez, most egy �ri�si ker�l�t kell tenn�nk �szak fel�, mert csak a Rama csom�pontn�l tudunk leereszkedni a part ment�n halad� f��tra, a Dead Sea Highway-re. K�zben meg�llunk, hogy Salem is vegyen mag�nak ennival�t, de figyelmess�g�re jellemz�, hogy k�rd�s n�lk�l nek�nk is vesz egy-egy col�t �s �dess�get, pedig mi hoztunk magunkkal harapnival�t az �tra. T�bb mint 1000 m�teres szintk�l�nbs�get kell megtenn�nk lefel�, miut�n a forr�sokt�l el�z�leg felk�zd�tt�k magunkat a magas fenns�kra. Az el�tt�nk k�gy�z� szerpentin �tr�l ragyog� k�p t�rul el�nk, amint egyre k�zelebbr�l l�tjuk magunk alatt a Holt tengert, melyet a kop�r hegyek kar�ja �gy �lel k�rbe, mintha megannyi �ri�si, ottfelejtett poros p�rna volna. A l�t�si viszonyok m�g most sem igaz�n j�k, p�r�val tel�tett a leveg�, a t�lpart k�rvonalai azonban kezdenek lassan kirajzol�dni. Eszembe jut, hogy mikor otthon, m�g az indul�s el�tt tanulm�nyoztam a t�rk�pet, �s pr�b�ltam a Holt tenger m�reteit valamihez hasonl�tani, a k�nnyebb elk�pzelhet�s�g v�gett, r�j�ttem, hogy szinte pontosan akkora, mint a mi Balatonunk. 75 km hossz� �s 16 km sz�les. M�lys�ge viszont t�bb mint 400 m�ter! Ez a lefoly�s n�lk�li tenger, mely a f�ldk�reg egy �ri�si reped�s�nek felt�lt�s�vel j�tt l�tre, a hatalmas kelet afrikai t�r�svonal K�zel Keletig ny�l� folytat�s�ban fekszik. Ugyanazok a roppant er�k hozt�k teh�t l�tre, mint kelet Afrika legmagasabb vulk�ni k�pj�t, a Kilimandzs�r�t. Ez a kapcsolat a k�t hely k�z�tt az�rt olyan �rdekes sz�munkra, mert janu�rban ott �lltunk a Kilimandzs�r� k�zel 6000 m magas cs�cs�n, Afrika tetej�n, �s most r�videsen ennek ellenpontjak�nt megmer�l�nk a Holt tengerben, mely 400 m�terrel van a tengerszint alatt, �s ezzel a F�ld felsz�n�nek legm�lyebben fekv� helye.

A Rama csom�pont elhagy�sa ut�n katonai ellen�rz�ponthoz �rkez�nk, ben�znek a kocsiba, �s intenek, hogy mehet�nk tov�bb. Most m�r a Holt tenger partj�n, annak �szaki cs�csk�t�l aut�zunk d�l fel� a kop�r t�jon. R�videsen elker�tett strandr�sz t�nik fel, kiss� viharvert p�lm�kkal be�ltetve, mely az el�jelz� t�bla szerint az Amman Beach nevet viseli. Meglehet�sen sok ember ny�zs�g a kis ter�leten, f�leg ahhoz k�pest, hogy el�tte kilom�tereken �t teremtett lelket sem l�ttunk a kietlen parton. �gy t�nik, a strandon k�v�l nincs a k�rny�ken m�s �desviz� zuhanyoz�si lehet�s�g, hogy a 30%-os s�tartalm� tengerben val� f�rd�s ut�n lemosdjon az ember. Ennek meg is k�rik az �r�t rendesen, a bel�p� 3 JD fejenk�nt. Mivel mi innen egyb�l a sz�llod�nkba k�sz�l�nk visszat�rni, lemondunk az itteni zuhanyz�sr�l, �s egy csendesebb szakaszon, a strandt�l nem messze t�r�nk le a part fel�. A leveg�, mely szinte �ll ebben a hegyekt�l �lelt m�ly katlanban, �rezhet�en melegebb, mint a fenns�kon volt, holott a k�s� d�lut�ni nap sugarai m�r alig tudj�k �tk�zdeni magukat a s�r� p�r�n, amelybe a t�lpart burkol�zik. Mivel m�g enyhe szell� sem borzolja a vizet, felsz�ne op�los t�k�rk�nt ragyog, mely a felh�s �gboltt�l a legcsek�lyebb k�k �rnyalatot sem k�pes k�lcs�n�zni. Visszavessz�k a m�g nedves f�rd�ruh�inkat, �s befel� indulunk a kellemesen langyos v�zbe. Am�g csak gyalogolunk, semmi k�l�n�set nem �rz�nk, de az �ltalunk keltett hull�mok mintha hamarabb haln�nak el ebben a s�r� k�zegben. Mihelyt azonban felfeksz�nk a v�zre k�l�n�s �lm�nyben lesz r�sz�nk. A nagyobb fajs�ly� v�zben hat� nagyobb felhajt�er� hat�s�ra a test j�val kev�sb� s�lye el, szinte lebeg a felsz�nen. Ez �rdekes tr�kk�kre �s brav�ros mutatv�nyokra ad lehet�s�get, �gy k�sz�t�nk is mindj�rt p�r elmaradhatatlan fot�t, ahogy hanyattfek�dve, szinte felk�ny�k�lve olvasunk a tengerben. A m�sik furcsas�g, amit r�gt�n megtapasztalunk, hogy a test magasabban elhelyezked� s�lypontja miatt k�nnyen „felbukik”, vagyis �tfordul az ember a v�zben. Mialatt mi j�l elsz�rakoztunk, Salem iszapot gy�jt�tt nek�nk a fen�kr�l, mert haza is szeretn�nk vinni egy adagot ebb�l a gy�gyhat�s� anyagb�l. K�s�bb kifel� j�vet azt vessz�k �szre, hogy ez az olajos tapint�s� v�z nagyon lassan sz�rad rajtunk. Sz�r�tkoz�s k�zben a parton gy�ny�rk�d�nk a krist�lyos s�kiv�l�sokban, mely egyik m�sik szikl�nak korallszer� kin�zetet k�lcs�n�z. F�l �t fel� j�r m�r az id�, mikor visszaindulunk a kocsival, a nap lemen�ben, de az �gbolt m�g vil�git felett�nk. Amikor a k�zel egy�r�s �t ut�n Madab�ban a sz�lloda el�tt meg�llunk �s elb�cs�zunk, Salemnek egyb�l 14 JD-t fizetek a kialkudott 10 helyett, hisz a Holt tengeri kit�r� nem volt benne az eredeti tervben. Nem l�tszik boldognak t�le, de nem is sz�l semmit, �s �n az�ta is pokolian restellem, hogy akkor nem volt n�lam t�bb apr�, mert � volt az az ember, aki t�nyleg meg�rdemelte volna. Miut�n a sz�llod�ban rendbe tessz�k magunkat, elindulunk a v�rosba, hogy vacsora ut�n n�zz�nk. T�bb kebab s�t�d�t is kipr�b�lunk, f�l din�r�rt eg�sz sz�p adagot kapunk pit�ban. Egy cukr�szd�ban fejezz�k be v�g�l a vacsora k�rutat, ahol m�rt�ktart�an bekapunk egy-egy t�r�s m�zes s�tit, �sszesen f�l din�r�rt.

11. Madaba - Wadi Ibn Hammad – Karak (november 30. vas�rnap)

M�r reggel h�tkor elindulunk a sz�llod�b�l, mert igen ambici�zus tervet �ll�tottunk �ssze a mai napra. K�t canyon felkeres�s�t is megc�lozzuk, el�sz�r Wadi Ibn Hammad szurdokv�lgy�be szeretn�nk egy t�r�t tenni, majd a Wadi Mujib canyonba bejutni, annak Holt tengeri torkolata fel�l. Ehhez egy nagy hurkot kell megtenn�nk, odafel� a Kir�lyok �tj�n (King’s Highway) d�li ir�nyba Karakig, majd a Mazra’a csom�pontn�l a Holt tenger partj�n ki�p�tett aut��tra (Dead Sea Highway) �tt�rve, vissza �szakra Madab�ig. Wadi Ibn Hammadhoz, a 86 km t�vols�gban l�v� Karak el�tt 10 km-el kell majd let�rn�nk nyugatra, egy kis Batir nev� telep�l�s fel�, m�g Wadi Mujibot k�zvetlen�l a Holt tenger partj�n halad� �tr�l lehet el�rni, nagyj�b�l 30 km-re a Mazra’a csom�pontt�l. Az teljesen vil�gos sz�munkra, hogy csak akkor van es�ly�nk egy nap alatt mindezt bej�rni, ha taxival megy�nk, mely megv�r minket, am�g mi a canyonokban t�r�zunk. A busz�llom�s fel� tartunk, mert ez a forgalmi csom�pont a taxisok gy�lekez�helye is egyben. V�s�rlunk a p�kn�l n�h�ny s�tem�nyt eb�dre 1 JD-�rt, majd be�l�nk reggelizni egy falafel s�t�d�be, �tellenben az �llom�ssal, �s m�ris felfigyelnek r�nk. Egy buszsof�r elegyedik sz�ba vel�nk, �s �rdekl�dik, merre tervez�nk kir�ndul�st. V�gighallgatja elk�pzel�s�nket, majd k�zli, hogy ez 50 JD-be fog ker�lni, ha tal�lunk kocsit. �n 20–r�l ind�tok, �rezve, hogy ez az�rt h�z�sabb �t a tegnapihoz k�pest. N�h�ny fordul� ut�n meg is egyezn�nk 30 JD-ben, de � nem �r r� – mondja – mert neki buszt kell vezetnie. Alkudoz�sunkra m�r t�bben is felfigyeltek, �s �l�nk diskurzus kezd�dik sof�r�nk �s a t�bbiek k�z�tt arabul. Egyszer csak el�vezetnek egy id�sebb, fejkend�s f�rfit, hogy � a mi ember�nk, � elvisz minket. M�r csak vele kell meg�rtetni�k, hogy mit is v�runk t�le. L�that�lag az �reget nem dobja fel t�lzottan a j� h�r, hogy eg�sz nap furik�zhat minket, �s k�zben hossz� �r�kat pihizhet is. A hangs�lyb�l, �s az er�teljes gesztikul�l�ssal k�s�rt sz�v�lt�sb�l arra k�vetkeztetek, hogy gy�zk�dik az id�s taxist, ne legyen bolond, fogadja el az aj�nlatot, mert 30 JD egy napra nem rossz p�nz, �s am�g mi kir�ndulunk, neki addig sincs semmi dolga. Mi ezalatt nem eg�sz 1 JD-�rt megreggeliz�nk, s k�zben szenvtelen arccal pr�b�ljuk elker�lni azt a l�tszatot, hogy k�l�n�sebben izgatn�nk magunkat aj�nlatunk elfogad�sa miatt. V�g�l megsz�letik a meg�llapod�s mindenki megel�ged�s�re, egyed�l taxisunk nem l�tszik tov�bbra sem t�lzottan feldobottnak. Pillanatnyilag megel�gsz�nk azzal, hogy mi viszont azok vagyunk, b�r kicsit balj�slat� �rnyakat vet el�re az a t�ny, hogy leend� sof�r�nk angol nyelvtud�sa enyh�n sz�lva hi�nyos. �gy gondoljuk, ez nem olyan nagy probl�ma, mert b�r nem h�tr�ny, ha olyan �rtelmes k�s�r�nk van, mint tegnap Salem volt - akivel besz�lgetni is j�l lehetett - de ha nincs m�s, h�t v�g�lis a fontos az, hogy a kocsi elvigyen oda, ahov� szeretn�nk. Ekkor m�g fogalmunk sincs r�la, hogy a csillog� karossz�ri�j�, k�nyelmes kocsi a maga nem�ben legal�bb olyan matuzs�lem, mint aki vezeti, �s megb�zhat�s�gban sem sokkal k�l�nb n�la.

Nyolc �ra t�jban azut�n v�gre elindulunk, a helybeliekhez k�pest meglep�en feh�rb�r� taxisunkkal, �s m�g feh�rebb Nissan Primer�j�val egy�tt d�lnek, a Kir�lyok �tj�n. Nem lehet azt mondani, hogy sz�guldunk, taxis �s taxija gondosan vigy�znak egym�sra. Mi h�tul �l�nk, hogy legal�bb egym�ssal k�nyelmesen besz�lgethess�nk, taxisunk el�l morgol�dik n�ha, mikor egy-egy v�ratlan �thib�n �thaladva z�kken a j�rg�ny. Am�gy sz�pen sim�n siklunk, semmi gond. M�r az indul�sn�l tiszt�ztuk, hogy Karak az ir�ny, a let�r�sr�l Batir fel� m�g nem besz�lek, mert nem akarom megzavarni ember�nket, akinek �rezhet�en fogalma sincs, hol lehet els� c�lpontunk, Wadi Ibn Hammad. �n viszont j�l felk�sz�ltem az �tra, kezemben a „Trekking and Canyoning in the Jordanian Dead Sea Rift” c�m� �tik�nyv, fel�tve a megfelel� t�rk�pr�szletn�l. Figyelem, hogy milyen helys�geken megy�nk kereszt�l, �s mik az el�jelz�sek, mert szerencs�re sok az angol nyelv� t�bla is. Az els� figyelemrem�lt� telep�l�s, amelyen �thajtunk Libb, Madaba ut�n mintegy 15 km-re tal�lhat�. Ezt k�vet�en keresztezz�k Wadi Wal�t, mely tov�bbi 12 km-re k�vetkezik, majd �jabb 10 km megt�tele ut�n �r�nk a k�rny�k egyik legnagyobb v�ros�ba, Dhibanba. Innen m�r csak 10 km–re van Wadi Mujib, a Holt tenger medenc�j�nek legnagyobb oldal canyonja, melyet a K�zel Kelet Grand Canyonjak�nt is emlegetnek. Sz�less�ge itt, a Kir�lyok �tja ment�n 4 km, m�lys�ge el�ri az 1000 m�tert. L�tv�nyos szakasza az �tnak k�ts�gtelen�l, amint hosszan kanyarogva haladunk a wadi perem�n, majd egyszer csak sz�les �vben k�gy�zva megindulunk lefel� a v�lgy alj�ig. Hihetetlen�l sz�raz sivatagos t�jon v�gunk �t v�gestelen v�gig, an�lk�l, hogy egyetlen csepp vizet is l�tn�nk. Szinte elk�pzelhetetlen, hogy hogyan lehet Wadi Mujib a k�rny�k legnagyobb v�zhozam� canyonja, melyen jelenleg �ppen duzzaszt�g�t �p�t�se folyik. Lent a v�lgy alj�n kiss� �ttekinthetetlen a forgalmi helyzet az �p�tkez�s miatt, ijeszt�en rossz min�s�g� �ton terelnek minket a t�ls� oldalon felfel� tekerg�dz� szerpentin ir�ny�ba. Taxisunk nem akar hinni a jelz�seknek - azt�n meg a szem�nek - �s megtorpan, l�tva a felszakadozott �tburkolatot. A kocsi lefullad, �s nem is akar�dzik neki �jra beindulnia. A vezet� felcsapja a motorh�ztet�t, �s visszafojtott hangon valami szitkot mormog mag�ban, de ebbe �rezhet�en t�bb d�h�t �s indulatot s�r�t, mintha hangosan k�romkodva csapkodna. Egy szemb�l �rkez� kocsi tulajdonosa meger�s�ti, hogy arra kell majd val�ban menn�nk, amit�l tartottunk, a k�rd�s most m�r csak az, hogy mikor lesz�nk r� k�pesek. Ezen a ponton m�r k�ts�geink t�madnak, hogy j�l d�nt�tt�nk a taxit illet�en, de m�g igyeksz�nk j� k�pet v�gni a dologhoz, k�v�ncsian v�rva a fejlem�nyeket. A wadi val�ban monument�lis a maga kietlen egyhang�s�g�ban, viszont a Grand Canyonhoz val� b�rminem� hasonl�t�sa fel�r egy becs�lets�rt�ssel az ut�bbi s�relm�re, �gy h�t nem igaz�n lelkesedn�nk az�rt a gondolat�rt, hogy huzamosabb id�t t�lts�nk itt a semmi kell�s k�zep�n. Wadi Mujib igazi var�zsa innen t�bb mint t�z kilom�terrel od�bb t�rul csak fel, de nem az �t, hanem a v�lgy ment�n haladva. Nagyj�b�l ott kezd �sszesz�k�lni a canyon, �s a meredeken felmagasod� homokk� sziklafalak fest�i sz�ps�g� labirintus�ban megzabol�zott v�z zubog�kon �t bukd�csolva rohan a Holt tenger fel�. A mai napra tervezett m�sodik kir�ndul�s �ppen ett�l a torkolatt�l indulna majd visszafel�, hogy egy j�kora darabon felhatoljunk addig a pontig, ahol a k�pekr�l m�r ismert impoz�ns v�zes�s lez�rja a tov�bbjut�s lehet�s�g�t felfel�.

Egyel�re azonban m�g itt vagyunk a wadi kisz�radt fenek�n, feltehet�leg utunknak �ppen azon a pontj�n, ahol a legnehezebb seg�ts�get kapni, �s ahol nem t�l sok mindennel lehet az id�t hasznosan m�latni. Szerencs�nkre negyed �ra sem telik el, �s a kocsi megad�an ism�t beindul. Vezet�nk megk�nnyebb�lve magyar�zza k�zzel l�bbal ut�lag, hogy t�l volt melegedve a motor, �s arra kellett v�rni, hogy kicsit visszah�lj�n. Te j� �g, hiszen eddig csak lefel� j�tt�nk, milyen kil�t�sokkal indulunk most neki a szerpentin felfel� viv� szakasz�nak? Csod�val hat�ros m�don azonban, alig f�l �ra alatt feljutunk az �reg bat�rral �jabb lefullad�s n�lk�l, mik�zben most m�r gondolatban mi is s�r�n foh�szkodunk Allah-hoz, akinek az illet�kess�gi k�r�be tartoz�nak �t�lj�k e feladatot. A k�vetkez� 15 km-es szakasz egy Qasr nev� helys�gig azut�n esem�nytelen�l telik, majd elkezdem figyelni a le�gaz�st Batir fel�, melyet a t�rk�p alapj�n �gy becs�l�k, hogy most m�r nem lehet messzebb t�z kilom�tern�l. Egy�ttal megkezdem taxisunk lelki felk�sz�t�s�t, hogy sz�m�tson a le�gaz�sra, ne „sz�guldjon” vakon v�gig Karakig. Mikor azt�n sz�lok neki, hogy most forduljon jobbra, �gy n�z r�m, mint egy terrorist�ra, aki el akarja t�r�teni, a t�rk�pt�l pedig, amit mutogatok neki, olyan r�m�lt lesz az �br�zata, mintha fekete m�gi�ba akarn�m beavatni. Megk�rdez egy kikanyarod� aut�st, �s a kapott v�laszt�l l�that�lag megnyugodva, megad�an bekanyarodik. A k�vetkez� feladat, hogy tartsuk az ir�nyt Batir fel�, egy kicsit nehezebbnek bizonyul, mert a f�lre�rthet� t�blajelz�sek miatt k�s�n vessz�k �szre, hogy m�r Rakin ir�ny�ba haladunk. T�bbsz�ri meg�ll�s, k�rdez�sk�d�s �s p�lyakorrekci� ut�n v�g�l sikeresen t�ljutunk Batiron, elhagyjuk a falut�l viszonylag t�vol es� iskol�t is, �s k�vetve k�nyv�nk �tmutat�s�t r�t�r�nk egy balra �gaz� �tra, miel�tt el�rn�nk egy n�h�ny h�zb�l �ll� kis tany�t. �tbaigaz�t� t�bl�k itt m�r r�g nem l�teznek, �s sejt�s�nket beigazoland�, a h�res neves Wadi Ibn Hammad fel� vezet� ir�nyt sem jelzi az �gadta vil�gon semmi. Sof�r�nk becs�let�re legyen mondva, hogy most m�r megad�an k�veti minden �tmutat�sunkat, pedig ezen a ponton benn�nk kezdenek k�ts�gek t�madni, mivel el�rkez�nk egy el�gaz�shoz, melyr�l k�nyv�nk nem tesz eml�t�st. Am�g mi tanakodunk, a kocsi d�nt helyett�nk, �s v�gleg felmondja a szolg�latot. Eleinte rem�nyked�nk, hogy csak a szok�sos t�lmeleged�s, de miut�n 20 perc eltelt�vel sem siker�l �jra�leszteni, a kocsit a magunk szempontj�b�l halottnak nyilv�n�tjuk, a tov�bbi v�rakoz�st pedig felesleges id�pazarol�snak. Megbesz�lj�k taxisunkkal, hogy ha id�k�zben �letet lehel j�rm�v�be, akkor j�jj�n le �rt�nk az �t v�g�ig, aminek h�tral�v� hossz�t m�g j� t�z kilom�terre becs�lj�k. Mivel m�r k�zeled�nk a 11 �r�hoz, �s az id�cs�sz�s mellett, m�g a be nem kalkul�lt t�bblet gyalogl�ssal is sz�molnunk kell, azt k�rj�k t�le, hogy d�lut�n n�gykor v�rjon r�nk itt, vagy ha tud, az �t v�g�n�l. A megbesz�l�s persze itt k�lt�i t�lz�sk�nt arra az �sszemixelt angol-arab makog�s �s mutogat�s sorozatra utal, aminek eredm�nyek�ppen mind a k�t r�szr�l valamilyen ill�zi� �bred, hogy a m�sik sz�nd�k�t megismerte.

Elindulunk teh�t gyalogosan azon az �ton, melyr�l id�k�zben kiz�r�sos alapon kis�t�tt�k, hogy az egyed�l lehets�ges ir�ny Wadi Ibn Hammad fel�. Sok�ig egy m�ly v�lgy bev�g�st k�s�r�nk jobbr�l, amelybe minden kanyar ut�n azt hissz�k lel�tunk majd. Ez az incselked�s el�g hossz� ideig tart an�lk�l, hogy jelent�sen lefel� haladn�nk, vagy legal�bb lepillanthatn�nk mag�ba a v�lgybe, amely v�rakoz�sunk szerint egyszer csak a keresett canyonn� sz�k�l majd �ssze. Itt has�t bel�m a felismer�s, hogy a f�nyk�pez� �llv�nyt ott felejtettem a taxi csomagtart�j�ban, pedig kimondottan az�rt hoztam erre a kir�ndul�sra, hogy a keskeny canyonokban, ahov� a nap m�r nem s�t be, j� min�s�g� felv�teleket tudjak k�sz�teni. Hi�ba, a t�vols�g m�r t�l nagy ahhoz, hogy visszafordul�sra gondoljak. Tov�bbi kilom�tereken �t menetel�nk, mik�zben a sz�lesen sz�tterpeszked� wadi t�ls� fel�n, messze a t�volban lassan elmaradnak a Qasrnak sejtett v�roska k�rvonalai. Azut�n egyszer csak �les kanyart vesz az �t �szak fel�, �s r�videsen kit�rul el�tt�nk a v�lgynek egy nagyobb szakasza. L�tszik utunk folytat�sa, amint nagy kanyarokat v�ve meredeken ereszkedik lefel�, �s bel�tni szemben egy m�sik impoz�ns sziklahasad�kba is, mely a mi v�lgy�nknek egyik oldal�ga lehet, a wadi alj�ra azonban m�g mindig nem �r le pillant�sunk. Ett�l kezdve, a perem 500 m�teres tengerszint feletti magass�g�r�l, gyors �temben haladunk egyre lejjebb, a v�ltozatlanul kop�r, de mindink�bb szikl�s jelleg�v� v�l� t�jon. Az eleinte m�g j� min�s�g� aszfaltozott �t, ett�l kezdve igencsak t�redezett lesz, minek l�tt�n m�r biztosra vessz�k, hogy taxisunk nem fog majd ide lej�nni �rt�nk. K�zel m�sf�l �r�ja vagyunk �ton, amikor az els� rem�nysug�r felcsillan, egy csoport �l�nken z�ldell� t�rpep�lma form�j�ban, melyet a wadi t�ls� fel�n vesz�nk �szre, valamivel feljebb, mint ahol annak alj�t sejtj�k. Eszerint m�r nem lehet�nk nagyon messze, �s magass�gban sem kell t�bbet, mint 60-80 m�tert ereszkedn�nk. M�g jobban meg�r�l�nk, mikor r�viddel k�s�bb meghalljuk a patak csobog�s�t is, �s egy utols� fordul� ut�n k�vetkez� hossz� egyenes szakasz v�g�n egy�rtelm�en felt�nik a canyon v�r�ses sziklafalakkal hat�rolt, �sszesz�k�l� bej�rata. Egy kis �r�m is vegy�l azonban mindj�rt �r�m�nkbe, amint a k�zelb�l egy �p�tkez�s zajai jutnak el f�l�nkbe, megt�rve ezzel a term�szet h�bor�tatlan nyugalm�t. K�zvetlen�l a canyon bej�rata el�tt �p�l a h�z, amelyhez munk�sok hordj�k az �p�t�anyagot egy feltornyozott kupacb�l, melyet nyilv�nval�an teheraut�r�l rakhattak le kor�bban. Nagy forgalom azonban nem lehet errefel�, mert az elm�lt m�sf�l �r�ban teremtett l�lekkel sem tal�lkoztunk, mik�zben m�r azon t�prengt�nk, hogy kinek, vagy minek a kedv��rt �p�thett�k ki ezt a hossz�, jelzetlen utat.  A k�rnyez� sziklafalak p�rk�nyain t�bb kisebb kalyib�ra lesz�nk m�g figyelmesek, melyek k�r�l kecsk�k legel�sznek, �s az egyikn�l egy unatkoz� szam�r is �lldog�l. A v�lgy k�pe dr�maian megv�ltozik, ahogy le�r�nk az alj�n foly� patak partj�ra. Az eddig �lettelen t�jat d�s veget�ci� bor�tja, mintegy o�zist k�pezve itt, a vil�gt�l t�vol es�, elrejtett, sz�k kis m�lyed�sben.

F�l egyet mutat az �ra, mikor egy s�r� s�ssal ben�tt, alig �szrevehet� �sv�nyen kereszt�l befel� indulunk a canyon belsej�be. A sebes foly�s� patak majdnem teljesen kit�lti a sziklafalak k�z�tti n�h�ny m�ter sz�less�g� medret. A fal t�v�ben lerakott hordal�k s�vokon tudunk haladni, id�nk�nt a v�zb�l ki�ll� k�vek tetej�n �tugr�lva, mikor egy-egy kanyar ut�n a m�sik oldalra ker�l �t a j�rhat� sz�razulat. K�nyelmes trekking szand�lban vagyunk, de �gy is bele kell cs�sznunk egyszer a v�zbe ahhoz, hogy r�j�jj�nk, nem �rdemes g�rcs�sen egyens�lyozni a kiemelked� k�veken �s az egyre keskenyebb� v�l� sz�raz fel�leteken, mert a v�z kimondottan kellemes meleg! Ett�l kezdve felszabadultan trappolunk a patak apr� k�vekkel bor�tott medr�ben, �lvezve, ahogy a meleg v�z csiklandozva bujk�l l�bujjaink k�z�tt. Szinte minden talpalatnyi helyen, ahol a v�z rombol� hat�sa nem �rv�nyes�l, am�gy is n�v�nyek z�ldellnek, melyeket v�tek lenne letaposni, �s ezzel m�g az elcs�sz�s kock�zat�t is feleslegesen n�velni. �lvezettel g�zolunk teh�t a patakban, mint v�sott gyerekek a pocsoly�ban. Nem gy�z�nk �mulni, hogyan tud ennyi n�v�ny ebben a k�birodalomban megtelepedni. A sziklafalak kisz�gel�sein a z�ld legm�lyebb �rnyalataiban pomp�z� p�lmaf�k hirdetik az �l� anyag diadal�t a halott k�vek felett. De hiszen itt m�g a szikl�k is �l�nek t�nnek a szurdok falait vastagon bor�t�, minden r�cs�kben megkapaszkod�, al�cs�ng� f�gg�kertek hat�s�ra, melyeken ez�st�sen csillognak a mindenhonnan csurg�, permetez� v�zcseppek. Elk�peszt�, hogy a fentr�l rem�nytelen�l sz�raznak t�n� sivatagos ter�let e rejtett zug�nak m�ly�n honnan ez a hihetetlen v�zb�s�g. Ahogy haladunk befel�, a foly�s ir�ny�ba, a patak lassan egyre m�ly�l, dagad, a peremr�l ezernyi t�pl�l� �rb�l, n�hol vastagabb sug�rban, m�shol �pp csak gy�ngy�zve csordog�l� v�z hat�s�ra. N�hol zubog�kon torn�zzuk �t magunkat lefel�, �s t�rdig mer�l�nk a m�g mindig meleg v�zben, amint belel�p�nk az er�teljesen �tbuk� v�z �ltal kimosott tekn�be. A szurdok falai egyre magasodnak k�r�l�tt�nk, �s egyre sz�kebbre z�rj�k a v�lgyet, de a lassan fogy� f�nyben sem ritkul a b�mulatos szubtr�pusi veget�ci�. Mirtuszok z�ldellnek, p�fr�nyf�k �s p�lm�k koron�zz�k a v�lgy f�l� hajl� kisz�gel�seket, a por�zus homokk� szikl�k v�zzel �titat�dva szivacsk�nt t�pl�lj�k a r�juk tapad� n�v�nyzetet, ahol pedig csupaszon merednek el�, ott h�kedvel� bakt�riumok sz�nezik a v�r�s �s a z�ld legval�szer�tlenebb �rnyalataira. M�r r�gen elfelejtett�k a d�lel�tt minden ny�g�t, baj�t, �s esz�nkbe sem jutnak a m�g el�tt�nk �ll� neh�zs�gek amint teljesen elvar�zsolva, leny�g�zve haladunk el�re, mintha valami csodaorsz�gba cseppent�nk volna. Ide m�g nem hatolt be a civiliz�ci�, magunkban vagyunk, szem�nk moh�n issza a l�tv�nyt, �s szinte eggy� v�lunk a term�szettel. Az id� m�l�s�r�l is majdnem megfeledkez�nk, pedig lassan vissza kell fordulnunk, hogy a megbesz�l�s szerint oda�rj�nk a taxihoz. Azzal b�ztatjuk magunkat, hogy visszafel� m�r gyorsabban haladunk majd, mert nem b�m�szkodunk, nem f�nyk�pez�nk, �gy h�t enged�lyez�nk magunknak m�g egy kis id�t a tov�bbhalad�sra. A szurdok falai szinte �sszez�rulnak m�r a fej�nk felett, amikor egy nagy es�s� z�g�hoz �r�nk, ahol csak teljesen bemer�lve tudn�nk tov�bbjutni. Ehhez le k�ne vetk�zn�nk teljesen �s a magunkkal hozott v�zz�r� zs�kba csomagolni minden felszerel�s�nket. Erre azonban m�r t�nyleg nem futja az id�b�l, el�rkezt�nk h�t utunk v�g�llom�s�hoz. A z�g�n t�l f�tyolszer�en permetez� v�zes�s csillog a szurdok jobboldali fala ment�n, a szemb�l bes�t� nap f�ny�ben. Ezzel a csod�latos k�ppel b�cs�zunk Wadi Ibn Hammadt�l.

F�j� sz�vvel h�tra arcot csin�lunk, �s megindulunk kifel� a canyonb�l. Pontosan k�t �ra van, teh�t m�sf�l �r�t t�lt�tt�nk a canyonba befel� halad�ssal. Kifel� menet szapor�zzuk a l�pteinket, kem�nyen k�zd�nk ugyan az �ramlattal szemben, viszont c�lir�nyosan megy�nk, meg�ll�s n�lk�l. Szem�nkkel az�rt folyamatosan p�szt�zzuk az elragad�an sz�p szurdokv�lgyet, hogy min�l t�bbet elrakt�rozhassunk bel�le magunkban. Eszembe jut az �tik�nyvnek az a tan�csa, hogy akinek csak egy canyon bej�r�s�ra van ideje, v�lassza Wadi Ibn Hammadot, mely j�l egyes�ti mag�ban a k�nyvben le�rt tov�bbi 60 Holt tenger mell�ki canyon legjellemz�bb karakter jegyeit. Nos, egyel�re �sszehasonl�t�st tenni m�g nem tudunk, de hogy ez a t�ra utunk egyik f�nypontja, ahhoz m�r semmi k�ts�g nem f�rhet. A canyonb�l val� kijut�shoz kerek egy �r�nyi id� kellett csak, �gy d�lut�n h�rom �rakor elindulhatunk felfel� a v�lgy perem�re vezet� �ton. Meredek menetel�s k�vetkezik, melynek sor�n kb. 500 m�teres szintk�l�nbs�get kell legy�zn�nk. F�l�ton lehet�nk nagyj�b�l, mikor egy szembej�v� teheraut�val tal�lkozunk, az els� j�rm�vel f�lnapos gyalogt�r�nk sor�n. Az emelked� nagy r�sz�n t�l vagyunk, lassan el�rkez�nk arra a helyre, ahonnan t�vcs�vel m�r a v�rakoz� taxit is megl�thatjuk. Kis k�s�ssel fogunk vissza�rkezni, de m�g nincs n�gy �ra, mikor m�r l�t�t�vols�gba ker�l�nk. A taxit�l n�zve k�nnyen �szrevehet�ek vagyunk, mint a v�lgy perem�n mozg� k�t apr� pont. T�vcs�vemet a t�voli �tel�gaz�sra szegezem, �s csal�dottan konstat�lom, hogy nyoma sincs aut�nak a k�rny�ken. 40 perces k�s�ssel �r�nk az elv�l�si ponthoz, m�r kezd s�t�tedni. Zsebl�mp�val v�gigp�szt�zom a k�rny�ket, h�tha legal�bb az �llv�nyt kitette sof�r�nk, vagy valami �zenetet esetleg h�trahagyott, de semmit sem tal�lok.

Ekkor a t�volb�l kocsiz�g�sra lesz�nk figyelmesek, �s a k�vetkez� pillanatban m�r l�tjuk is a v�lgyb�l felfel� tart� j�rm� reflektor�t. Val�sz�n� a teheraut� j�n vissza, �s hozza haza a lent dolgoz� munk�sokat – tippelj�k. Mikor oda�r, leintj�k a teheraut�t, hogy felk�redzkedj�nk. Egy fekete f�rfi a sof�r, jelzi, hogy sz�lljunk fel. H�traindulunk, �s kapaszkodunk fel a plat�ra, ahonnan m�r ismer�s arcok mosolyognak r�nk, a lenti munk�sok azok. K�zben a sof�r mell�l is kisz�ll k�t ember �s h�traj�n �rt�nk, hogy �lj�nk csak el�re, majd �k sz�llnak fel h�tra. Menet k�zben elmes�lem a sof�rnek a t�rt�net�nket, �s megtudom t�le, hogy �k Karakba tartanak. Tulajdonk�ppen enn�l jobbat nem is kiv�nhatn�nk ebben a helyzetben. K�rem, hogy egy olcs�bb sz�llod�n�l tegyen majd ki minket. 100 m�terre �llunk meg a karaki v�rt�l, b�r a s�t�tben, csak a t�bl�t l�tom, a v�rb�l semmit. A sz�lloda, ami el�tt �llunk, a Tower Castle nevet viseli. K�rdem a sof�rt, mivel tartozom, semmivel - v�laszolja �. Egy k�sz�nettel mindenk�ppen – felelem erre, �s elb�cs�zunk. A recepci�s egy szimpatikus egyiptomi f�rfi, akit Sam�rnak h�vnak. Mindj�rt le�ltet, te�val k�n�l minket, �s �n elmes�lem neki is t�rt�net�nket, hogy megl�gy�tsam kicsit a sz�v�t, miel�tt m�g a szoba�rr�l kezd�nk t�rgyalni. V�g�l 8 JD-ben �llapodunk meg reggeli n�lk�l. Samir elkalauzol minket egy szomsz�dos utc�ban l�v� vend�gl�be, ahol j�l bevacsor�zunk ketten 4 JD-�rt. J�l esik v�gre �lve enni, mert a nap folyam�n csak menet k�zben tudtuk bekapkodni az eb�dre magunkkal vitt �telt. Ezt azonban cseppet sem sajn�ljuk, mert k�r lett volna egy percet is veszteni a canyonban t�lt�tt id�b�l.

Karakban t�lt�tt�k utunk legpazarl�bb �jszak�j�t, mert am�g ott aludtunk, k�t sokkal jobb sz�llodai szoba is �resen v�rt r�nk, egy Madab�ban, egy m�sik pedig Aqab�ban.

12. Karak - Wadi Mujib – Madaba (december 1. h�tf�)

Mikor fel�bred�nk Karakban, m�g mindig a tegnapi canyon t�ra hat�sa alatt vagyunk. Tal�n nem is nagy baj, hogy nem siker�lt k�t ilyen kir�ndul�st bezs�folni egy napra, mert kell egy kis id�, m�g felfogja, �s megem�szti az ember a term�szetnek ezt a t�m�ny sz�ps�g�t. Persze az�rt azt sem b�ntuk volna, ha – amint tervezt�k – ma ism�t Madab�ban �bred�nk, �s egy harmadik canyon fel� vehetn�nk most az ir�nyt. Nem �gy t�rt�nt, �s ezen most m�r k�r b�nk�dni. A mai napra szer�nyebb terveink vannak, a Holt tengeri �ton szeretn�nk visszajutni Madab�ba, �s k�zben persze meg�llni egy kir�ndul�sra a Wadi Mujib h�dn�l, hogy amennyire csak tudunk, felhatoljunk az itt v�gz�d� szurdok v�lgyben. Madab�ban tal�n megtal�ljuk majd elt�nt taxisunkat, �s ami enn�l fontosabb, a n�la maradt �llv�nyt, v�g�l pedig megn�zz�k v�gre a h�res t�rk�p mozaikot is. Holnap mindenk�ppen vissza kell indulnunk Aqab�ba, hogy elegend� id�nk maradjon m�g a sivatagi kir�ndul�sra Wadi Rum-ban, �s egy kis b�v�rkod�sra a V�r�s tengerben.

Wadi Mujib neve akkor v�lt fogalomm� sz�momra, mikor egy filmet l�ttam Jord�nia nemzeti parkjair�l, melyben a kir�ly, II. Abdullah szem�lyesen kalauzolta v�gig a n�z�ket. Sok sz�p t�jat mutatott be a film, de Wadi Mujib valami eg�szen k�l�n�s m�don hatott r�m, amennyiben megl�tni �s beleszeretni pillanatok m�ve volt. Tiszt�ban vagyok vele, hogy ez a mostani kir�ndul�sunk nem nevezhet� �ppen az id�z�t�s magasiskol�j�nak, mivel a Nemzeti Park, mely mag�ba foglalja a canyon legszebb r�sz�t is, okt�ber 31. �s �prilis 1. k�z�tt elvileg z�rva van. Ennek ellen�re �gy gondolom, �s az eddigi jord�niai tapasztalataim is ezt l�tszanak meger�s�teni, hogy tal�n m�gis bejuthatunk ebbe a szent�lybe, �s l�thatjuk legal�bb egy kis r�sz�t ennek a csod�nak. Az �ri�si kiterjed�s� Wadi Mujib legl�tv�nyosabb r�sze a Holt tengeri torkolatt�l felfel� es� 2 km-es szakasz, mely tulajdonk�ppen egy keskeny siq, – vagyis canyon - vadul rohan� patakkal a m�ly�n, egy impoz�ns 15 m-es v�zes�ssel, �s sz�mtalan kisebb nagyobb zubog�val. T�bbf�le m�don lehet megk�zel�teni, de ami eset�nkben most sz�ba j�het, az a torkolatt�l val� fel�sz�s, abban a rem�nyben, hogy �gy eljuthatunk a v�zes�sig, ahonnan persze m�r nincs tov�bb. A klasszikus �t ennek ford�tottja, a fentr�l val� leereszked�s, de ahhoz a megfelel� felszerel�sen k�v�l egy j� helyi vezet�re is sz�ks�g van - ami mellesleg k�telez� a Nemzeti Parkban.

Rettenetesen izgat, hogy siker�l e majd bejutnunk a canyonba, �s hogyan jutunk egy�ltal�n el oda, �gy elhat�rozzuk, hogy nem t�ltj�k az id�t a karaki v�r megn�z�s�vel, annak dac�ra, hogy ilyen karny�jt�snyira vagyunk t�le. Az er�d�tm�nyt egy�bk�nt a 12. sz�zadban �p�tett�k a keresztes hadj�ratok idej�n, teh�t nem az iszl�m �p�t�szet alkot�sa, mint a kor�bban l�tott, �s n�gy �vsz�zaddal kor�bban �p�lt sivatagi v�rak. Mik�zben reggeliz� helyet keres�nk �s buszra meg taxira vad�szunk, a v�rat is k�rbej�rjuk, mely k�v�lr�l nem t�nik t�l l�tv�nyosnak, m�g a lenti �tr�l sem, amely f�l�tt magasan tr�nol a v�ros sz�l�n. Reggelire megesz�nk egy nagy adag friss falafelt, a tov�bbjut�s azonban neh�zkesnek t�nik, mert nincs olyan buszj�rat, mely a Holt tengeri �ton menne Madaba fel�. Ez �rthet� is, hiszen nagyobb telep�l�s nem nagyon van a part ment�n a d�li cs�cs�kben l�v� Mazra’a �s az �szaki v�gen tal�lhat� Rama csom�pontok k�z�tt. Hi�ba er�lk�d�k, nem tal�lunk olyan taxit, mely 30 JD alatt elvinne. Annyit k�rnek teh�t, mint amennyit a tegnapi sof�r�nk kapott volna az eg�sz napos oda-vissza �tra. El�g sok id�t veszt�nk a keresg�l�ssel, alkudoz�ssal, m�g v�g�l r�sz�njuk magunkat egy bizonytalanabb kimenetel�, kicsit kalandosabb, de p�nzt�rca k�m�l� v�ltozat megpr�b�l�s�ra. Elmegy�nk a Mazra’a csom�pontig k�zleked� olcs� busszal, azt�n majd megl�tjuk hogyan tov�bb. Ellentmond� inform�ci�kat kapunk arr�l, hogy honnan indul a k�rd�ses busz. Megk�rdek egy j�l�lt�z�tt id�sebb urat, aki �pp b�kebeli j�rm�v�be k�sz�l besz�llni. T�preng egy keveset, azt�n magyar�zkod�s helyett int, hogy sz�lljunk be. Tulajdonk�ppen mi is �gy gondoltuk, �s nem is rosszul, mert a busz a v�rosnak egy el�g t�voli pontj�r�l indul. Megk�sz�nj�k a bar�ts�gos �riember sz�vess�g�t, �s felsz�llunk a buszra, miut�n t�bben is egybehangz�an meger�s�tik, hogy Mazra’a fel� megy�nk majd. Az �reg�r m�g egy darabig t�preng a kocsiban, azt�n kisz�ll, odamegy a sof�rh�z, �s � is tiszt�zza, hogy t�nyleg arra megy�nk e, majd kedvesen odaint nek�nk, hogy nyugodtan maradhatunk, j� buszra sz�lltunk. 

Kiss� t�relmetlenek vagyunk, mert elm�lt m�r t�z �ra, de a busz szerencs�re alig t�z percen bel�l elindul an�lk�l, hogy megtelt volna. Karak 1000 m�terrel van a tengerszint felett, innen ereszkedik le 1400 m�tert a meredek szerpentin �t nyugat fel�, a 20 km-re fekv� Holt tenger d�li v�g�ben tal�lhat� Mazra’a-hoz. Buszunk alig t�bb mint f�l �ra alatt teszi meg ezt az utat, mely�rt mind�ssze 0,2 JD-t fizet�nk fejenk�nt. A t�j leny�g�z�en t�rul ki alattunk, ahogy lefel� kanyargunk a t�volban csillog� tenger fel�. Mikor a part k�zel�be �r�nk, el�remegyek a sof�rh�z megtudakolni, hogy van e valamilyen csatlakoz�si lehet�s�g �szakra, mellyel el tudn�nk jutni a Mujib h�dhoz. A k�rd�st igyekszem �gy feltenni, hogy lehet�leg min�l t�bben hallj�k az el�l �l�k k�z�l, n�velve ezzel az es�ly�t egy estleges kedvez� v�lasznak. Sz�m�t�som ragyog�an bev�lik, az egyik utas mindj�rt felaj�nlja, hogy lesz�ll�s ut�n azonnal tov�bbvisz minket fejenk�nt 1 JD-�rt. M�lt�nytalannak �rzem, hogy ezen alkudozzak, �gy r�gt�n elfogadjuk a kedvez� aj�nlatot, mely lehet�v� teszi, hogy id�vesztes�g n�lk�l jussunk el c�lunkhoz. H�tramegyek a csomagok�rt, �s sz�lok Ang�l�nak is, hogy k�sz�lj�nk az �tsz�ll�shoz. Ember�nk sz�l a sof�rnek, hol �lljon meg pontosan, �s m�r l�tjuk is az �tt�l nem messze v�rakoz� jeep-et, mellyel tov�bb utazunk majd. T�z perccel tizenegy el�tt �ll meg buszunk, rajtunk k�v�l m�g k�t m�sik utas is besz�ll az ott parkol� kocsiba, �s nyomban el is indulunk. Enn�l jobban megtervezni sem lehetett volna a csatlakoz�st. Az �t – feltehet�leg a vil�g legm�lyebben fekv� �tja - n�h�ny m�terrel ugyan a Holt tenger szintj�n�l magasabban visz, f�ldrajzi �rtelemben azonban m�gis 400 m�terrel a tengerszint alatt. Ragyog� der�lt id� van, az �g k�kje most �l�nken t�kr�z�dik vissza a v�z sima t�kr�n, mikor a terepviszonyok �pp r�l�t�st engednek. Meresztgetj�k a szem�nket, hogy id�ben felismerj�k a Mujib hidat, de sof�r�nk nyugtatgat, hogy majd sz�l �, ha oda�r�nk, ne izguljunk. K�r�lbel�l 30 km-t megy�nk a parton �szak fel�, mikor megpillantjuk a modern �p�t�s� hidat, mely legal�bb 20 m�teres magass�gban �vel �t a Mujib foly� torkolata felett. Pontban f�l tizenkett�kor ott �llunk h�t v�gre a v�lgy kij�rat�n�l, melyhez oly nagy rem�nyeket f�ztem, de amelynek l�tt�n most csal�dotts�g t�lt el, mert a h�d alatti sz�les parti s�v �gy n�z ki, mint valami �p�l� ipartelep. M�r a h�d maga is el�g disszon�nsnak t�nik ebben vadreg�nyes t�jban, de ami alatta t�rt�nik az maga a szents�gt�r�s. F�ldg�pek hada sz�ntja, ny�zza a talajt iszony� zajjal, a terepet munk�sok tartj�k megsz�llva; daruk, oszlopok, vezet�kek, beton elemek, vashord�k kaotikusnak t�n� �sszevisszas�ga t�nik r�c�folni arra, hogy itt egy term�szetv�delmi ter�let bel�p� pontj�n voln�nk. Nem nagyon lesz lelkiismeret furdal�sunk, hogy ha behatolunk a jelenleg hivatalosan z�rva tart� Nemzeti Parkba. A rend kedv��rt az�rt megkeress�k az RSCN (Royal Society for Conservation of Nature) irod�j�t, mely egy kis m�ret� b�d� a h�d alatt, de miut�n el�gedetten konstat�ljuk, hogy z�rva van, nyugodt lelkiismerettel �s hat�rozott l�ptekkel megindulunk az �p�t�si ter�leten kereszt�l. V�g�lis tilt� t�bl�t, ker�t�st itt sem l�tunk, senki nem sz�l r�nk, nem k�rdezik, mit csin�lunk.

Miel�tt a patak elhagyja a v�lgyet, az utols� szakaszon kisz�lesedik �s elm�ly�l a meder, szinte egy kisebb tavat k�pezve a kil�p� pont el�tt. Ebb�l egy keskenyebb r�sen �t, meredek lejt�n zuhog al� a v�z, mintha egy lefoly� dug�j�t h�zt�k volna ki, hogy azut�n az �p�tkez�sen t�l ism�t elcsendesedve �m�lj�n bele a Holt tengerbe. Felmegy�nk a tavacska partj�ig, ahonnan �gy t�nik, sim�n be lehet �szni a v�lgybe. A v�z most nem olyan kellemes langyos, mint tegnap Wadi Ibn Hammadn�l volt, s b�r t�l sok melenget� napf�ny nem �ri a v�lgy alj�t, h�m�rs�klete az�rt az �sz�shoz elegend�. Ang�la ennek ellen�re �gy d�nt, hogy nem vetk�zik neki, hanem ink�bb a csomagokkal kint marad, �s megv�r, am�g visszaj�v�k. Gyorsan �t�lt�z�m, a v�zhatlan zs�kba csak egy t�r�lk�z�t, �s a fot�felszerel�st pakolom �t, majd f�rd�nadr�gban, �s trekking szand�llal a l�bamon belemer�l�k a v�zbe, �s a b�jaszer�en lebeg� zs�kot magam el�tt tolva megindulok �szva befel�. Micsoda pomp�s medence ez! A t�rkiz sz�n� v�zt�k�r rendk�v�l sz�pen harmoniz�l az izz� v�r�s gigantikus szikla blokkokkal, melyek k�rbeveszik. �tven m�ter megt�tele ut�n a meder sek�lyebb� v�lik, �s a v�z m�r nem t�lti ki teljes sz�less�gben a szurdok alj�t. T�bb helyen hordal�k sziget emelkedik ki, n�hol m�r n�v�nyzet is megtelepedett a tetej�n. Mintegy k�tsz�z m�ter hossz� ez az egyenes, egyre sz�k�l� szakasz, melynek v�g�n m�r csak t�rdig, illetve bok�ig �r� sebes foly�s�, krist�lytiszt�n �tl�tsz� v�zben g�zolok felfel�. Miel�tt a v�lgy der�ksz�gben jobbra fordulva m�g dr�maibban �sszesz�k�lne, egy b�cs�pillant�st vetek kifel�, s ebb�l a t�vlatb�l m�r nem is t�nik olyan r�mesnek �s hangosnak a kint foly� munka. A k�vetkez� pillanatban bekanyarodok abba a keskeny, k�t-h�rom m�ter sz�les hasad�kba, amely azut�n t�bb kilom�ter hosszan tekerg�zve a sz�neknek �s form�knak szinte v�gtelen gazdags�g�t k�n�lja. A hely legink�bb a szint�n p�ratlan sz�ps�g� arizonai Antilop Canyonra eml�keztet, vagy k�zelebbi hasonlatot v�ve a Petrabeli Siq-re. El�bbin�l l�nyegesen magasabb, 200 m�teres sziklafalak �lelik k�zre, ut�bbin�l pedig keskenyebb, n�hol szinte �sszefon�dnak a szikl�k az ember feje felett. Mindkett�t�l l�nyegesen k�l�nb�zik viszont abban, hogy alj�t szinte teljesen kit�lti a sebesen foly� v�z, alig hagyva egy-egy sz�razulatot, a bels� �veken lerakott hordal�kszigetek form�j�ban. A homokk� falak hihetetlen sz�nvil�ga, a halv�ny s�rg�t�l a v�r�s szinte �sszes �rnyalat�n kereszt�l, eg�szen a legm�lyebb barna t�nusokig terjed. Anyaga szinte puh�nak, form�zhat�nak t�nik, olyan k�nnyed �vekben hajladozik, amint fut�n�v�ny m�dj�ra k�szik fel alig l�that� magass�gokba, a vil�goss�g fel�. Idelenn f�lhom�ly uralkodik a term�szetnek ebben a monument�lis templom�ban, ahol a patak egyenletes morajl�sa, a Teremt�t dics��t� zsolt�rk�nt t�lti be a teret. A mederben, aranyos sz�nben csillognak a sz�tmorzsolt apr� k�vek milli�rdjai, a nagyobb t�mb�ket a v�z haragos z�g�ssal igyekszik elnyelni, �rv�nyl� medenc�ket m�ly�tve m�g�tt�k. A f�ny csapd�ba ejtve verg�dik a sz�k r�sben, sejtelmes f�tylat sz�ve k�zben a szikl�k k�z�, melyen azt�n leereszkedve v�g�l, erej�t vesztve sz�r�dik sz�t a canyon alj�n. N�v�nyi �letnek itt m�r semmi nyoma, de l�p�seim nyom�n madarak rebbenek fel b�v�hely�kr�l. L�t�kr�l a falak t�v�ben, �s a kisz�gel�seken felhalmoz�d� �r�l�k�k is �rulkodik. A k�lvil�g zaja szinte p�r l�p�s ut�n elhal, a csend �s mag�ny e v�gtelennek t�n� sz�ved�k�ben nincs semmi, ami megzavarhatn� az �h�tatot, a term�szet hat�rtalan sz�ps�g�nek intenz�v �t�l�s�t. Elhat�rozom, hogy csak visszafel� fogok fot�zni, addig ki sem bontom a v�zhatlan zs�kot, mert nem akarom megt�rni a var�zst, ink�bb folyamatosan haladok befel�, a k�v�ncsis�gt�l is hajtva, hogy vajon meddig engedik a term�szet er�i az el�rejut�st, hol parancsolnak v�g�l meg�lljt. Helyenk�nt z�g�kon kell felkapaszkodnom, de k�l�n�sebb neh�zs�g n�lk�l, legal�bb m�sf�l kilom�teren �t folytatni tudom az utam. M�r kezdek rem�nykedni, hogy r�videsen el�rem a nagy v�zes�st, mikor egy hatalmas k�t�mbh�z �rek, mely teljesen lez�rja a sz�k j�ratot. K�r�l�tte irgalmatlan er�vel t�r �t a v�z, mely akkora lyukat m�ly�tett m�r az innens� oldalon, hogy mellmagass�gig s�llyedek el benne, mikor a t�v�be �llok. A sim�ra koptatott k�v�n nem tudok fog�st tal�lni, �s mivel egyed�l vagyok, meg a biztons�gos visszat�r�sre is gondolnom kell, feladom ezen a ponton. Egy �r�ja indultam el �ppen, de �gy �rzem, mintha �tl�ptem volna k�zben egy m�sik dimenzi�ba, ahol az id� m�r nem j�tszik szerepet. Visszaindulok, �s most m�r el�veszem a f�nyk�pez�g�pet is, hogy valamit meg�r�k�thessek ebb�l a csodaorsz�gb�l. Most lenne j� a f�nyk�pez� �llv�ny, hogy a kev�s f�nyben hossz� id�vel expon�lhassak, de be kell �rnem azzal, hogy a falon keresek al�t�maszt�si fel�letet a bemozdul�s elker�l�se v�gett. Lehetetlen feladat fot�n visszaadni ezeket a val�szer�tlen ar�nyokat, mivel ez a canyon olyan, mintha egy hajsz�lreped�s lenne a F�ld k�rges b�r�n.

Ha az ember itt alaposan k�r�ln�z, �s m�lyebben belegondol, micsoda gigantikus er�k hozt�k l�tre �s form�lt�k k�s�bb ezt a m�ly reped�st, a f�ldt�rt�net vaskos k�nyv�nek egy r�vidke fejezete ny�lik meg sz�m�ra. Nem is tudom, hogy ki�rn�k e innen valaha, ha a magammal hozott film egyszer csak el nem fogyna. Filmtartal�kom azonban elfogy, �s ezzel jelent�s impulzust kapok a val�s�gba val� visszaz�kken�shez, mely azut�n lesz csak teljes, mikor az utols� kanyarban a besz�r�d� zaj is f�lembe csap, �s a be�rad� f�ny sz�les k�v�j�t megpillantom. Ism�t bemer�l�k a t�rkizes v�zbe, hogy ki�sszak Ang�l�hoz, aki t�relmesen v�r r�m m�r t�bb mint k�t �r�ja. Mik�zben t�r�lk�z�m �s �lt�z�k, �mlik bel�lem a sz�, b�r a l�tottakat szavakban visszaadni el�g rem�nytelen v�llalkoz�snak t�nik.

�tv�gunk ism�t az �p�t�si ter�leten, melyen t�l a Holt tenger k�k t�kre m�g mindig h�vogat�an ragyog. Mik�zben m�r a Madab�ba val� hazajut�s gondolata foglalkoztat – visszat�rve ezzel teljesen a realit�sok birodalm�ba – �szrevessz�k, hogy egy pihen�j�t t�lt� kamionos �pp begy�jtja a motort, �s indulni k�sz�l. Lerohanjuk mindj�rt, �s megk�rdezz�k, hogy elvisz e minket a Rama csom�pontig. Int, hogy sz�lljunk fel, �s ezzel a vissza�t els� szakasz�nak megt�tel�re vonatkoz� k�rd�s meg is old�dik. T�z �v k�r�li fi�cska �l el�l, aki k�szs�gesen f�lreh�z�dva h�tra enged minket. Von�sai alapj�n a sof�r fia lehet, csillog� szemekkel, istenk�nt n�zi apj�t, aki �pp a m�szerfal rejtelmeit magyar�zza neki. H�romnegyed �ra alatt el�rj�k Rama-t, ahol elb�cs�zunk az Amman fel� igyekv� kamionost�l, majd �gy helyezked�nk az el�gaz�sban, hogy a Madab�ba tart� aut�k id�ben �szrevehessenek minket. Egy id�sebb arab f�rfi is v�rakozik az �t sz�l�n, keveset tud angolul, de annyit meg�rt�nk, hogy � is Madaba fel� menne, Allah azonban ma nem t�l kegyes hozz�. D�lut�n h�rom van, m�sf�l �ra m�lva kezd s�t�tedni, �s m�g egy neh�z szakasz �ll el�tt�nk, 1200 m�teres szintk�l�nbs�ggel, a forgalom viszont gy�rnek is alig mondhat�. Szerencs�re nem nagyon van id�nk belegondolni a kedvez�tlenebb lehet�s�gekbe, mert alig p�r perc m�lt�n meg�ll mellett�nk egy terepj�r�, �s felveszi az id�s arabot, vel�nk egy�tt. Mindj�rt visszat�r optimizmusom, �s elkezdem sz�ni a terveket, hogyan fogom m�g most este megtal�lni az �llv�nyt, mert a h�res mozaikokat, m�r arr�l szeretn�m fot�zni. Egy �r�t tart az �t Madaba belv�ros�ig, a rend kedv��rt megk�rdem sof�r�nket, tartozunk e valamivel, �s a v�lasz most is egy h�r�t� mosoly. �gy azt�n k�lcs�n�sen tov�bbi j� utat k�v�nunk egym�snak, �s elindulunk a k�zeli busz�llom�ssal szemben l�v� falafel s�t�d�hez, oda, ahol kalandos utunk k�t napja elkezd�d�tt.

12 a.  Nyomoz�s az elt�nt �llv�ny ut�n, avagy tisztelg�s helyett puszi.

A fi�, aki a reggelit akkor felszolg�lta nek�nk, �s az alkudoz�sn�l seg�tett tolm�csolni, most is szolg�latban van, �s eml�kszik is r�nk. Elmes�lj�k neki eset�nket a taxissal, akivel itt hoztak minket �ssze, �s akinek a csomagtart�j�ban maradt v�g�l az �llv�nyunk. Gyorsan meg�rti, mir�l is van sz�, �s l�that�an felh�borodik azon, hogy sof�r�nk ott hagyott minket meg�llapod�sunk ellen�re. A taxisra eml�kszik, de nem ismeri, �gy int, hogy menj�nk vele, �s ezzel csapot, papot otthagyva �tszalad az �t t�loldal�ra, egyenesen egy ott v�rakoz� motoros rend�rh�z. �l�nk k�zmozdulatokkal kis�rve el�adja a t�rt�netet, �s l�tjuk, hogy a rend�r is kell� komolys�ggal kezelve �gy�nket, el�sz�r csak r�viden belek�rdezget, azut�n megpr�b�l valamilyen szem�lyle�r�st �sszehozni. A rendsz�m sokat lend�tene a helyzeten, de h�t az esz�nkbe sem jutott, hogy fel�rjuk, vagy megjegyezz�k, �gy marad a kocsira �s gazd�j�ra vonatkoz� ismertet� jegyek �sszegy�jt�se. Egyre duzzad k�r�l�tt�nk a t�meg, mindenki tudni v�l valamit, �s megpr�b�l valamilyen m�don hasznosan hozz�j�rulni az �gymenethez. A rend�r t�rsa is m�r a sz�nen van, mert �gy l�tszik itt is �l az a szeml�let, hogy egy rend�r nem rend�r, teh�t p�rban fordulnak el� legink�bb. R�videsen akkora a cs�d�let, mint egy valamireval� t�megszerencs�tlens�gn�l. �sszen�z�nk Ang�l�val, �s k�nyszeredett mosollyal �llap�tjuk meg, hogy a t�rt�net kezd kil�pni abb�l a mederb�l, melybe tartani igyekezt�nk, �s az esem�nyek ir�ny�t�sa kezd kics�szni kez�nkb�l. A rend�r v�g�l �tadja nek�nk az arabul lejegyzetelt, �sszegy�jt�tt inform�ci�kat, �s az egyik taxist megk�ri, vigyen be minket a kapit�nys�gra, �s mes�lje el ott �l�sz�ban is az eddigi fejlem�nyeket. Megad�an besz�llunk h�t a taxiba, magunkban elb�cs�zunk a ma esti mozaikn�z�st�l is, �s azon t�l, hogy rem�lj�k, megker�l az �llv�nyunk, most m�r egyre ink�bb a k�v�ncsis�g is kezd hatalm�ba ker�teni minket, hogy miv� duzzadhat m�g ez a t�rt�net.